190285. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés áramirányítós szinkron motor optimális üzemállapotának biztosítására

1 2 190 285 hez kötött, melynek kimenete impulzus erősítőn (8) keresztül a gépoldali áramirányító (1) gyújtásához kötött. A találmány tárgya kapcsolási elrendezés áram­­irányítós szinkron motor olyan optimális üzemálla­potának biztosítására, amelynél normál üzemben a szinkron motor mindig a lehető legjobb coscp-vel és a névleges fluxussal üzemel, indítási üzemben pedig a lehető legnagyobb indító nyomatékot szolgáltat­ja. Az áramirányítós szinkron motoros hajtások­ban, továbbiakban ASZM hajtásokban a szinkron motort általában tirisztoros áramirányító, az úgy­nevezett gépoldali áramirányító táplálja. Normál üzemben a gépoldali áramirányító tirisztorainak kommutálását a szinkron motor indukált feszültsé­ge biztosítja. A tirisztorok gyújtásának az időpont­ját úgy kell megválasztani, hogy a kommutáló ti­risztorra a kommutáció befejeződése után még egy „kíméleti ideig” záró feszültség jusson. A „kíméled időnek” hosszabbnak kel lennie, mint a tirisztorok feléledési ideje. Ez a feltétel határozza meg az elér­hető minimális inverter tartalékot és igy az elérhető legjobb costp-t. A szinkron motor fluxusa nemcsak a gerjesztésétől, hanem a motor állórész áramának a forgórészre gyakorolt visszahatásától is függ. In­duláskor, vagy alacsony fordulatszámon a szink­ron motor indukált feszültsége kicsi a kommutáció biztosításához. Ilyenkor a leggyakoribb megoldás az, hogy minden kommutáció előtt az áramot vala­milyen külső segédeszközzel megszüntetik és a gép­oldali áramirányító kommutációja árammentes ál­lapotban megy végbe. Maximális nyomatékot ak­kor kapunk, ha a motor fluxus- és áram vektora közt 90°-ot biztosítunk. A szakirodalomban sokféle megoldás ismeretes az ASZM hajtások vezérlésére. A legegyszerűbb megoldás az úgynevezett tengely­ről vett vezérlés. Ilyenkor a motor forgórészére szerelt helyzetadó vezérli a gépoldali áramirányító gyújtását. így a gyújtás mindig egy adott forgórész helyzetben következik be. Ez a vezérlési elv indítási üzemben igen kedvező, nagy indító nyomatékot biztosít, de normál üzemben, különösen kis terhelé­sek esetén igen rossz cos<p-t és így rossz hatásfokot is eredményez. Ennek az oka, hogy ez a vezérlési elv a terheléstől erősen függő inverter tartalékot ered­ményez. Kis terhelés esetén nagy lesz az inverter tartalék, nagy terhelés esetén kicsi. Minimális inverter tartalék biztosítható adaptív szabályozásai. Erre az etz Archiv, 1979 évfolyam H.5 157...160. oldalán található példa. Itt érzékelik a tirisztorra jutó zárófeszültség idejét és nagyságát és egy adaptív szabályozás a gépoldali áramirányí­tót úgy szabályozza, hogy a hajtás mindig az aktuá­lis terhelésnek megfelelő minimális inverter tarta­lékkal üzemeljen. Szokásos megoldás még az úgynevezett fluxusra történő vezérlés is. Ilyenkor a fázisfeszültségeket és ritkábban a fázisáramokat is figyelembe véve, ki­számítják a motor fluxusát és a gépoldali áramirá­nyítót úgy vezérlik, hogy egy adott fázis tirisztora mindig akkor kapjon gyújtóimpulzust, amikor az ahhoz a fázishoz tartozó fluxus pillanatértéke eler egy adott értéket. Az Elektrotechnika 71. évfolyam 1978.4-5. szám 162... 167. oldalon ismertetett meg­oldás ezt a módszert továbbfejleszti úgy, hogy a légrés fluxus helyett egy a motor áramának függvé­nyében módosított úgynevezett fiktív fluxust hasz­nál. Ilyenkor jó közelítéssel biztosítható a minimá­lis inverter tartalékra történő vezérlés. Az adaptív szabályozás ipari alkalmazás számá­ra meglehetősen bonyolult és a tirisztorokra jutó feszültség érzékelését igényli. Ugyancsak pótlóla­gos érzékelők szükségesek a fluxusra történő vezér­lés esetében is. Sem az adaptív szabályozás, sem a fluxusra történő vezérlés nem alkalmas arra, hogy induláskor, illetőleg alacsony fordulatszámon ki­elégítő megoldást adjon. Ilyenkor ugyanis a motor indukált feszültsége kicsi, illetőleg nulla és így pél­dául a fluxus számítás nagyon pontatlan. Ezért az ipari felhasználásra kerülő hajtásoknál ez idáig ál- 20 tálában vagy tengelyről vett vezérlést alkalmaztak, vagy pedig alacsony fordulatszámon tengelyről vett vezérlést, magasabb fordulatszámon pedig fluxusra történő vezérlést. Ilyen megoldást alkalmaz például a Jeumont-Schneider az ASZM hajtásainál. A kétféle vezérlési elv felhasználása pótlólagos érzékelőket igényel és bonyolultabbá teszi a hajtást. A találmány célja az ismert vezérlési elvek hátrá­nyainak kiküszöbölése és olyan kapcsolási elrende­zés kialakítása, amely viszonylag egyszerű eszkö­zökkel, pótlólagos érzékelők felhasználása nélkül, 3 egyféle vezérlési elvet felhasználva biztosítja az ASZM hajtás optimális üzemét minden üzemálla­potban. Ezt oly módon teszi, hogy a gépoldali áramirá­nyító gyújtásszögét - a tengelyről vett vezérlés gyúj­tásszögéhez képest - a terhelő áramfüggvényében adott függvénykapcsolat szerint módosítja. A gyúj­tásszög módosítással egyidejűleg a gerjesztő áram nagyságát is módosítja egy előre megadott függ­vénykapcsolat szerint. ^ Felismertük ugyanis, hogy a terhelő áram függ­vényében megadható olyan függvénykapcsolat, amellyel a tengelyről vett vezérlésből adódó gyúj­tásszöget és a gerjesztést módosítva az ASZM haj­tás közelítőleg optimális munkapontban üzemel. 45 A találmány tárgya tehát kapcsolási elrendezés áramirányítós szinkron motor optimális üzemálla­potának biztosítására, amely kapcsolási elrendezés fojtótekercshez csatlakozó gépoldali áramirányítót és ehhez csatlakozó forgórész szöghelyzet adóval 50 rendelkező szinkron motort és a szinkron motor gerjesztő tekercsét tápláló áramszabályozással ren­delkező gerjesztő egységet tartalmaz. A találmány egy jellemző kiviteli alakja szerint a gerjeztő egység gerjeztő áram alapjel bemenettel 55 rendelkezik, melyhez első függvénygenerátor kime­nete kötött és ennek bemenetéhez a fojtótekercsen átfolyó Id egyenárammal arányos i áramjel csatla­kozik és az első függvénygenerátor bemenete A/D váltó bemenetével összekötött, melynek kimenete 60 második függvénygenerátor bemenetével összekö­tött és a második függvénygenerátor kimenete első összeadó első bemenetével összekötött, az első összeadó második bemenete pedig üzemmód meg­határozó gyújtásszög alapjel kimenetével van 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom