190036. lajstromszámú szabadalom • Keresztutas logikai játék
190036 A találmány tárgya keresztutas logikai játék; közelebbről olyan logikai játékra vonatkozik, melyben egy tartóvá/.ban összekötő szerkezet által korreláltan mozgatható elemek vannak, s egymással a mozgatási pályák keresztezésében cserélődnek, s a játék geometriai formációk útján a kombinációs készséget, fantáziát s az esztétikai érzéket fejleszti. A találmány új igényt elégít ki. Ez az új igény abban fogalmazható meg, hogy felmerült egy olyan eszköz szükségessége, mellyel a kombinációs készség a fantáziával egyetemben játékos formában fejleszthető. A különféle logikai játékokkal kapcsolatban legújabban szerzett kedvező pedagógiai tapasztalatok alapján megállapítható, hogy ezt az új igényt a tárgyban megjelölt logikai játékkal lehet a legjobban kielégíteni. Eddig ugyanis egyetlen játék sem tudta ezt a két igen fontos tulajdonságot egyesíteni, hogy egyszerre legyen egy kihívás, vagyis legyen egy meghatározott megoldandó feladat, s ugyanakkor a játékkal lehessen igen sokféle, fantáziára bízott, tetszetős, színes formációkat létrehozni. A játékkal kitűzött cél igen egyszerű és világos, a mozgatás szintén magától értetődő, de csak a játék során derül ki, hogy a feladatot távolról sem olyan egyszerű megoldani, mint ahogyan azt gondolnánk. A találmánnyal megoldandó feladat tehát olyan logikai játék kialakítása, mely a kombinációs készséget és a fantáziát geometriai formációk létrehozása útján, játékos formában fejleszti. A találmány alapja az a felismerés, hogy a feladat legegyszerűbben egy tartóvázban egymást keresztező pályákon mozgó elemekből felépített játékkal oldható meg. A továbbfejlesztés, azaz maga a találmány most már abban áll, hogy az elemeket egy összekötő szerkezettel korreláltan, lineárisan előre-hátra mozgatva a játék manipulálása gyorssá és egyszerűvé válik, továbbá a játék nehézségi foka ily módon nagyban növelhető, a keresztezési pontokon azonban a korrelált elemek logikával szétválaszthatok, és újra egymáshoz illeszthetők. Mátrix - szerűen elrendezett elemek — melyek között lehetnek rögzítettek, sőt kihagyott elemek, elemegyüttesek is — sorait és oszlopait mozgatjuk, s például a sor és oszlop közötti keveredés a sor és oszlop kereszteződésében történik meg, ha felváltva mozdítjuk el a sort és az oszlopot, majd toljuk őket ismét helyre. Ilyen összekötő szerkezettel természetesen csak véges és előre-hátra jellegű transzlációk végezhetők, amihez a tartóvázban megfelelő kifutóteret kell kiképezni, de ezt rendkívül egyszerű megoldani, s ezzel az előre-hátra mozgatással is rendkívüli módon megkeverhetjük az elemeket. A mátrix-formáció egészére aztán egy tetszőleges jelölést ültetve, a mátrix egyes elemei a jelegyüttes, ábra egyes részleteit hordozzák. Találtam olyan jelölésrendszert, melyből többváltozatú képek is kialakíthatók a játszó fantáziája szerint. Természetesen az elemek korrelált transzlációját biztosító szerkezet olyan is lehet, hogy a mátrix egynél több sorát vagy oszlopát mozgatja egyszerre. A találmány szerinti logikai játék egyik célszerű kiviteli alakja, melyben a mátrix sarkait eleve kihagytuk, és így kereszt alakban képeztük ki a tartószerkezetet magát. 3 A mozgó elemek célszerűen négyzetes alapú és tetejű testek. A kereszt egy-egy szárán négy-négy elem. míg a kereszt középső tartományában szintén négy elem helyezkedik el. négy elemenként négy zetesen elrendezve alapállapotban. Tehát összesen 20 elemünk van. A kereszt szárainak végén még négy-négy elemnek van kifutótér kiképezve, hogy a transzláció során elcsúszó elemeknek legyen helyük. Az összekötő szerkezet egy' vagy két sort és egy vagy két oszlopot mozgat egyszerre, a kialakítástól függően. Egy összekötő szerkezet két tolólapból áll, melyek az oszlop vagy sor elejéhez és végéhez illeszkednek, s melyek össze vannak kötve a sor vagy oszlop hosszúságának, tehát hat elemnek megfelelő merev rúddal vagy lappal, ami vagy az elemek számára kiképzett pálya alatt, a tartószerkezetben fut, egy hosszú résen át összekötve a felső tolólapokkal, vagy az elemek fölött, de ekkor célszerűen jó átlátszó, merev lapokat alkalmazni, hogy az elemek felülete látható legyen. Az egymásra merőleges összekötő rudaknak vagy lapoknak minimális szintkülönbségen kell mozogniuk, hogy egymásba ne akadjanak. Ha nem felső lapos összeköttetést alkalmazunk, akkor az elemeket célszerű úgy kialakítanunk, hogy azok ne hagyhassák el a pályát. Ez vagy az elemek aljára illesztett, gomba alakú csapokkal, melyek a számukra a tartóvázban kialakított vajatokban futnának, vagy az elemek oldalán és a tartóváz belső falán célszerűen elhelyezett hornyokkal és az ezekbe illeszkedő kiemelkedésekkel oldható meg. Az elemek felületét célszerű derékszögű háromszögekkel megjelölni, mégpedig úgy, hogy a kereszt szárain és i keresziezési tartományban levő 4—4 elemen egy-egy 90°-kai elforgatott négyzetet lássunk. Ezek a négyzetek lehetnek különböző színűek. Alapállapotban ekkor öt színes négyzetet látunk. Most a sorokat jobbra és balra tolhatjuk egy vagy két elemnyi egységgel, míg az oszlopokat le és fel tolhatjuk egy vagy két elemnyi egységgel. Ezáltal a keresztezési tartományban az elemek cserélődni kezdenek, s a háromszög alakú jelölések természetesen már nem adják ki az öt négyzetet, hanem színes ábrákat ’tápunk. Ezek után feladat lehet az öt színes négyzet helyreállítása vagy különféle színes ábrák konstruálása. A találmány másik célszerű kiviteli alakja, mikor a mátrix ténylegesen az elemek egy n X m-es elrendezése, melyben lehetnek rögzített elemek. Ezen belül a legalapvetőbb az az eset, mikor 4X4=16 négyzet alapú elemünk van, melyek egy nagy négyzetet alkotnak. A nagy négyzet sarkain levő elemek rögzítettek, s így a 2. és 3. sor mozgatható jobbra és balra eggyel, míg a 2. és 3. oszlop le és fel, szintén eggyel. Ezáltal a 12 mozgatható elem teljesen összekeverhető. A tartóvázban jobbra és balra, lent és fent a soroknak és oszlopoknak egy-egy elemnyi kifutóteret kell biztosítani. Ebben az esetben is a legcélszerűbb derékszögű háromszögekkel jelölni az elemeket, melyek így alapállapotban négy színes négyzetet adnak ki. Ebben az esetben is rendkívül sokfajta ábra alakítható ki. Az összekötő szerkezet ebben az esetben is tolólapokból áll, melyek alul vagy felül vannak összekötve. A találmány harmadik célszerű kiviteli alakja úgy fogalmazható meg a legpontosabban, hogy az előző 4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
