190208. lajstromszámú szabadalom • Eljárás építmények, különösen mélyépítési létesítmények, például kéregalatti metróalagút-állomások térelhatároló falai látható felületének esztétikus kialakítására

1 190 208 2 A találmány építmények, különösen mélyépítési létesítmények, pl. kéregalatti metróalagút-állomá­­sok, aluljárók és hasonlók térelhatároló falai látha­tó felületének esztétikus kialakítására szolgáló eljá­rásra vonatkozik. Különféle mélyépítési létesítményekben, például metróállomásokon, aluljárókban és hasonló helye­ken szinte állandóan emberek tömegei fordulnak meg, illetve vannak jelen, ezért az ilyen létesítmé­nyek belső felületének esztétikailag magas színvo­nalú kialakítása alapvetően fontos követelmény. Jelenleg a metróállomások és hasonló terek felü­letképzését a szerkezetépítést követő járulékos mű­veletekkel, illetve szerkezetekkel oldják meg. Az esztétikus felületkialakítás biztosítása érdekében túlnyomórészt márványlapokból, mükőlapokból, vagy műanyagelemekből burkolatokat készítenek. A burkolat-építés azonban költséges, élőmunka­igényes és hosszadalmas művelet, és az egész metró­építés építési idejét meghosszabbítja, költségeit nö­veli. A magasépítésben ismeretes olyan megoldás, amely szerint a paneles épületek külső felületképzé­sét a sablonban a panel betonozása előtt elhelyezett kőzúzalék réteggel oldják meg. A kőzúzalékréteg ugyanis benyomódva és belekötve a nyersbetonba, felületi réteget képez. Ez a módszer mélyépítési létesítményeknél, pl. kéregalatti metróalagutaknál nem alkalmazható, mert a nagy falvastagság (min. 50 cm) miatt viszonylag kisméretű (tehát nem pa­nel-nagyságú) előregyártott elemekből lehetne csak oldalfalakat építeni, ami viszont olyan mennyiségű hézag megjelenését eredményezné a látható felüle­teken, hogy az esztétikus felületkialakitás gyakor­latilag lehetetlenné válnék. Van egy további - funkcionális - oka is annak, hogy a kéregalatti metróállomások, aluljárók és hasonló létesítmények felületképzését különálló burkolatokkal oldják meg, nevezetesen az, hogy a burkolatokkal a különféle installációs vezetékek és szerelvények eltakarhatok. A találmány feladata, hogy olyan eljárást szol­gáltasson építmények, különösen mélyépítési léte­sítmények, pl. kéregalatti metróalagutak állomásai, aluljárók és hasonlók oldalfalainak végleges, eszté­tikus felületképzésére, amely kiküszöböli járulékos, különálló burkolatok építésének a szükségességét, ugyanakkor megoldja az installációs- és egyéb ve­zetékek eltakarásával (kulisszázásával) kapcsolatos problémákat is. A találmány az alábbi felismeréseken alapszik: amennyiben az építmény oldalfalait ún. kéreg­­zsalus technológiával építjük (előregyártott, vé­kony vasbetonlemezt - kérget - és vasszerelést tar­talmazó, bentmaradó zsaluzóelemeket használunk, amelyek mögé monolitbetont töltve építjük meg a végleges teherviselő falat), lehetőség nyílik viszony­lag nagy hézaggal meg nem tört felületek - mezők - kialakítására, amelyek végleges, esztétikus felü­letkiképzése már az elöregyártás során - tehát üzemben - megoldható. E mezők egymástól csak függőleges hézagokkal vannak elválasztva, vízszin­tes hézagok nem jelentkeznek, mert a könnyű ké­­regzsalu-elemek (pakettelemek) a kialakítandó tér belső magasságával azonos, vagy lényegében azo­nos magasságúak lehetnek. A kéregzsalu-elemek (pakettelemek) ugyanis igen könnyűek, így hosszú­ságuk 3-9 m, magasságuk 3-4 m is lehet. Ez egy­részt az elemek egy tagban történő manipulálására (gyártás, szállítás, emelés) ad lehetőséget, másrészt az esztétikus felületkialakításhoz (pl. mintázáshoz) nyújt olyan nagy, összefüggő mezőket, amelyek mellett a függőleges hézagok esztétikumot rontó hatása gyakorlatilag már elhanyagolható. A talál­mány alapja továbbá az a felismerés, hogy a kéreg­zsalu-elemek héjazata mögött az installációs veze­tékek elhelyezhetők, így azok kulisszázásához a faltól különálló burkolatra nincs szükség. E felismerések alapján a kitűzött feladatot a ta­lálmány értelmében olyan eljárás segítségével ol­dottuk meg, amelynek során a falakat előregyártott vasbeton kéregzsalu-elemek alkalmazásával és helyszíni betonozással építjük meg, és amely eljá­rásra az jellemző, hogy az előregyártáskor a kéreg­zsalu-elemek fallal határolandó térmagasságával célszerűen azonos, vagy közel azonos magasságú, és legalább mintegy 2,0-3,0 m hosszúságú vasbe­tonlemeze, vagy lemezei külső felületét - vagy felü­leteit - legalább részben gyártósablonban elhelye­zett segédeszközökkel vagy/és anyagokkal esztéti­kussá, például dombor-mintázottá, vagy/és ruszti­kussá, vagy/és színessé tesszük; a kéregzsalu-eleme­­ket esztétikussá tett felületükkel a fal által határolt tér felé néző módon helyezzük el, majd a helyszíni betonozást - adott esetben installációs vezetékek, vagy ilyen vezetékek védőcsövének, vagy védőcsö­veinek a kéregzsalu-elem által határolandó térrel szomszédos vasbetonlemeze mögött történt elhe­lyezését követően - önmagában ismert módon vég­rehajtjuk. „Dombor-mintázaton” a jelen leírás ke­retében olyan - tetszőleges alakú, méretű, jellegű stb. - mintát kell érteni, amelynek valamely sík felületbe süllyesztett és/vagy abból kiemelkedő ré­szei vannak. Ugyancsak nem értelmezhető szubjek­tiven a jelen találmány keretében alkalmazott „esz­tétikai kialakítás” fogalom sem: esztétikusnak kell valamely felületet tekinteni, amelynek egyhangúsá­gát az emlitett dombor-mintázatokkal megszakí­tunk ; kővel, kerámialapokkal, színezéssel vagy más módon feloldjuk. Az eljárás egy előnyös foganatosítási módja sze­rint legalább mintegy 2,5-3,0 m hosszúságú kéreg­­zsalu-elemeket alkalmazunk. Ez az intézkedés a felületképzéshez viszonylag nagy mezőt, vagyis az esztétikai megjelenítéshez tág lehetőséget biztosít. Végül egy további találmányi ismérv szerint a dombor-mintázott felülettel rendelkező kéregzsalu­­elemeket oly módon állítjuk elő, hogy a gyártósab­lonba dombor-mintázott felületű, műgumiból ; hő­re lágyuló polimerből, vagy hasonló anyagból ké­szült, a dombor-mintázott felülettel a sablon belse­je felé fordított lemezeket helyezünk el; ettől, ill. ezektől távközzel rögzítjük a kéregzsalu-elem leme­zének a vasszerelését, majd a vasbeton-kéreglemez nyersbetonját - önmagában ismert módon - a sab­lonba töltjük, és kizsaluzáskor a kéregzsalu-vasbe­­tonlemeztől a műgumi- vagy hőre lágyuló polipro­pilén lemezeket eltávolítjuk. A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alapján ismertetjük részletesen, amelyek az eljárás­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom