189915. lajstromszámú szabadalom • Radiális siklócsapágy

5 189915 6 forgásirány nyíllal adtuk meg, a tengely szögsebessége <*>, sugara Rí és 8 a tengely keresztmetszetének középpontja. A 2 hordozó csapágypersely sikló felü­letét legnagyobbrészt egy olyan hengerfelü­let alkotja, amelynek kór keresztmetszete van 9 középponttal és Ra sugárral. A 2 hor­dozó csapágypersely sikló felületének meg­maradó részét olyan hengerfelület alkotja, amelynek kör keresztmetszete van 10 közép­ponttal és Rj sugárral. Az Rj Ra-vel egyenlő és a 10 középpont egy 11 átmérőn 12 távol­sággal jobbra fölfelé el van tolva a 9 közép­ponthoz képest, amely 12 távolság 2*(Ra-Ri)­­el, azaz a 2 hordozó csapágypersely csap­ágyhézagának kétszeresével egyenlő. A 11 átmérő az 1 vízszintes osztósíkkal mintegy 35°-os szögei zár be. Körülbelül ugyanekko­ra szöggel a vízszinteshez képest a 7 for­gásiránynak megfelelően eltolva van egy 13 olajbevezeló furat, amelynek betorkollásától kezdődően a 2 hordozó CBapágypersely csap­ágyhézagában üzem közben mintegy 90°-os ívben a tengely forgásirányában elvékonyodó kenőolaj ék alakul ki. Ez az ív a 2 hordozó csapágypersely siklófelületén a 14 ponttól, azaz a 13 olajbevezetó furat legalul fekvő szélső pontjától az Ra és Ra sugarú két kör alsó 15 metszéspontjáig tartó távolságnak fe­lel meg. Az olajbevezető furat említett eltolá­sával tehát a terhelés irányához képest Bzimmetrikus csapágy sikló felületet kapunk mintegy 90°-os íven. A 2 hordozó csapágy­­persely csapágyhézagát a hidrodinamika alapelvei szerint optimáltuk. Az említett R3 sugarú körhenger egy része képezi a 3 fölső csapágypersely sikló felületének túlnyomó részét, mégpedig az R2 és az Ra sugarú két kör 16 metszéspontjáig. A 3 fölső csapágypersely sikló felületének fennmaradó részét pedig az Rí sugarú kör­henger egy része képezi. A 3 fölső csapágyperselyben egy 17 olajbevezető furat van kialakítva, amely a vízszinteshez képest a 13 alsó olajbevezető furathoz hasonlóan kb. 35®-kal van eltolva a tengely forgásának irányában, úgy hogy a 17 fölső olajbevezető furatnak a csapágyfu­ratba torkollásától kezdődően a 16 pontig mintegy 60°-os íven keskenyedó rés alakul ki. A 17 fölső olajbevezető furatban 18 fojtás van kialakítva csap, szelep vagy hasonló szerkezet alakjában, amellyel az olaj hozzá­­vezetést részben vagy teljesen meg lehet szüntetni, ha a csapágyterhelés elég nagy ahhoz, hogy megakadályozza a tengely föle­melkedését, vagy ha a tengely nyugodt futá­sát ez nem zavarja. Ha a tengelycsapok lehetővé teszik, pl. a tengelyvégen történő csapágyazás esetén vagy végig állandó keresztmetszetű közlőmű tengelyeknél, akkor a csapágyat egy darab­ból készült, zárt csapágypersellyel lehet el­készíteni osztósík nélkül. A sikló felület for­gó fúrórúddal egyetlen fölfogással megmun­kálható. Esztergapadon pedig elegendő, ha az egyik, pl. az Ra Bugarú furat elkészítése után a csapágyat az első fölfogáshoz képest a 9 és 10 középvonalak közötti távolsággal eltoljuk és az Ra sugarú körhenger felületei elkészítjük. Időtrabló kézi munkaműveletek, ill. újabb fölfogások, amelyek részben a be­vezetőben említett csapágy elkészítésekor szükségesek a találmány szerinti csapágytí­pus gyártásakor fölöslegesek. A teherhordás feladata a találmány sze­rinti kialakítás révén funkcionálisan el van választva a 2 hordozó csapágyperselynek a másik funkciójától, az 1 tengely vezetésétől. Az ehhez szükséges kialakítási jellemzők, ne­vezetesen az Ra és Ra sugár aránya egymás­hoz és a 6 tengely Rí sugarához a csapágy­­gyal szemben támasztott követelményeknek megfelelően választhatók. Általában azonban, mint a rajzon bemutatott kivitelnél is, Ra-t Ra-al egyenlő nagyságúra választják. Kísérletek igazolták a találmány szerinti csapágynak azokat a tulajdonságait, amelye­ket elméleti hidrodinamikai megfontolások alapján kifejlesztett csapágyfurat geometriá­val kapcsolatosan célul tűztünk ki, nevezete­sen a nagy üzembiztonságot, a súrlódási veszteség csökkenését, jó stabilitást kis ter­helés és nagy fordulatszám esetén, továbbá nagy terhelhetőséget kis fordulatszámoknál is. Ehhez jön még gazdasági előnyként a csapágy sikló felületének egyszerű előállítá­sa. Szabadalmi igénypontok 1. Radiális siklócsapágy olyan csapágy­furattal, amelynek sikló felületén hidrodina­mikus kenőolaj ék kialakulására alkalmas fe­lületrészek, továbbá a kenőolaj hozzávezeté­­sére alkalmas elemek vannak, azzal jellemez­ve, hogy a csapágy sikló felülete két kör­henger felület részeiből (1615; 1516) áll, ame­lyek középvonala (a középvonalak döféspont­ja a középvonalakra merőleges síkban: 9, ill. 10) egymástól meghatározott távolságra (12) van (a középvonalakra merőleges síkban a távolság egyenese:ll) olyan módon, hogy a felületrészek hozzájárulnak a kenőolaj ék ki­alakulásához és hogy egy, a terhelés irányá­ra (a terhelést jelző nyíl:5) merőleges, a csapágy középvonalát (9) magába foglaló osz­tó sík (1) fölött és alatt legalább egy-egy olajbevezető furat (13, 17) van, amelyeknek a betorkollása a csapágy furatba az említett, a terhelés irányára merőleges osztó síkhoz (1) képest a tengely (6) forgásirányában lega­lább megközelítőleg 35®-kal el van tolva. 2. Az 1. igénypont szerinti radiális sik­lócsapágy azzal jellemezve, hogy a két kör­henger (a középvonalak döféspontjai, ill, 10) sugara (Ka! Ra) azonos, továbbá, hogy a két körhenger középvonalának egymástól mért távolsága (12) a csapágyhézag kétszerese [2(Ra-Ri), ahol Ri a tengely sugara], és 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom