189724. lajstromszámú szabadalom • Aprító berendezés
1 189.724 2 A találmány aprító berendezés szerves és szervetlen anyagok, pl. mezőgazdasági termékek, főleg szemcsés anyagok nedves őrlésére. A berendezésnek házba befoglalt őrlő tere, az őrlő térben elhelyezkedő és nyírás segítségével aprítást végző őrlő szervei, továbbá az aprítandó anyag bejuttatására szolgáló bevezető nyílása és a már lecsökkent méretű anyag eltávolítására szolgáló ürítő nyílása van. A mezőgazdaságban és az iparban egyaránt gyakori feladat az, hogy valamely terményt vagy terméket eredeti méreténél kisebb méretűvé kell tenni a további felhasználhatóság érdekében. Különösen nagy jelentőségük van az olyan aprítási feladatoknak, amelyek célja - főleg a festékipar, az építőipar, a tüzeléstechnika stb. területén — hogy a szemcsés anyagok méretének csökkentése által azok használati értéke növekedjék. Más szóval: nagyobb fajlagos felületük legyen, és így nagy diszperzitásű permeteket, jobb tapadó és fedőképességet, kedvezőbb színtartást, bedolgozhatóságot és homogenitást vagy egyszerűen csak tökéletesebb elégést lehessen elérni. Az aprító tevékenység szinte kivétel nélkül minden esetben kisebb anyagfelhasználást tesz lehetővé, gyakran azonban energiamegtakarítást is. A kisméretű szemcsék ipari előállítása hagyományos módon őrléssel, koptatással, aprítással, ütköztetéssel és nyírással történik. Legújabban a nyírással való ütköztetett szemcseaprítás terjedt el. Ezzel a módszerrel nagy finomságú diszperziók állíthatók elő szakaszosan vagy folyamatos ún. visszajáratással. Az ilyen berendezéseknél a szemcsék aprítását az egyik homlokfelületén fogazott forgó tárcsa, valamint az ennek fogai közé benyúló fogazású, álló ellentárcsa relatív mozgásakor fellépő nyíróerő végzi. Az ütköztetett nyírással működő ismert aprító berendezések ún. "desaggregátorok" fogazott nyírótárcsáin a fogazásból eredően olyan felesleges felületek vannak, amelyek nem vesznek részt a szemcsék nyírásában, de a súrlódást növelik. Ezek nagymérvű kopások előidézői, amelyek, nem kompenzálhatók, és a berendezés gyors elhasználódását okozzák. A nagymérvű súrlódás többlet energia felhasználásával jár. Az ismert desaggregátrok hátránya az is, hogy a szemcsék homogenizáldsát szakaszosan vagy időnkénti visszajáratással képesek csak megvalósítani. Ez a művelet rendkívül idő- és energiaigényes. További hátrány, hogy a tárcsák nyírórései nem szabályozhatók, ezért az ilyen készülékek csak egyféle meghatározott - a berendezéssel előállítható legkisebb méretű - szemcsék előállítására alkalmasaié. Kedvezőtlen az is, hogy a forgó tárcsáknak csak az egyik homlokfelülete fogazott, tehát csak az egyik homlokfelületen kiképtett fogak végezhetik a szemcsék aprítását. Ezért ezek a berendezések kis teljesítményűek. Az említetteknél fejlettebb berendezés ismerhető neg a 162/529 lajstromszámú magyar szabadalmi leírásból. Segítségével nagy finomságú diszperziót lehet előállítani. A leírás által ugyancsak desaggregálásnak nevezett műveletet két törőtárcsa pár kétfokozatban hajtja végre. Az első fokozatban a nagyobb szemcséket töri össze, amelyek így alkalmassá válnak a második fokozat tárcsapáija által végzendő finomabb aprításra. Mindkét fokozatnál tengelyre felékelt fogazott járókerék forog egy álló helyzetű nvirókoszorűbari. Az álló nyírókoszorú és a forgó járókerék szerkezeti kilakakítása következtében a beszívott anyag nyíróhatásnak van kitéve. Ennek során a szilárd szemcsék összetöredeznek, egymáshoz tapadt szemcséik elválnak, a nedves őrlés folyadékkomponense pedig a csökkent méretű szemcsék felületét benedvesíti. A jó elgondolás ellenére hátrány, hogy az egymás mentén mozgó elemek fogazása miatt olyan felületek érintkeznek egymással, amelyek növelik a súrlódást, de "hasznos munkát" nem végeznek, mivel a szemcsék nyírásában nem vesznek részt. A jelentős súrlódás miatt erős kopással is kell számolni. Ugyanezért a berendezés energiafogyasztása szempontjából sem gazdaságos. Fokozza ezt az a körülmény, hogy a homogenizálás érdekében a berendezést csak szakaszosan és/vagy időnkénti visszafelé áramoltatással lehet megvalósítani, árrá újból többlet energia felhasználását kívánja. Nem kedvező az sem, hogy a nyírórések mérete nem szabályozható, és ezért csak egyféle meghatározott méretté lehet a szemcséket aprítani. A találmány célja olyan szemcseaprító berendezés létrehozása, amely a feldolgozandó anyagot nagy teljesítményű, kettős működéssel, visszajáratás nélkül, sorba kapcsolt fokozatokban folyamatosan, kevés energia felhasználással, rövid idő alatt, a szabályozható nyírórésben beállított homogén módon aprítja méretre. A találmány alapja az a felismerés, hogy az ismert berendezések egyoldalúan fogazott tárcsái a beadagolt szemcséket ütőerő, súrlódóerő, nyomóerő és nyíróerő együttes hatáával darabolják, így egy behatároló mérettartományban különböző méretű szemcsék keletkeznek fajlagosan nagy energia- és időráfordítással. A szemcsék méretszóródása, az idő- és energia felhasználás lényegesen csökkenthető, ha az anyagot két álló tárcsa radiális irányú vágóélei között forgó dob belsejéből két honi okfelületén létesített kiömlőnyílásokon axiális irányban áramoltatjuk ki, mert ekkor az anyagáramlás irányára merőleges forgó dob kiömlő nyílásainak élei és az álló tárcsák vágóélei klasszikus nyíróerőt képezve aprítják az anyagáramban mozgó szemcséket A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti aprító berendezés szerves és szervetlen anyagok, pl. mezőgazdasági termények, ásvány féleségek, ipari termékek stb. méretcsökkentésére, főleg szemcsés anyagok nedves őrlésére - amely berendezésnek házba befoglalt őrlő tere, az őrlő térben elhelyezkedő és nyírás segítségével aprítási: végő őrlő szervei, továbbá az aprítandó anyag bejuttatására szolgáló bevezető nyílása és a már lecsökkenlett méretű anyag eltávolítására szolgáló ürítő nyílása van - oly módon van kialakítva, hogy a ház őrlő terében az aprítandó anyag számára betápláló vezetéket is képező belső csatornával rendelkező üreges tengely és vele együtt forgó mozgára képes aprító dob helyezkedik el, az aprító dob homlokfelületei mentén elhelyezett, álló helyezetű nyíró tárcsákkal van közrefogva, az üreges tengely belső csatornájából az aprító dob belső terébe az aprítandó anyagot áteresztő belépő nyílások torkollnak, az aprító dob mindkét homlokfelülete az aprítandó anyagot az aprító dob és az azt közrefogó nyírótárcsák közötti nyírórésbe továbbító átörriő nyílásokkal rendelkezik, a nyírótárcsáknak az aprító dob felé néző homloklapjai pedig nyíró élekkel és azok között elhelyezkedő terelő árkokkal van ellátva. A találmány szerinti aprító berendezés további Ismérve lehet, hogy a ház oldallapjai a nyírótárcsák 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 6C 2
