189985. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tengelyek, főleg asúti gördülőanyag tengelyek gyártására
1 2 hőmérsékletre hevítjük, végül ezen nyerstuskó középrészét tömörítjük és egyidejűleg a gyártandó tengely kél végén levő csonkok közül legalább az egyiket nyújtjuk, mégpedig egyetlen préslöketben végrehajtott kovácsolással, A találmány szerinti megoldás egyik változata szerint ugyanazon gördülő anyag tengely zömítőnyújtó kovácsolását minden részében rögzített süllyesztőkben két egymást követő préslöketben olymódon végezzük, hogy a haránt irányban osztott két tengely felett külön-külön préslöketben alakítjuk és ezen két művelet között közbensőleg kilágyítjuk, ill. a munkadarabot kiszereljük. A találmány szerinti megoldás további változatában a zömítő-nyújtó kovácsolást már egyetlen műve letben végezzük, amelyben a gyártásra kerülő tengelydarab rögzített helyzetben marad, miközben a süllyesztett két mozgatható körgyűrű kereszt metszetű befogóval szereljük fel, amelyekkel a ten gely két végcsonkját és két terelőgyűríí csaprészéi nyújtjuk, viszont a kerékagy csaprészeket egyidejűleg zömítjük. A találmány szerinti megoldás egyik fő jellemzője szerint a nyerstuskó legalább egy részét 1100- 1300°C közötti, előnyösen 126CTC körüli hőmér sékletre hevítjük. A találmány szerinti megoldás további jellemzője szerint a nyerst uskót fokozatosan és egyes részeit különböző hőmérsékletre hevítjük. Ezzel kapcsolatban ajánlatos a nyerstuskó tengelycsonkokat adó részét 1100-1250°C közötti, előnyösen 1180°C körüli hőmérsékletre hevíteni. Az előbbiekben hivatkozottakon kívül még ajánlatos a nyerstuskó azon részét, amely a közbenső, a féktárcsákat vagy fogaskerekeket támasztó kerékagy csaprészeket adja, 1200-1300°C közötti, előnyösen 1260°C körüli hőmérsékletre hevíteni. Olyan tengelyeknél, amelyeknek hengeres középrészét nem szükséges alakítani, a nyerstuskó részét nem kell hevíteni. A találmány szerinti megoldásban különösen ha fokozatos, differenciál hevítést kívánunk alkalmazni, a nyerstuskót célszerű indukciós fűtéssel hevíteni. A találmány szerinti megoldás további jellemzője, hogy a nyerstuskó kerekre hengerelt és felületét fűtés előtt sorjázni szükséges. A tuskó keresztmetszete még élein legömbölyített négyzetes, vagy középharánt metszetben csúcsíves is lehet. Utóbbi esetben a tuskó lényegében négyszög keresztmetszetű, de homlokfelületein ívelt alakú. Ekkor is szükséges a hevítés előtti sorjázás. A találmány szerinti megoldásban a gördülőanyag tengelyeket zömítő-nyújtó kovácsolást egymástól függetlenül függőleges, vagy vízszintes présen is végezhetjük. A kovácsolás iránya tehát még ferde is lehet anélkül, hogy ez bármilyen gyakorlati előnyt biztosítana. A hagyományos eljárásokkal szemben, amelyekben 100-130, sőt 400—500 préslöket szükséges, ezzel szemben a találmány szerinti eljárás csupán 2, sőt 1 löké tét igényel. A találmány szerinti megoldásban továbbá a készregyártott tengely minősége már független a munkagép vezérlésének rendszerétől, mert nagy pontossággal előre meghatározható módon kizárólag a sülylyeszték részek mértani alakja szabja meg a késztengely méreteit. Ezenkívül a nyerstuskó még hengeres is lehet, ami a gyártást tovább egyszerűsíti. Ennek ellenére a zömítő-nyújtó kovácsolás eredményeként a félkész tengelyen mérhető és utólagos forgácsolással eltávolítható méretráhagyások jóval kisebbek, mint a hagyományos eljárásoknál, így pl. 520 kg súlyú készregyártott gördülő anyag tengelyhez elegendő 600 kg-nál valamivel könnyebb nyerstuskóból kiindulni, ezzel szemben a hagyományos függőleges kovácsolásnál 680 kg-os nyerstuskó, az ismeri vízszintes kovácsoláshoz pedig 650 kg-os tuskó szükséges. Ennek következtében az ala kítás mérőszáma, tehát a nyerstuskó és a készremunkált tengely súlyának arányszáma kisebb, mint 1150. A méretráhagyások forgácsolása előtt a találmány szerinti eljárásban gyártott gördülőanyag tengelyeket nem szükséges külön sorjázni, mert sorja egyáltalán nem keletkezhet. A találmány szerinti eljárásban gyártott tengely belső anyagszerkezete, tehát minősége szempontjából jellemző a teljes szálszerkezet sértetlenül maradása. A végső forgácsolás tehát teljes anyagszálakra hat, ezek mind szétdarabolása nélkül. Általában megállapítható, hogy a találmány szerinti kovácsolást eljárás mérettartása is sokkal kedvezőbb, mint az eddig ismert eljárásoké. A nyerstuskót a találmány szerinti változatban fokozatos, differenciális vagyis az egyes részeknél különböző hőfokot adó szerkezettel hevítjük, így pl. indukációs fűtéssel, aminek következtében jelentős energia megtakarítást érhetünk el a tuskó teljes izzításánál. így a találmány szerinti megoldás alkalmazása számos előnnyel jár. Ezen előnyök jobb megértéséhez a következőkben — nem korlátozó jelleggel — a találmány szerinti vasúti gördülőanyag tengelyeket gyártó eljárást három kiviteli példában részletesebben ismertetjük. Az első példa szerinti A-tengely hengeralakú. A második példa szerinti B-tengely alakja hengeres és kettős kúpból összetett. A harmadik példában ismertetett C-tengely hengeralakú és négy kerékagy Csaprészből áll. — az 1. ábra A-tengely hosszmetszete, — a 2. ábra B-tengely hosszmetszete, — a 3. ábra összesen négy kerékagy csaprészből összetett C-tengelv hosszmetszete, — a 4. és 5. ábra a C-tengely mindkét felének különálló hőmérsékletváltozási diagrammja, ha a nyerstuskót fokozatosan és egyes részeit különböző hőmérsékletre hevítjük, — a 6., 7. és 8. ábrákon A-tengely zömítő-nyújtó kovácsolását vázlatosan mutatjuk be, mégpedig: — A 6. ábrán a nyerstuskót, a kovácsprést és a mozgatható körgyűrű keresztmetszetű befogókat elölnézetben látjuk a zömítő-nyújtó kovácsolás előtt, — a 7. ábra a fenti együttesnek a zömítő-, nyújtó kovácsolás befejezése előtti helyzetét mutatja, — a 8. ábra ezen együttes zömítő-nyújtó kovácsolás utáni állapotát tünteti fel elölnézetben, amikor 189 985 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
