190036. lajstromszámú szabadalom • Keresztutas logikai játék

190036 négyzetes kiviteli alak két, fenékkel egymáshoz rögzített elvi egységéből áll. Tehát két emeleten, két különböző síkunk van, s a megoldáskor mindkét síkkal foglalkoz­nunk kell. A két sík között azonban kapcsolat van. Egy szerkezet biztosítja, hogy az egymás felett levő sorok vagy oszlopok csak egyszerre mozoghatnak, egyenlő mértékben, de ellentétes irányban. Ezt vagy megfelelő sínben mozgó, viszonylag rugalmas U-alakú közvetítő elemekkel biztosíthatjuk, melyek összekötik az egymás felett levő sorok tolólapjait, vagy az alsó és felső toló­lapok mozgását egy vízszintes tengely körül merev rúd koordinálja. A háromszög jelölés ebben az esetben is cél­szerű. A játék érdekessége, hogy hiába oldottuk meg például a felső síkot, az alsó sík ekkor még valószínűleg rendezetlen. A legegyszerűbb az a kiviteli alak, mikor a mátrixból mindent eldobunk, csak egyetlen sorunk és egyetlen oszlopunk marad. Egy kereszt alakú tartóvázunk van tehát, aminek a legegyszerűbb esetben egyenlő szárai vannak. Egy-egy száron n számú, szimmetrikus test van alapállapotban, célszerűen négyzetes alapú hasábok. A keresztezési ponton szintén van egy elem. Ebben az esetben tehát 4 X n + 1 elemünk van. A kereszt szárai­nak végén n elemnek van kifutótér hagyva. Egy ponton keresztezik egymást a kereszt szárai, s itt cserélődnek az elemek. Az összekötő szerkezetek lehetnek az első célszerű kiviteli alaknak megfelelőek. A jelölés ebben az esetben igen sokféle lehet. Például egy szár elemei lehetnek azonos színűek, a keresztezési ponton levő elem pedig ezektől különböző színű. Az is lehetséges, hogy még a kereszt szárán is megkülönböztessük az ele­meket, például színárnyalatokkal vagy a jelölés mére­tének változtatásával. A találmány további részleteit kiviteli példák kapcsán, a mellékelt rajzra való hivatkozással mutatom be. A raj­zon az 1. ábra a találmány szerinti logikai játék egyik cél­szerű kiviteli alakja perspektivikus ábrázolásban, a 2. ábra az 1. ábra szerinti kiviteli alakban is fellelhető mozgó elemek lehetséges részletes kiviteli alakjai pers­pektivikus ábrázolásban, a 3. ábra az 1. ábra szerinti kiviteli alakban is fellelhető összekötő szerkezetek lehetséges kiviteli alakjai részle­tesebb perspektivikus ábrázolásban, a 4. ábra a találmány szerinti logikai játék másik cél­szerű kiviteli alakja perspektivikus ábrázolásban, az 5. ábra a találmány szerinti logikai játék egy újabb célszerű kiviteli alakjának egy részlete, két ekvivalens megoldásban, perspektivikus ábrázolásban, a 6. ábra a találmány szerinti logikai játék legegysze­rűbb kiviteli alakja perspektivikus ábrázolásban, a 7. ábra az 1. ábra szerinti célszerű kiviteli alakkal létrehozható geometriai formációk felülnézetben, sema­tikus ábrázolásban. Az 1. ábrán a találmány szerinti logikai játék egyik célszerű kiviteli alakja látható távlati képben. A játék 1 tartóvázból áll. amely kereszt alakú, s amely helyet ad a 20 darab 2 mozgó elemnek, melyek a legegyszerűbb esetben négyzet alapúak, de elképzelhető téglalap alapú vagy más formájú elemeket is alkalmazni. Az. 1 tartóváz 5 szárainak belső szélessége két 2 mozgó elemnyi, illetve egy kevéssel több, hogy a 2 mozgó elemek könnyedén csússzanak. A kereszt egy-egy szárán négy-négy 2 mozgó elem helyezkedik el alapállapotban, míg a kereszt kö­zépső tartományában úgyszintén négy darab 2 mozgó elem található. Összesen tehát húsz darab 2 mozgó elemünk van. A 2 mozgó elemek lehetséges részletes kiviteli alakjai a 2. ábrán láthatók. Természetesen min­den kiviteli alakra vonatkozik, hogy a jó mozgathatóság általában kissé lekerekített éleket követel meg. A 2. áb­rán látható megoldások közül az első egy egyszerű négyzetes hasáb. A rajta látható 5 jelölés egy egyenlő szárú derékszögű háromszög. Ez a legcélszerűbb, mivel mint az az 1. ábrán látható, így négy-négy 2 mozgó elem 5 jelölései egy-egy négyzetet alkotnak alapállapotban, melyeket célszerű különböző színűre választani. A moz­gatás során természetesen ezek a négyzetek megbom­­lanak, és igen érdekes színes ábrákat kapunk. Feladat lehet a színes négyzetek rekonstruálása, kitűzhető cél­ként kiilönféle esztétikus alakzatok konstruálása is. Természetesen más jelöléseket is alkalmazhatunk, pél­dául háromszög helyett lehetnek négyszögek vagy körök is a jelölés alakjai, és például az 1 tartóváz azonos szárához tartozóak azonos színűek lehetnek. Ekkor azonban elveszne a 2 mozgó elemek identitása, és az alkotható ábrák is szegényesebbek lennének. Elképzel­hető az is, hogy minden egyes 2 mozgó elem eg/ ábra vagy egy dombormű részletét hordozza. Például négy mozgó elem alkotna alapállapotban egy félgömböt, s ekkor a feladat az öt különböző színű félgömb re­konstruálása lenne. A 2. ábrán látható 2 mozgó elemek többi kiviteli alakja csak az 1 tartóvázhoz illesztő szerkezetében különbözik az elsőtől. Különböző megoldásokat látha­tunk, melyekkel 2 mozgó elemeket az 1 tartóvázhoz rögzíthetjük, úgy hogy a pályájukon szabadon mozog­hatnak, de az 1 tartóvázat mégsem hagyhatják el. A 2. ábrán latható 2 mozgó elemek közül a második alul egy fejes csappal van ellátva, amely az 1 tartóvázban a neki vájt horonyban mozog. A harmadik megoldásnál olyan 2 mozgó elemek láthatók, melyek egymáshoz és az 1 tartóvázhoz csatlakoznak. A 2 mozgó elemek két egymás melletti oldalán 8 elem hornyok vannak kiké­pezve, a két másik oldalán 9 elem nyúlványok talál­hatók, melyek pontosan beleillenek egy másik 2 mozgó elem hornyaiba. Az 1 tartóváz belső falán szintén hornyok és nyúlványok vannak kiképezve, melyek a 2 mozgó elemek 9 elem nyúlványaiba, illetve 8 elem hornyaiba pontosan beleillenek. A 2 mozgó elem ne­gyedik célszerű kiviteli alakja a 2. ábra negyedik meg­oldása, ekkor a 2 mozgó elemen csak 8 elem hornyok találhatók minden oldalon, az 1 tartóváz belső falán pedig csak a 8 elem hornyokba beleülő nyúlványok találhatók. Elképzelhető még az 1 tartóvázból függőle­gesen kiemelkedő kis fejes csap. amely szintén segíti a 2 mozgó elemek vezetését. A 3. ábrán az 1. ábra szerinti célszerű kiviteli alak le­hetséges 3 összekötő szerkezetei láthatók perspektiviku­san. Az 1. ábra szerinti kiviteli alak mozgatásához, mint látható, két darab, egymásra merőleges 3 összekötő 6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 00 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom