189741. lajstromszámú szabadalom • Jelölés félvezetőhordozó automatikus pozicionálásához, valamint eljárás a jelölés előállítására

1 189.741 2 gelyirányban szimmetrikusan elhelyezett hosszabb árkok körvonal éleivel érintkeznek. További lehetséges kiviteli alak értelmében a rövi­­debb árkok a csatornák hosszirányára merőlegesen egy egységet képeznek, illetve a rövidebb árkok a csa­tornák hosszirányában egyesével vannak elhelyezve. A találmány szerinti jelölés továbbfejlesztett ki­viteli alakja értelmében a csatornák hosszirányában szimmetrikusan elhelyezett hosszabb árkok közötti profilok a félvezetőhordozó felületéhez képest süly­­lyesztettek és a süllyesztett profilok szintje a maratási csatornákon belül azonos. Lehetséges az az előnyös kiviteli alak is, melynek értelmében a maratási csatornák egymást keresztező tartománya a félvezetőhordozó felületével van szint­ben. A találmány szerinti jelölés előállítására olyan el­járás szolgál, melynek során a jelölés rétegszerű anyag­gal bevont (100)- félvezetőhordozó felületére visszük át, majd a leképezett struktúrát anizotróposan marat­juk. Az eljárást találmány értelmében úgy fejlesztettük tovább, hogy a lérehozott struktúrát! izotróposan utánmaratjuk mindaddig amíg a szomszédos körvo­nalélek a maratási csatornákon belül érintkeznek és a maratási oldalak felületei durvítottak lesznek. A találmány szerinti eljárás egy lehetséges foga­­natosítási módja értelmében a létrehozott struktúra utánmaratását poliszilícium maratószenel végezzük. További lehetséges foganatosítási mód értelmé­ben az izotróp maratást az anizotrop maratással össze­kapcsolva végezzük oly módon, hogy az anizotrop maratószer komponenseit az izotróp maratószerrel együtt alkalmazzuk. A találmány szerinti jelölést valamint az előállí­tására szolgáló eljárást az alábbiakban a rajz alapján ismertetjük részletesebben, amely a találmány szerinti jelölés néhány lehetséges példakénti kiviteli alakját tüntettük fel. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti jelölés vázlatos mértani alakja, a 2. ábra a találmány szerinti jelölésben alkalmazott rövidebb és hosszabb árkok elrendezésének vázlata, a 3. ábra anizotróposan maratott félvezetőhordozó metszete, a 4. ábra a kereszirányú árkok maratás utáni oldal­struktúrája, az 5. ábra a keresztirányú árkok maratási csatorna hossztengelye mentén vett metszete, a 6-12. ábrák a keresztirányú árkok különböző kialakí­tási lehetőségeit mutatják, a 13. ábra a maszkkal érintkező keresztirányú árkok anizotrópos maratás utáni metszete, és a 14. ábra az izotrópos maratás után létrejött süly­­lyesztett profil metszete. Mint az 1. ábrán látható, a találmány szerinti 1 je­lölés x és y irányú, egyntíst merőleges keresztező maratási 3, 3.1 csatornákkal rendelkezik, amelyek (100>orientáltságú 2 félvezetőhordozó monokroma­tikus leképzéssel történő automatikus pozicionálására szolgál. Az 1 jelölés 3, 3.1 csatornái az x, y tengelyekre merőlegesen álló, egymásután váltakozva elhelyezett rövdebb és hosszabb 4, 5 árkokból állnak, melyek al­kalmas leképzési eljárás során 9 oxidmaszkkal bevont 2 félvezetőhordozó felületére vannak átvíve. Az 1 jelölés a szerkesztés stádiumában oly módon van kivitelezve, hogy a 3, 3.1 csatornák egymást ke­resztező 1.1 tartománya üresen marad. A 3, 3.1 csa­tornák kinagyított metszetén látható, hogy az árkok rövidebb 4 árkokból és hosszabb 5 árkokból állnak, melyek tervezete a 2. ábrán látható. A 4, 5 árkok geometriai méretei jelen példában úgy vannak megvá­lasztva, hogy egymás közötti távolságuk 2 fim és szé­lességük 3 fim. A hosszabb 5 árkok hosszúsága úgy van kialakítva, hogy egy csatlakozó megmunkálási fázis után előnyösen 2 ± 0,5 ptm-rel kisebb mint az egy a rajzon nem ábrázolt közbülső sablon transz­parensjelölésének szélessége. , Az 1 jelölés tervezett mintájának alkalmas megvi­lágítással és azt követő előhívással főtőlakkrétegbe történő átvitele után, valamint az egy előző eljárási lé­pés során a 2 félvezetőhordozó felületére felvitt tech­nológiai réteg - előnyösen egy vékony oxidréteg - eltávolítása révén létrehozott maratómaszk előállí­tása után a maszk szabadon előhívott területein a mindenkori nyílások alatt fekvő 2 félvezetőhordozó felületét anizotróposan maratjuk, úgy hogy a félve­zető-hordozó kristály struktúrájának (lOO)orientáltsá­­ga miatt a 9 oxidmaszk minden egyes nyílása alatt egy V-alakú 10 mélyedés keletkezik, melynek négy ferde (111 )-irányítottságú felülete illetve 6 maratási oldala van, melynek a 2 félvezetőhordozó felületével kb. 55°-os szöget zárnak be. (lásd 3. ábra) A pozicionálás folyamata során a 2 félvezetőhor­dozó felületét á rajzon nem ábrázolt optikai illesztő­berendezéssel világítjuk meg, ahol a félvezetőlapkára cső 11 sugarak a struktúra nélküli felületekről közel merőlegesen egy a rajzon szintén nem ábrázolt ob­­jektívre verődnek vissza. A 3. ábrán jól láthatók visszeverődő 12 sugarak is. A 6 maratási oldalakon ezzel szemben a 11 sugarak a beesési szögnek megfele­lően úgy verődnek vissza, hogy csak kis részük jut az objektívbe, tehát az illesztéshez felhasznált sugár­menetben a 6 maratási oldalak a félvezető felülettel szemben sötét optikai felületet képeznek, viszonylag magas fényvisszaverő tényező mellett. A kontraszt megnövelésére az anizotróposan elő­maratott struktúrát izotróposan utómaratjuk. Ennek során a maratószer 6 maratási oldalakra gyakorolt rövid idejű hatására azok 6.1 feldurvult felületűek lesznek, úgy hogy a maratási 3, 3.1 csator­nákon belüli szórt fény okozta fényvisszaverődések következtében az objektívbe jutó visszavert fény mennyisége jelentősen lecsökken, miáltal csökken a fényvisszaverődési tényező. A maratást mindaddig folytatjuk, amíg a 9 oxid­­maszkot a profilkeresztmetszet befolyásolása nélkül alámarjuk mindaddig, hogy az egymással szomszédos körvonalélek érintkeznek (lásd az 5. ábrát). A 6-9. ábrán az 1 jelölés néhány példakénti kivi­teli alakját ábrázoltuk vázlatosan, váltakozó rövid és hosszú 4, 5 árkokkal. Tovább tartó maratás a fenti profil 2 félvezető­hordozó felülete alá történő süllyedését idézi elő (13. ábra) oly módon, hogy egy 14. ábrán látható összprofil keletkezik. A találmány szerinti 1 jelölés ily módon létrehozott kiviteli alakjait tüntettük fel a 10, 11 és 12. ábrán. Ezeken jól megfigyelhető az 1 jelölés 7 csúcsát alkotó rövid 4 árok (12. ábra) illetve árkok (10. ábra), illetve egy egybeolvadt 7.1 rövid árkok és az ezeket határoló, szimmetrikusan elhelyezett 8 hosszú árkok. 4.1 süllyesztett profil ezen túlmenően a profil lelapulásához vezet, melynek során a (111 )irányított­­ságú felületek által bezárt szög úgy változik, hogy a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom