189915. lajstromszámú szabadalom • Radiális siklócsapágy
3 189915 4 A találmány radiális siklócsapágy olyan csapágyfurattal, amelynek sikló felületén hidrodinamikus kenőolaj ék kialakulására alkalmas részek és a kenőolaj hozzávezetásére alkalmas elemek vannak. Hidrodinamikus kenéső radiális siklócsapágyakkal kapcsolatosan ma is fönnáll az a probléma, hogy biztonságosan fenn kell tartani a kenőolaj éket a csapágyperBely és a tengely között az egész fordulatszám és terhelés tartományban és egyidejűleg a tengely jó vezetését is el kell érni úgy, hogy a tengely középvonala a lehető legkisebb mértékben térjen ki előírt helyzetéből. E tulajdonságok elérése érdekében a csapágy középvonalára merőlegesen a legkülönbözőbb csapágypersely keresztmetszeteket javasolták. Legegyszerűbb keresztmetszetként kis terhelésű radiális siklócsapágyakhoz a kör keresztmetszel ismeretes a tengelyhez képest olyan csapágyhézaggal, hogy a tengelycsap bizonyos kerületi sebességének elérése után hidrodinamikus hatásra teherhordó kenőolaj ók alakul ki, amely elválasztja egymástól a tengely és a csapágypersely sikló felületét. A csapágyazás ekkor, miután ezt megelőzően a fenti kerületi sebesség alatt át kellett mennie a vegyes súrlódás tartományán, a folyadéksúrlódás, más néven „úszú súrlódás" tartományában van. A csapágy sikló felület ezen legegyszerűbb kialakításának az a hátrányos tulajdonsága, hogy a tengely középvonala üzem közben a nyugalmi helyzetéhez képest eltolódik, mégpedig annál nagyobb mértékben, minél erősebben kialakul a kenőolaj ók. A tengelycsap fölfekvése a csapágyperselyben „egyvonalas” azaz a tengelycsap felületének egy alkotója mentén történik. Ehhez képest javulást eredményez az úgynevezett „citrom-csapágyhézag", amely úgy jön létre, hogy a csapágypersely, vagy a fél csapágyperselyek az osztó sík fölötti és alatti tartományban ékalakban ki vannak bővítve, minthogy így üzem közben két átmérősen egymással szemben fekvő kenőolaj ók és ezáltal „kétvonalas” fölfekvés alakul ki. Ebből van leszármaztatva Klemencic szerint az úgynevezett „eltolt citrom-csapágyhézag" ugyancsak „kétvonalas" fölfekvéssel. Nagy pontosságú csapágyazásoknál, amilyenekre pl. esztergapadok, marógépek főorsóinál és más nagy terhelésű szerszámgépeknél van szükség, vannak különleges konstrukciók „háromvonalas" és „négyvonalas" fölfekvéssel és ennek megfelelően három vagy négy kenőolaj ékkel. A két utóbbi csapágy szerkezetnél a kenést általában nem bízzák a hidrodinamikailag kialakuló kenőolaj ékre és kenőolaj filmre, hanem a kenést hidrostatikus úton biztosítják nagynyomású olaj folyamatos bevezetésével. Egy ilyen olajnyomásos kényszerkeringésű kenés olajhűtővel, olajszűrővel stb. kiegészítve megoldja a csapágy súrlódás hőjének elvezetését is, ami előföltétele a zavarmentes tartós üzemnek. Ami a két említett, „citrom-csapágyhézaggal" kialakított csapágytipust illeti, ezeket rendszerint, a gyártás módja által meghatározva, vízszintes osztósíkkal kétrészes kivitelben készítik. Ez az először említett egyrészes kialakítású, körhengeres furatú szei kőzettel szemben a gyártás bonyolullságát és nagyobb költségét eredményezi, de előnyként adódik az említett „kétvonalas" fölfekvés és a tengely középvonal jobb központosítása. Természetesen még költségesebbek az említett „háromvonalas" és „négyvonalas" főifekvésű csapágyszerkezetek, amelyek teherbíró képesség, a kenés megbízhatósága és a tengely középvonal központosítása szempontjából nagyobb követelményeket elégítenek ki. A jelen találmány megalkotásakor az volt a célunk, hogy olyan teljesen zárt radiális siklócsapágyat hozzunk létre, amelynek egy azonos nagyságú, teljesen zárt, körhengeres furatú ismert radiális siklócsapágyhoz képest nagyobb a teherbírása, jobb a stabilitása kis terhelés és nagy fordulatszám esetén, továbbá kisebb a súrlódási vesztesége nagy tengelyétméró és nagy fordulatszám esetén. A találmány szerint azt úgy érjük el, hogy a radiális siklócsapágy sikló felülete két körhenger felület részeiből áll, amelyek középvonala egymástól meghatározott távolságra van olyan módon, hogy a felület részek hozzájárulnak a kenőolaj ék kialakításéhoz éa hogy egy a terhelés irányára merőleges, a csapágy középvonalát magába foglaló osztó sík fölött és alatt legalább egy-egy olajbevezető furat van, amelynek a betorkollésa a csapágy furatba az említett, a terhelés irányéra merőleges osztó síkhoz képest a tengely forgásirányában legalább megközelítőleg 35°-kal el van tolva. A találmány szerinti radiális siklócsapégy - az említett ismert típusokkal összehasonlítva - a futási tulajdonságok tekintetében nem rosszabb, ezen túlmenően azonban univerzálisabban használható, egyszerűbb felépítésű és olcsóbban gyártható, amennyiben a középvonalra merőleges csapé gykeresztmetszet kizárólag esztergapadon végrehatjhaió forgácsoló műveletekkel kialakítható. A következőkben a találmányt az egyetlen rajzon a csapágyfurat középvonalra merőleges keresztmetszetében feltüntetett geometriai meghatározó adatok alapján ismertetjük. A radiális siklócsapágy vázlatosan egyszerűsítve ábrázolt két különálló darabja, azaz a2 1 vízszintes osztósík alatti 2 hordozó csapágypersely ás a fölötte lévő 3 fölső csapágypersely előnyösen fehérfémből van a csapágy súlyterhelésének megfelelő 4 falvastagsággal. A függőleges súlyterhelést 5 nyíllal ábrázoltuk. Egy 6 tengely forgásirányát 7 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
