190023. lajstromszámú szabadalom • Eljárás imidazolin-származékok és e vegyületek nem toxikus sóinak előállítására
190023 Az (I) általános képletű vegyületek — a képletben R1 jelentése hidrogénatom vagy 1—6 szénatomos alkilcsoport, R2 jelentése hidrogénatom, metilcsoport, klór-, bróm- vagy fluoratom, R3 jelentése hidrogénatom, metil-, metoxicsoport, fluor-, klór- vagy brómatom — oly módon állíthatók elő, hogy valamely (II) általános képletű vegyületet — a képletben R jelentése 1 -4 szénatomos alkilcsoport, HX jelentése valamely sav (célszerűen egy gyógyászatilag megfelelő sav) — legalább egy mól ekvivalens etilén-diaminnal kezelünk. A reakciót célszerűen poláros oldószerben, így metanolban vagy etanolban végezzük. R jelentése célszerűen metil- vagy etilcsoport, HX jelentése célszerűen hidrogén-klorid. A (II) általános képletű vegyületeket a (III) általános képletű dán-származékokból kiindulva állíthatjuk elő; az utóbbi vegyületeket ROH általános képletű alkoholokkal — R jelentése a fenti — valamely HX sav jelenlétében - HX jelentése a fenti — reagáltatjuk.'Célszerű esetben alkoholként metanolt vagy etanolt, HX vegyiűetként pedig sósavat használunk. Az (I) általános képletű vegyületeket előnyös esetben úgy állítjuk elő, hogy a (II) általános képletű vegyületeket a (III) általános képletű dano-származékból kündulva in situ állítjuk elő. így például egy (III) általános képletű dano-vegyületet valamely ROH általános képletű alkoholban, például metanolban vagy etanolban oldunk, majd az oldatot egy R-ONa általános képletű nátrium-metoxiddal vagy -etoxiddal reagáltatjuk. Ezt követően a reakdó-elegyet sósavval (célszerűen az ROH általános képletű alkoholban, így például metanolban vagy etanolban oldva) és legalább 1 mól ekvivalens mennyiségű etilén-diaminnal kezeljük. Azokat az (I) általános képletű vegyületeket, amelyekben R3 jelentése hidroxicsoport, azokból az (I) általános képletű analóg vegyületekből állíthatjuk elő, ahol a képletben R3 jelentése metoxicsoport. Az átalakításnál egy dezalkilező szer segítségével — így például vizes hidrogén-bromiddal — hidrolízist hajtunk végre. A (III) általáno sképletű dano-vegyületek az analóg, (IV) általános képletű amido-származékokból állíthatók elő foszfor-pentoxiddal vagy foszfor-oxikloriddal végzett dehidrálás segítségével. A (IV) általános képletű amido-vegyületek oly módon állíthatók elő, hogy az analóg savldoridokat ammóniával reagáltatjuk. A savkloridok viszont az analóg (V) általános képletű származékokból nyerhetők, ha e vegyületeket valamely halogénező szerrel — így például tionil-kloriddal — valamely oldószerben, így például toluolban reagáltatjuk. Az (V) általános képletű sav-származékok — ahol a képletben R1 jelentése hidrogénatom — oly módon állíthatók elő, hogy a megfelelő^ (VI) általános képletű telítetlen savakat redukálják. A redukdóhoz valamely nátrium-amalgán vegyületet használnak. A (VI) általános képletű sav-származékokat a (VII) általános képletű szalicil-aldehidekből kiindulva lehet előállítani, dietil-5-bróm-malonát segítségével. A reakdót valamely bázis, így például kálium-karbonát jelenlétében végzik, majd a közbenső termékként kapott észtert hidrolizálják. Azok az (V) általános képletű savak, ahol a képletben R1 jelentése 1—6 szénatomos alkilcsoport, oly módon állíthatók elő, hogy valamely (V) általános képletű analóg sav-vegyületet — ahol R1 jelentése hidrogénatom — direkt alkilezésnek vetnek alá. Az alkilezéshez egy alkil-halogenidet használnak, a műveletet valamely bázis, így pádául lítium-diizopropfl-amid jelenlétében végzik Azok az (V) általános képletű vegyületek, ahol a képletben R1 jelentése hidrogénatom vagy 1-6 szénatomos alkilcsoport — a (VIII) általános képletű alkoholokból kiindulva is előállíthatok. A művelet során a (VIII) általános képletű vegyületeket oxidálják, erre célra célszerűen kálium-permanganátot használnak. A (VIII) általános képletű alkoholokat a (LX) általános képletű fenolokból oxidádó segítségével lehet előállítani. A reakdóhoz valamely per-savat, így például m-klór-perbenzosavat vagy per-ecetsavat használnak: vagy pedig a (X) általános képletű epoxid vegyületeket savas katalizátor jelenlétében vagy hőkezeléssel gyűrűzárásnak vetik alá. A találmány szerinti megoldást az alábbi példák szemléltetik. A példákban megadott hőfokok °C-ot jelentenek. A kapott vegyületeket és közbenső termékeket vékonyréteg-kromatográfiás vizsgálattal ellenőriztük. Ehhez szilikagél lemezeket (Merk-féle kovasav, 60 F254), eluálószerként dietil-éter 40—60 °C forráspontú könnyű petróleum 1:1 arányú elegyét használtuk. A vegyületek olvadáspontját Toffler-féle készülékkel vagy Buchiberendezéssel üveg-kapilárisban állapítottuk meg; korrekdót nem alkalmaztunk. Az infravörös spektrum felvételéhez Perkin—Elmer 710B spektrofotométert használtunk. 6 1. példa 2-[2-(5-Fluor-2,3-dihidrobenzo-furil)]-2-imidazoIin hidroklorid a) 5-fhior-benzo-furán-2-karbonsav 4,4 g 5-fluor-szalidl-aldehidet 11,3 g dietil-bróm-malonátot és 35 ml metil-etil-ketont elkeverünk. 8,7 g vízmentes kálium-karbonátot adunk az elegyhez, majd visszafolyató hűtő alatt 4 óra hosszat forraljuk. Ezután az elegyhez felesleges mennyiségű híg kénsavat adunk, majd az elegyet dietil-éterrel extraháljuk. Az egyesített extraktumokat vízzel mossuk, szárítjuk, majd bepároljuk; ily módon egy olajos terméket kapunk, amit 10 tf/súly% etanolos kálium-hidroxid-oldattal (60 ml) elegyítünk; majd az elegyet 45 perdg visszafolyató hűtő alkalmazásával forraljuk. Az oldószert elpárologtatjuk, a maradékot felesleges mennyiségű híg kénsavval kezeljük, majd rövid ideig gőzfürdőn tartjuk. Az elegyet lehűtjük, majd a keletkezett savat leszűrjük. A kapott anyagot etil-acetát és etanol elegyéből átkristályosítva halványsárga színű terméket kapunk. Hozam 1,1 g, Op: 261- 266 °C (bomlás). Infravörös spektrum: í>max 1685 cm-1. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4
