189935. lajstromszámú szabadalom • Faipari rönkkérgezőgép

7 189935 8 Az la, lb; 2a, 2b; 41a, 41b és 42a, 42b hen­gerek geometriai forgástengelyét X hivatko­zási betűvel jelöltük; ezek a forgástengelyek a rönk a haladásirányára merőlegesek és vízszintesek. Minden egyes henger forgatá­sához egy-egy (csak a 3. ábrán feltüntetett) 'a hajtó lánckerék, a hengerhez tartozó 3b hajtott lánckerék, és ezeken átvezetett pont­vonallal jelölt 3 hajtólánc van előirányozva; a hajtólánc csapos-görgős szerkezetű. A 5 emelő-süllyesztő karok ú.n. merev ..2"-karok; az egyik merev 5a könyöktagjuk­­kal a 6 vázszerkezethez a másik - ellenkező irányba kinyúló - merev 5b könyöktagukkal a hozzájuk tartozó hengerhez elfordulási megengedő módon csatlakoznak. Az 5a, 5b könyöktagokat - a jobb áttekinthetőség ér­dekében - csak a 2. ábrán, az la hengerrel kapcsolatban számoztuk, és az 5a könyöktag geometriai forástengelyét y hivatkozási be­tűvel jelöltük. Az 5b - könyökhöz tartozó geometriai forgástengely egybeesik magának (az itt la) a hengernek az X geometriai for­gástengelyével, hiszen az 5b könyöktag a hengerhez oldalról középen csatlakozik. Minden egyes alsó henger - vagyis az lb, 2b, 41b és 42b hengerek - 5 emelő-süly­­lyesztó karjához egy-egy 4 hidraulikus mun­kahenger csatlakozik. Ezeket csak a 3. ábrán tüntettük fel, és - a jobb áttekinthetőség céljából csak a helyzetüket (hossztengelyü­ket) érzékeltettük pontvonallal. A 4 munka­hengerek felső végükkel az 5 emelő-süllyesz­­tőkarból lefelé nyúló, ahhoz mereven csatla­koztatott 51 fülhöz (amelyet csak az lb hen­gerhez tartozó 6 emelő-süllyesztő karral kapcsolatban tüntettünk fel) a 8a csukló se­gítségével kapcsolódnak, sIbó végük pedig a 8b csukló útján a 6 vázszerkezethez van rögzítve. A gép négy 4 hidraulikus munka­hengerének működtetése egy zárt hidrauli­kus tépnyomásról történik, aminek következ­tében a hidraulikus áramkörön belül a hen­gerpárok nyomása önszabályozást végez a rotor középpontjához. Amint ugyanis ismere­tes, zárt hidraulikus erőrendszereken belül - geometriai méretek esetén - mindig az a hid­raulikus munkahenger működik, amelyik a legkevésbé van terhelve. Amint később erre még részletesebben kitérünk, a találmány szerinti gépnél is a két behúzó hengerpár közül mindig az van mozgásban, amelyik nem terhelt, így a hengeren billegve központosul, miközben a hengerpárok összezárnak, és a nyomás állandósul. Az 1, 2 és 41, 42 hengerpárok alsó hen­gerei és felső hengerei - pontosabban ezek­nek az 5 emelő-süllyesztő karjai a 3. ábrán a jobb áttekinthetőség érdekében - csak pont­vonallal (tengelyvonalukkal) jelölt 7 toló­húzókarok (csatlórudak) útján működési kényszerkapcsolatban állnak egymással. A 7 tolórudak alsó vége 8c csukló segítségével csatlakozik a mindenkori alsó 5 emelő-süly­­lyeaztő karnak a hozzá tartozó hengerrel el­lentétes végéhez mereven rögzített, attól kissé ferdén felfelé kinyúló 53 fülhöz, míg a 7 tolórudak felső vége az adott hengerpár felső hengere 5 süllyesztő-emelőkarjából el­felé kinyúló 52 fülhöz van a 8d csukló segít­ségével csatlakoztatva. Megjegyezzük, hogy a jobb áttekinthetőség érdekében a 4 munka­hengerekkel és 7 toló-húzókarokkal kapcso­latos hivatkozási számokat csak az 1 első behúzó hengerpárral és a 42 második kihúzó hengerpárral kapcsolatban tüntettük fel. A találmány szerinti kérgezógép működé­sének szabályozásához, illetve vezérléséhez a 2. ábrán látható a rönk mozgását érzékelő 9, 10, és 40, 43 fénykapuk - fotocellák - van­nak előirányozva. Az 1 első behúzó henger­pár tartományában ennek la, lb hengereitől kétoldalt helyezkedik el, a 9 első behúzó­oldali fénykapu 9a fénykapu-adója az egyik oldalon, 9b fénykapu-vevője pedig a másik oldalon, egymással szemben, a szaggatott vo­nallal jelölt 1 függőleges sikban. Hasonló 10 második behúzóoldali fénykapu 10a fényka­pu-adójának és 10b fénykapu-vevőjének az elrendezése is, a 2 második behúzó henger­­pár tartományában. Mind a 9, mind a 10 fénykapu egy-egy olyan 1 függőleges sikban helyezkedik el, amelyek - a rönk a baloldali szárnyát tekintve - közvetlenül az X forgás­­tengelyek mögött helyezkednek el. A 9b, 10b fénykapu-vevők a felső la, 2a behúzóhenge­rekhez tartozó 5 süllyesztő-emelő karokon, a 9a, 10a fénykapu-adók pedig a 6 vázszerke­zethez vannak rögzítve; a fénykapu-vevők tehát az 5 emelő-süllyesztő karokkal együtt mozognak. A 40 első kihúzóoldali fénykapu 40a fénykapu-adója és 40b fénykapu-vevője egy olyan függőleges 1 síkban helyezkedik el a 41 első behúzó hengerpártól kétoldalt, egymással szemben, amely 1 sík közvetlenül a 40 hengerpár előtt van. Hasonló az elren­dezése a 43 második kihúzóoldali fénykapu 43 a fénykapu-adójának és fénykapu-vevőjé­nek is, természetesen a 42 hengerpárhoz ké­pest. A 40a, 40b és 43a, 43b fénykapu-adók és -vevők a 6 vázszerkezethez vannak rög­zítve. A 2. és 3. ábrákon részletesebben látható a 12 rotor hajló-mechanizmusa is. A 13 motor 13a eröleadó tengelyének 14 hajtó lánckerék van felékezve a 38 közlómű 49 előtéttenge­lyére pedig annak egyik végén 38a, a másik végén 38b közbenső lánckerék van felékelve. A 14 és 38a lánckerekeken 15a, a 38b és 16 lánckereken pedig (ez utóbbi már közvetle­nül a 12 rotorhoz tartozik) 15b hajtólánc van átvezetve; ebben az esetben is csapos-gör­gős lánc alkalmazása célszerű. Az 5. ábrán az 1 első behúzó hengerpár­ral kapcsolatban tüntettük fel a 4 hidrauli­kus munkahenger, az 5 emelő-süllyesztő ka­rok, a 7 toló-húzókar, valamint az X, y geo­metriai forgástengelyek és 8a-8d csuklók célszerű geometriai elrendezését. Az alsó 5 emelő-süllyesztő karhoz tartozó 51 fülben lé-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom