189935. lajstromszámú szabadalom • Faipari rönkkérgezőgép
7 189935 8 Az la, lb; 2a, 2b; 41a, 41b és 42a, 42b hengerek geometriai forgástengelyét X hivatkozási betűvel jelöltük; ezek a forgástengelyek a rönk a haladásirányára merőlegesek és vízszintesek. Minden egyes henger forgatásához egy-egy (csak a 3. ábrán feltüntetett) 'a hajtó lánckerék, a hengerhez tartozó 3b hajtott lánckerék, és ezeken átvezetett pontvonallal jelölt 3 hajtólánc van előirányozva; a hajtólánc csapos-görgős szerkezetű. A 5 emelő-süllyesztő karok ú.n. merev ..2"-karok; az egyik merev 5a könyöktagjukkal a 6 vázszerkezethez a másik - ellenkező irányba kinyúló - merev 5b könyöktagukkal a hozzájuk tartozó hengerhez elfordulási megengedő módon csatlakoznak. Az 5a, 5b könyöktagokat - a jobb áttekinthetőség érdekében - csak a 2. ábrán, az la hengerrel kapcsolatban számoztuk, és az 5a könyöktag geometriai forástengelyét y hivatkozási betűvel jelöltük. Az 5b - könyökhöz tartozó geometriai forgástengely egybeesik magának (az itt la) a hengernek az X geometriai forgástengelyével, hiszen az 5b könyöktag a hengerhez oldalról középen csatlakozik. Minden egyes alsó henger - vagyis az lb, 2b, 41b és 42b hengerek - 5 emelő-sülylyesztó karjához egy-egy 4 hidraulikus munkahenger csatlakozik. Ezeket csak a 3. ábrán tüntettük fel, és - a jobb áttekinthetőség céljából csak a helyzetüket (hossztengelyüket) érzékeltettük pontvonallal. A 4 munkahengerek felső végükkel az 5 emelő-süllyesztőkarból lefelé nyúló, ahhoz mereven csatlakoztatott 51 fülhöz (amelyet csak az lb hengerhez tartozó 6 emelő-süllyesztő karral kapcsolatban tüntettünk fel) a 8a csukló segítségével kapcsolódnak, sIbó végük pedig a 8b csukló útján a 6 vázszerkezethez van rögzítve. A gép négy 4 hidraulikus munkahengerének működtetése egy zárt hidraulikus tépnyomásról történik, aminek következtében a hidraulikus áramkörön belül a hengerpárok nyomása önszabályozást végez a rotor középpontjához. Amint ugyanis ismeretes, zárt hidraulikus erőrendszereken belül - geometriai méretek esetén - mindig az a hidraulikus munkahenger működik, amelyik a legkevésbé van terhelve. Amint később erre még részletesebben kitérünk, a találmány szerinti gépnél is a két behúzó hengerpár közül mindig az van mozgásban, amelyik nem terhelt, így a hengeren billegve központosul, miközben a hengerpárok összezárnak, és a nyomás állandósul. Az 1, 2 és 41, 42 hengerpárok alsó hengerei és felső hengerei - pontosabban ezeknek az 5 emelő-süllyesztő karjai a 3. ábrán a jobb áttekinthetőség érdekében - csak pontvonallal (tengelyvonalukkal) jelölt 7 tolóhúzókarok (csatlórudak) útján működési kényszerkapcsolatban állnak egymással. A 7 tolórudak alsó vége 8c csukló segítségével csatlakozik a mindenkori alsó 5 emelő-sülylyeaztő karnak a hozzá tartozó hengerrel ellentétes végéhez mereven rögzített, attól kissé ferdén felfelé kinyúló 53 fülhöz, míg a 7 tolórudak felső vége az adott hengerpár felső hengere 5 süllyesztő-emelőkarjából elfelé kinyúló 52 fülhöz van a 8d csukló segítségével csatlakoztatva. Megjegyezzük, hogy a jobb áttekinthetőség érdekében a 4 munkahengerekkel és 7 toló-húzókarokkal kapcsolatos hivatkozási számokat csak az 1 első behúzó hengerpárral és a 42 második kihúzó hengerpárral kapcsolatban tüntettük fel. A találmány szerinti kérgezógép működésének szabályozásához, illetve vezérléséhez a 2. ábrán látható a rönk mozgását érzékelő 9, 10, és 40, 43 fénykapuk - fotocellák - vannak előirányozva. Az 1 első behúzó hengerpár tartományában ennek la, lb hengereitől kétoldalt helyezkedik el, a 9 első behúzóoldali fénykapu 9a fénykapu-adója az egyik oldalon, 9b fénykapu-vevője pedig a másik oldalon, egymással szemben, a szaggatott vonallal jelölt 1 függőleges sikban. Hasonló 10 második behúzóoldali fénykapu 10a fénykapu-adójának és 10b fénykapu-vevőjének az elrendezése is, a 2 második behúzó hengerpár tartományában. Mind a 9, mind a 10 fénykapu egy-egy olyan 1 függőleges sikban helyezkedik el, amelyek - a rönk a baloldali szárnyát tekintve - közvetlenül az X forgástengelyek mögött helyezkednek el. A 9b, 10b fénykapu-vevők a felső la, 2a behúzóhengerekhez tartozó 5 süllyesztő-emelő karokon, a 9a, 10a fénykapu-adók pedig a 6 vázszerkezethez vannak rögzítve; a fénykapu-vevők tehát az 5 emelő-süllyesztő karokkal együtt mozognak. A 40 első kihúzóoldali fénykapu 40a fénykapu-adója és 40b fénykapu-vevője egy olyan függőleges 1 síkban helyezkedik el a 41 első behúzó hengerpártól kétoldalt, egymással szemben, amely 1 sík közvetlenül a 40 hengerpár előtt van. Hasonló az elrendezése a 43 második kihúzóoldali fénykapu 43 a fénykapu-adójának és fénykapu-vevőjének is, természetesen a 42 hengerpárhoz képest. A 40a, 40b és 43a, 43b fénykapu-adók és -vevők a 6 vázszerkezethez vannak rögzítve. A 2. és 3. ábrákon részletesebben látható a 12 rotor hajló-mechanizmusa is. A 13 motor 13a eröleadó tengelyének 14 hajtó lánckerék van felékezve a 38 közlómű 49 előtéttengelyére pedig annak egyik végén 38a, a másik végén 38b közbenső lánckerék van felékelve. A 14 és 38a lánckerekeken 15a, a 38b és 16 lánckereken pedig (ez utóbbi már közvetlenül a 12 rotorhoz tartozik) 15b hajtólánc van átvezetve; ebben az esetben is csapos-görgős lánc alkalmazása célszerű. Az 5. ábrán az 1 első behúzó hengerpárral kapcsolatban tüntettük fel a 4 hidraulikus munkahenger, az 5 emelő-süllyesztő karok, a 7 toló-húzókar, valamint az X, y geometriai forgástengelyek és 8a-8d csuklók célszerű geometriai elrendezését. Az alsó 5 emelő-süllyesztő karhoz tartozó 51 fülben lé-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5