190018. lajstromszámú szabadalom • Berendezés víz-agyag-levegő keverékből álló massza áramának folyamatos szabályozására
190018 A találmány tárgya berendezés víz-agyag-levegő keverékéből álló massza áramának folyamatos szabályozására, amely berendezés kerámiaipari, elsősorban téglaipari vákuumprés vákuumkamrájában átáramló alapanyagban homogenitás-változást érzékel, és ezúton az áramló agyag tömörségét (sűrűségét, ill. fajsúlyát) adott szintre — előírt értékre — szabályozza. A technikai gyakorlatban a legelterjedtebb téglaipari formázógép a csigasajtó. A nedves agyag megmunkálása során azonban az agyagmasszába nagy mennyiségű levegő záródik be, amelynek soványító hatása van; ezért az agyagot sajtolás előtt vákuumkamrán vezetik át, amelyben 90—95%-os vákuumot állítanak elő, és az áthaladó agyagmasszát légtelenítik, miáltal az agyag képlékenysége igen jelentősen megnő. A vákuumkamrát a behordó csiga és a sajtoló csiga között helyezik el, és vákuumszivattyúval légtelenítik. A vákuumkamra helyes működésének feltétele, hogy a behordó csiga és a sajtoló csiga keresztmetszetében az agyagmassza a vákuumkamrát légmentesen lezárja. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vákuumkamrába érkező víz-agyag-levego keverékből álló masszának saját anyagából kialakított és a vákuum ellenében is jól záró „dugót” kell képeznie a vákuumkamra behordó csiga felőli oldalán és a sajtoló csiga felőli oldalán egyaránt. A vákuumzáró dugó a behordó csiga felőli oldalon tömörítő kúpok között jön létre, a sajtoló csiga felőli oldalon pedig a kúpos présfejen alakul ki, miközben a keverék massza folyamatosan áramlik, és konzisztenciája változik. Műszaki követelmény továbbá, hogy a közel állandó fordulatszámon üzemelő sajtoló csiga présfejében és a sajtoló csiga teljes hosszában összefüggően tömör és kellően légtelenített massza legyen a folyamatos üzemvitel biztosítása érdekében. Ez úgy.érhető el, hogy a sajtoló csiga felett a vákuumkamrában egy adott magasságú légtelenített massza mennyiséget képeznek, amely mindenkor biztonsággal fedezi a sajtoló csiga folyamatos etetését. Az eddig ismert megoldásokban a sajtoló csiga felett kialakult betét magasságát gépkezelő személy kémlelőnyíláson át ellenőrzi, és a behordó csiga be-, ill. kikapcsolásával szabályozza. A gépkezelő hibás intézkedése a vákuumkamra leürülését vagy túltöltését idézi elő. Az előbbi esetben az agyagmassza légtelenítése leromlik, míg túltöltődéskor az agyag a vákuumkamrába betömörödik, melynek következtében a behordó csiga túlterhelődik, s az üzemzavar csak a vákuumkamra kitisztítása során hárítható el, ami felesleges gépállást von maga után (Szapozsnyikov, Sulavin: Szilikátipari gépek és berendezések, I. k., Építésügyi Kiadó, Bp., 1953., 271— 274 old.). A vákuumkamrában létrehozandó betét magasságának jelzésére — a szubjektív hiba csökkentése érdekében — újabban mechanikus működésű érzékelőt (tapintót) alkalmaznak. Ezek hátránya azonban, hogy a betéttel csak egy ponton érintkeznek, és az agyagmassza az érzékelőt megkerülve feldúsúlhat; az agyag az érzékelőre tapad, ámi ennek időnkénti tisztítását teszi szükségessé. Mind3 két esetben termeléskieséssel kell számolni. Emellett a mechanikus tapintóval csupán az agyagbevitel szabályozható a vákuumkamrában, míg az agyagszint csökkenése esetén a vákuumkamra előtti berendezéseket kézi beavatkozással kell indítani, vagyis gépkezelő személy jelenléte és annak helyes döntése szükséges a normál üzemmenethez. A technikai szint adataihoz említhetők még a következő adatok: Az NSzK-AS 1936 527 sz. leírás szerint egy 8 jelű előtömörítő csigának nadrágcső-szerű. legalább kétágú elosztó része van, s azzal kapcsolódik a 14 és 15 jelű sajtolást végző főhengerekhez, amelyeknek a 21 és 22 jelű járócsigái működnek. A 8 jelű előtömörítő folyamatos áramban nyomja a masszát a szűkülő 9 jelű csonkon és a 16 jelű elosztó csövön keresztül a 12 vagy 13 jelű bevezető nyíláson az éppen működés alatt levő 14 vagy 15 jelű sajtolást végző főhengerbe. A sajtolást végző hengerek egyike vagy másika váltakozva dolgozik, és a belőlük kilépő agyagformákat csatlakozó készülékek folyamatosan elszállítják. Üzemzavar esetén a meghibásodott hengerről átváltva, tovább üzemeltethető a szerkezet, ezáltal alkalmas folyamatos működtetésű üzemvitelre. A DE—PS 906 162 sz. leírás szerint olyan sajtoló egységeket alkalmaznak, amelyek külön-külön vannak elrendezve. Egyetlen villanymotorral, de vele is összeköttetésben álló ismert vezérlő- és kapcsolószerkezetekkel kapcsolhatók váltakozva az egyes sajtoló csigák hajtótengely ehez. Ennél az elrendezésnél mindegyik sajtoló henger egymástól elkülönítve üzemeltethető. Az NSzK—AS 23 26 969 sz. leírásban az agyag nedvességtartalmának mérését mind nukleáris, mind az optikai módszer, így az infravörös reflexió mérése elvén közük. A mószerek bonyolultak, és a komplikáltságuk folytán költségesek is. Legfőbb hátránya az, hogy vizuális módszer, és a nívótartást akadályozza a nedvességgel lecsorgó agyag átlátszatlansága. A nehézkes módszer fotocellás rendszerrel kiegészíthető, ez azonban az objektív hibákat nem küszöböÜ ki, mert a lecsorgó nedves agyag továbbra sem lesz átlátszó. Az eddig ismert megoldások egyrészt bonyolult vezérléseket vagy külön-külön elrendezésű sajtolóegységeket igényelnek. További publikációból radioaktív sugárforrással elvégezhető szintméréseket ismerhetünk meg (lásd: Martin Schroeder: Szintmérés (Műszaki Kk., Bp., 1967) c. könyv 37—41 old.). Az itt szereplő közlés szerint radioaktív sugárforrásból kiindulva sugarak hatolnak keresztül egy tartályon, amelynek másik oldalán sugárérzékelő van, s ez először az áthatolás után felfogja a tartály fala által legyengített sugárzást, amikor a folyadékszint a sugárnyaláb alatt fekszik. Ha a folyadékszint a határvonal fölé kerül, akkor a sugárzás intenzitása tovább gyengül. A megoldás hátránya, hogy ha az intenzitásugrás nem elég nagy a sugárzási szint átlépésekor, akkor a mérés bizonytalan és üzemelési célokra alkalmatlan lesz a vevőn, másrészt az ismertetett szintmérési megoldások csak folyadékok, ill. folyékony anyagok esetén használhatók kielégítő eredménnyel. Szilárd anyagokból álló, nem folyékony anyagokra vagy ez utóbbiak folyamatos ára4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
