189948. lajstromszámú szabadalom • Pneumatikus munkahenger pneumatikus véghelyzetcsillapítással

3 189948 4 A találmány tárgya pneumatikus munka­henger pneumatikus véghelyzet-csillapítással. A véghelyzet-csillapítéssal ellátott is­mert munkahengerek fődugattyúhoz mereven rögzített csillapítódugattyúval, vagy rugóter­helésű fedőlárcsaként kialakított csillapílódu­­gatlyúval vannak megvalósítva, amelyek a fódugattyú mozgását hátráltató sűrítettleve­gőnek a munkahengerből a lók elvég előtti kiáramlását akadályozzák meg, és a levegő kiáramlását a csillapítási folyamat közben szabályozhatatlan fojtónyílások biztosítják. Az egyre jobban összenyomott levegő nyomá­sa késlelteti a dugattyúmozgást, és a du­gattyúnak a hengerfedélhez, illetve henger­fenékhez történő erősen lecsökkenteti sebes­ségű ütközését eredményezik. Ez a pneumatikus véghelyzel-csillapltás­­ra általánosan alkalmazott rendszer a kineti­kus energia csökkentésére CBak kisebb se­bességű dugattyúknál alkalmazható, mivel a véghelyzet-csillapitás közben a csillapítótér­­ben nagy nyomásra összepréselt levegő az általában fojtócBavarral ellátott szellőzőcsa­tornán keresztül csak adott sebességgel tá­vozhat a külső légtérbe, függetlenül a mun­kadugattyú csillapítás közbeni sebességétől. A csillapítási folyamat közben változat­lan fojtési keresztmetszet következménye, hogy a csillapítási folyamat első szakaszában a nagy dugattyúsebesség miatt a csillapító­térben aránytalanul magas lorlónyomás alakul ki. Ennek hatására a munkadugattyú a lég­párnán visszapattanhat. A csillapítási folyamat második szaka­szában a lecsökkent dugattyúsebesBég, vala­mint a jelentősen leszűkült csillapítótér, va­lamint az, hogy a fojtáson keresztül még mindig ugyanaz az időegységként levegőtér­­fogat távozhat, a csillapítótér munkadugaty­­tyút késleltető nyomásának összeomlásához vezethet. A fentiek eredménye a munkadugattyú hajtóoldal felőli újbóli felgyorsulása, és ezál­tal a véghelyzet erős ütése. A véghelyzet-csillapitás meghosszabbítá­sa a csillapítási kapacitás növelése céljából ennél a csillapítási rendszernél tehát nem hozza a kívánt eredményt. Ez különösen olyan esetekre érvényes, ahol a mozgási energia túlnyomóan egy magasabb dugattyú­­sebességből következik. Ismert olyan véghelyzel-csillapítási rendszer is, amely a fődugalíyú légpárnán való fennakadását elkerüli, azáltal, hogy megfelelő időpontban a csillapítódugattyúba beépített visszacsapó Bzelep mechanikusan kinyit, és a még hátralevő csillapítási szaka­szon nyitvamarad. Ez a megoldás a véghelyzet-csillapítáB- nak csak olyan szakaszára vonatkozik, amelyben a nagy dugattyúsebesség, illetve a nagy lorlónyomás lehetővé teszi a fődugattyú visszaverődését a légpárnán. A csillapítási folyamat előrehaladtával, amikor a dugattyú­sebesség csökken, és a csillapítótér is jelen­tősen leszűkül, a maradék fékezéshez szük­séges torlónyomás összeomlik, ami a csillapí­tás minőségét kedvezőtlenül befolyásolja. A találmánnyal célunk pneumatikus mun­kahenger pneumatikus véghelyzet-csillapítá­­sénak minőségi javítása, amivel lehetővé vé­lik a dugatlyúrúdon rögzített tömeg leféke­zése a fődugattyúnak a hengerfedélen, illet­ve hengerfenéken történő folyamatos, lágy felfekvésig. A kitűzött feladatot azáltal oldottuk meg, hogy pneumatikus véghelyzet-csillapi­­tással ellátott pneumatikus munkahengerben, amelyben mind a hengerfenéken, mind a hen­­gerfedélen sűrítettlevegőcsatlakozó-CBatorna és állítható fojtással ellátott szellőzőcsatorna van kialakítva, továbbá előnyösen körke­­resztmetszetű hengerben tolhatóan elrende­zett fódugaltyúja van, amely legalább egy, előnyösen a hengerfedélen átmenő dugattyú­rúddal van összekötve, és a fődugattyú leg­alább egyik oldalán a fődugattyú véghelyze­tében hatásos csillapítódugattyúval van el­látva, amely a fődugattyú véghelyzetének tartományéban a hengerfenékkel éB a hen­gerfedéllel a sűritettlevegőcsatlakozó-csator­­náktól elválasztott csillapitóteret képez, a találmány Bzerint a csillapítótér és a külső légtér, előnyösen a sűrítettlevegöcsatlakozó- Bator na között, a csillapítódugattyúban és/vagy a hengerfenékben, illetve a henger­­fedélben legalább egy ellennyomás- és/vagy útfüggő összekötőcsatornát alakítottunk ki. Az ősszekőtőcsatorna által az összepré- Balt levegő szabad kiáramlási keresztmetsze­tét a csillapítási folyamat közben csökkenő dugattyúsebességhez, illetve csillapítótérhez illesztettük. A megoldás eredménye a munka­­dugattyú folyamatos lefékezése. Az ilyen véghelyzet-csillapitás előnye, hogy az alkatrészek kisebb igénybevételnek vannak kitéve, ezáltal külön csillapitóeBzkö­­zökre, például gumibetétekre, mechanikus rugókra, vagy hidraulikus lökéscsillapítókra nincs szükség. A találmány szerinti megoldás alkalmazása főleg ott célszerű, ahol nagy se­bességgel mozgó alkatrészek vannak, például automata esztergagépeknél, szerszámszuppor­­toknál, vagy ahol nagyobb mozgatott tömegek lefékezése a munkahengerrel szemben fő kö­vetelmény, például pneumatikus ajtó- és ka­pumeghajtók. A találmány szerint az összekötőcsator­nában a csillapítólérben lévő nyomás behatá­rolására előnyösen szabályozható szelep he­lyezhető el. Ezáltal az ellennyomás a csilla­­pitótérben a csillapítási folyamat legnagyobb részében a dugattyú helyzetétől függetlenül egyenletesen tartható. Ha a szabályozható szeleppel ellátott összekötőcsatornát a hen­gerfenékben, vagy a hengerfedélben alakít­juk ki, úgy a végálláscsillapitás a szelepnek 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom