190216. lajstromszámú szabadalom • Eljárás indolo-[2,3-a]-kinolizin-származékok előállítására
1 190 216 2 így 0,52 g cím s/erinti vegyületel állítunk elő. Kitermelés: 85%. Olvadáspont: 173 174 “C (metanolból). IR (KBr): 3400 (indol-NH); 1716 (észter CO); I02X (C N); 1595 cm '(aromás). 3. példa 1 ) la Etil l\\-(2'-metoxikarhonil-etil)~9~meto~ \i 1,2,3,4,6,7,12,12ba-oktahidro-indolo[2,3- ujkinolizin és < 1 ) ht di! !\\ (2’-metoxikarhonil-etil)-9-metoxi 1,2,3,4,6,7,12 J 2b\\ok tahidra-indolo 12,3- a jkinolizin 0.40 g (0,87 mmol) l-etil-l-(2'-metoxikarboniletil)-9-meloxi-l ,2,3,4,6,7-hexahidro-I 2H-indolo[2,3-a]kinolizin-5-ium-perklorát (2. példa) 10 ml melanolos szuszpenziójához 0 °C-on állandó keverés közben 25 mg nátrium-bórhidridet adagolunk és a keverést még 35 percen át folytatjuk. Ezután az oldat pH-ját jégecettel 7,5-re állítjuk, az elegyből az oldószert vákuumban desztillációval eltávolítjuk. A párlási maradékként kapott olajat 15 ml diklórmctánban oldjuk és az oldatot 5 ml 5%-os vizes nátriumkarbonát oldattal kirázzuk. A szerves fázist elválasztjuk, szilárd vízmentes magnéziumszulfáttal szárítjuk, szűrjük, majd a szürletből az. oldószert vákuumban ledesztilláljuk. A párlási maradékként kapott 0,30 g olajat preparatív rétegkromatográfiás módszerrel tisztítjuk (Kieselgel PE\,4,,w„ benzol/metanol 14:3, eluálás acetonnal). A nagyobb Rr-értékü rétegből kapott 0,12 g olajos terméket 1 ml metanolból kristályosítjuk. így 0,06 g cím szerinti transz 12bßH-vegyületet állítunk elő. Kitermelés: 18,6%. Olvadáspont: 103 104 °C (metanolból). ÍR (KBr): 3350 (indol-NH); 1705 (észter CO); 1620 cm 1 (aromás). MS m/c (%): 370 (M\ C22H30N2O3, 80); 369 (72); 355 (10); 339 (9,4); 311 (2,7); 297 (100); 295 (7,3); 283 (5,1); 267 (7,3); 241 (4,5); 227 (27); 215 (15); 201 (9,0); 200 (27); 199 (16). A kisebb Rr értékű zónából eluálás után kapott 0.17 g olajat 1 ml metanolban oldjuk, az oldat pH-ját sósavas metanollal 4-re állítjuk, a kivált kristályokat szűrjük, 0,5 ml metanollal mossuk, szárítjuk, 0,12 g cím szerinti cisz 12baH-észter sósavas sót állítunk elő, amely minden kémiai és fizikai sajátságában megegyezik az 1. példában előállított termékével. Kitermelés: 34%. 4. példa ( — )-Ia-Etil-lfi-(2'-metoxikarbonil-etil)-10~metoxi-1,2,3,4,6,7,12,12ba-ok tahidro-indoloj 2,3- ajkinolizin sósavas só A nedvesség kizárása közben 0,24 g (10,4 mmol) fémnátriumot állandó nitrogén áramban 3 ml abszolút metanolban oldunk, a teljes oldódás után az oldathoz állandó keverés közben 5 ml abszolút dimetil-formamidot és 0,50 g (2,6 mmol) frissen készített réz(I)-jodidot (G. Brauer: Handbuch der Preparativen Anorganischen Chemia, 1954. 753. oldal), majd 0,40 g (1,03 mmól) ( + )-3S,l7S-l 1- bróm-14-oxo-E-homo-eburnánt (177 728 lsz. magyar szabadalmi leírás) adunk. A reakcióelegyet nitrogén atmoszférában 110 °C hőmérsékletű külső fürdőben 2,5 órán át keverjük. Lehűlés után az elegyet 20 ml jeges vízre öntjük, 20 ml etilacetáttal összerázzuk, majd a kivált szervetlen anyagot szűréssel eltávolítjuk, a szűrőn levő anyagot 10 ml etilacetáttal mossuk. A szürletet háromszor 10 ml etilacetáttal ismételten extraháljuk, az egyesített szerves fázisokat 15 ml vízzel összerázzuk, szilárd vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk. Szűrés és a szűrlet vákuumban történő bepárlása után maradékként kapott 0,40 g olajos állapotú anyagot 5 ml acetonitrilben oldjuk, az oldat pH-ját sósavas metanollal 4-re állítjuk a kivált ( - )-1 a-etil-1 ß-(2'-metoxikarboni!-etil)-10-metoxi-l,2,3,4,6,7,12,12ba-oktahidro-indolo[2,3- ajkinolizin sósavas sót szűrjük, 2 ml acetonitrillel mossuk. így 235 mg cím szerinti észtert állítunk elő. Kitermelés: 56%. Olvadáspont: 225-226 °C (acetonitrilből). IR(KBr): 3400 (indol-NH); 1742 (észter CO); (aromás). MS m/e (%): 370 (M+, C22H30N2O3, 68); 369 (69); 355 (14); 339 (14); 311 (2,5); 297 (100); 283 (4,8); 267 (7,3); 228 (8); 227 (22); 215 (14); 200 (30); 199 (17); 186 (9,1). 'H-NMR (CDCI3); 5= 7,67 (1H, indol-NH); 7,37 6,70 (3H, m, aromás); 3,84 (3H, s, 10-OCH3); 3,57 (3H, s, COOCHj); [a]TM= -73,1°; [ug6 = -85,3° (c = 0,82 diklórmetán .metanol = 4:1). 5. példa I - Etil- 10-metoxi- I ,2,3,4,6,7-hexahidro-l 2 H-indolo[ 2,3-a Jkinolizinium-perklorát 1,05 g (3,49 mmol) N-(6-metoxi-indolil-3-etiI)-aetil-5-valerolaktámot [Tetrahedron 33,1803 (1977)] 25 ml frissen desztillált foszforoxikloridban nitrogén áramban 2 órán át forralunk. A reakcióelegyből a foszforoxiklorid felesleget vákuumban ledesztilláljuk, a maradékot 50 ml diklórmetánban oldjuk és az oldatot 10 ml 5%-os vizes ammóniumhidroxid oldattal kirázzuk, a szerves fázist 5 ml vízzel mossuk és szilárd vízmentes magnézium-szulfáttal szárítjuk, szűrjük. A szürletből az oldószert vákuumban desztillációval eltávolítjuk, a visszamaradt olajos anyagot 3 ml metanolban oldjuk és az oldatot 70%-os vizes perklórsavval pH 5-6-ig savanyítjuk. A kivált anyagot szűrjük, 1 ml metanollal mossuk, szárítjuk. így 850 mg cím szerinti nyers terméket állítunk elő. Kitermelés: 63,5%. Olvadáspont: 200-213 °C. A nyers terméket 5 ml metanolból átkristályosítjuk. így 605 mg cím szerinti sárga, kristályos anyagot állítunk elő. 5 10 15 20 25 3C 35 40 45 50 55 60 65 4
