189752. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benzoxazolil-oxi- és benztiazoliloxi-fenoxi-propionsav-származékok előállítására

1 189 752 2 A találmány tárgya eljárás a (I) általános képletű benzoxa/olü-oxi- és benztiazoli-oxi-fenoxi-proplon­­sav-szárniazékok előállítására. A (I) általános képletben •X jelentése oxigén- vagy kénatom,-R jelentése halogénatom A (1) általános képletű vegyíiletek ismertek például a 4 130 413 USA-beli szabadalmi leírásból, a 20 46 753. nagy-britanniai és 2 800 európai szabadalmi közre bocsátási iratból. Ezek a vegyületek kitűnnek szelektív herbicid hatásukkal. Az Rj csoport egyes jelentéseinél a fenti iratokban ismertetett vegyüle­­tek, kiemelkedő herbicid hatásúak, mindenekelőtt előnyös az 1-12 szénatomos alkílcsoport. A halogén­atom előnyösen fluor-, klór- és brómatomot jelent. A vegyületeket a technika állása szerint a (II) általános képletű 2-halogén-benzazolok és a (III) általános képletű szubsztituált fenolok reagáltatásá­­val állítják elő, savmegkötőszer jelenlétében (A reak­cióvázlat). Az eljárás során inert aprotikus oldószereket hasz­nálnak, így alifás vagy aromás szénhidrogéneket (benzol, toluol, xilol), savnitrileket (acetonitril), ketonokat (aceton) vagy savamidokat (DMF, DMSO). Ilyen vagy olyan okból, de ezek az oldószerek több hátránnyal rendelkeznek. A DMF, DMSO és az ace­­tonitril, amelyek magas kitermelést biztosítanak, viszonylag drágák és aránylag alacsony MAK-értékük miatt üzemhigiéniai szempontból nem teljesen ki­fogástalanok. A ketonok alacsony forráspontjuk miatt nem vezetnek optimális kitermeléshez. Az apoláros oldószerek, így toluol és xilol extrém hosszú reakcióidő alatt sem eredményeznek megfelelően tiszta terméket és kielégítő kitermelést. A találmány szerinti megoldással olyan eljárást dolgoztunk ki, amely lehetővé teszi a fenti hátrá­nyok kiküszöbölését. Azt tapasztaltuk, hogy a (II) és (III) általános képletű vegyületek apoláros oldószerek jelenlété­ben nagy kitermeléssel alakíthatók az (I) általános képletű vegyületté, ha az átalakítást katalizátor jelenlétében végezzük. A találmány tárgya eljárás (I) általános képletű vegyületek előállítására, (II) és (III) általános kép­­letű vegyületek apoláros oldószer jelenlétében és savmegkötőszer jelenlétében végzett reagáltatásával oly módon, hogy a reagáltatást kvaterner ammó­­nium- vagy foszfonium-halogenidből, polialkiléngli­­kolból vagy annak 1-4 szénatomos alkii-éterből ál­ló katalizátor jelenlétében végezzük. A katalizátort a (II) általános képletű vegyület mennyiségére vonatkoztatva 0,05-1,0 mól%, elő­nyösen 0,1—0,5 mol% mennyiségben alkalmazzuk. A kvaterner ammónium- és foszfoniumhalogenidek szerves maradékként alkil-, benzil- vagy fenilcso­­portot tartalmaznak és általában kloridként for­dulnak elő. Példaként említhető: a tetrabutil-am­­mónium-klorid, a tetrabutil-ammónium-jodid, a tri­­etil-benzil-ammónium-klorid, a tetraoktil-foszfónium­­-klorid, a tetrabutil-foszfónium-bromid, a trifenil­­-butil-foszfónium-bromid, a trilauril-metil-foszfó­­nium-jodid, a tributil-metil-foszfónium-jodid és a tti­­butil-hexadecil-foszfónium-bromid. Ezen kívül katalizátorként alkalmazhatók a cik­likus polietilénglikolok (korönaéterek) és a hosszú láncú polipropilén- és különösen a polietilénglikolok, amelyek mólsúlya mintegy 400-6000, valamint ezek rövid szénláncú mono- és dialkil-származékai. Ezek a vegyületek a szerves kémiában fázistranszfer katalizátor néven általánosan ismertek, mível ezek a vízből és szerves oldószerből álló kétfázisú rend­szerekben lejátszódó reakciókat gyorsítják. Előnyösen mintegy 1000-3000 mólsúlyú, hosszú láncú vagy ciklikus polialkilénglikolokat használunk annak érdekében, hogy a vizes feldolgozás során jobb fázisszétválást érjünk el. Oldószerként szobahőmérsékleten folyékony aro­más szénhidrogéneket használunk, amelyek klóro­zottak is lehetnek, így például toluolt, xilolt, kumolt, mazitilént, klór-benzolt vagy o-diklór-benzolt. Savmegkötőszerként felhasználható bármely szer­ves vagy szervetlen bázis, előnyösen az alkáli-karbo­nátok és -hidrogénkarbonátok, így például a kálium- és nátrium-karbonát és -hidrogén-karbonát. A hidro­lízis, illetve elszappanosítási reakciók elkerülése érde­kében, amelyek a kitermelés csökkenéséhez vezet­nek, az utóbbi esetben a reakcióvizet el kell távolí­tani. Ezen kívül figyelembe kell venni, hogy a 90°C feletti hőmérsékleten a felhasznált, illetve az al­káli-karbonát semlegesítésekor keletkező hidrogén­­karbonátok termikus instabilitása miatt víz keletkez­het. A vizet vagy azeotróp desztillálóval távolítjuk el normál vagy megemelt nyomáson, vagy intertgáz­­áram segítségével kidesz.tilláljuk. Ebben az összefüggésben a Synthesis 921 (1980) alatti irodalomra utalunk, amelyben 2-klór-piridinek és 2-klőr-kinolinok fenollal végzett átalakítását is­mertetik víz/toluol vagy benzol rendszerben, fázis­­transzfer katalizátor felhasználásával. A találmány szerinti eljárásban felhasznált katalizátorok a máso­dik folyékony fázis hiánya miatt nem fázistransz­fer katalizátorként, hanem oldásközvetítőként hat­nak. A katalizátorok folyékony-szilárd rendszerben is igen hatékonyak. A találmány szerinti eljárás során 30-250°C kö­zötti, előnyösen 50-180dC közötti hőmérsékleten dolgozunk, illetve a felhasznált oldószer forráspont­ján. A reakciópartnerek adagolási sorrendje nem befolyásolja a reakciót, általában úgy járunk el. hogy a 2-halogén-benzazolt és a bázist, a katalizá­torral együtt a kiválasztott oldószerben felvesszük, és a reakció körülményei között hozzácsepegtetjük a (111) általános képletű vegyületet. A (III) általános képletű vegyületet általában kis feleslegben alkalmaz­zuk, amely könnyen eltávolítható, ha az átalakítás után a reakcióelegyet lehűtjük, és hígított alkáli­lúggal kezeljük. Semlegesítés és az oldószer ledesz­­tilállása után, amelyet ismételten felhasználhatunk, közel kvantitatív kitermeléssel és mintegy 95%-os tisztaságban (gázkromatográfiás meghatározás) ma­rad vissza a végtermék. Denzoxezol felhasználása esetén 90°C hőmérsék­leten katalizátor nélkül is kitűnő kitermelés érhető el, ha a savmegkötőszerből terikus hasadás során keletkező vizet a fenti módon azonnal eltávolít­juk. A következő példák közelebbről Ismertetik a ta­lálmány szerinti eljárást az oltalmi igény korláto­zása nélkül. 1. példa Etil-2-[4-(6-klór-benztiazoli-oxi>fenoxi]­-propanoát a) 105,0 g (0,5 mol) etil-2-(4-hldroxi-fenoxi)-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom