189724. lajstromszámú szabadalom • Aprító berendezés
1 189.724 2 helyét megszabd szervvel, pl. vezető tüskével, bordával, fészekkel vagy vezető horonnyal vannak ellátva. A ház oldallapjainak külső oldalán a nyírótárcsáknak az aprító dóm homloklapjaitól mért távolságát és ezáltal a nyíró rés méretét szabályozó állító tárcsák vannak elhelyezve. A nyírótárcsák hátoldala és az állító tárcsák közé közvetítő idomok, célszerűen nyomó csapok vannak beiktatva. Az állító tárcsák szélső helyzeteiket határoló ütköző tárcsákkal vannak közrefogva. A nyírótárcsák, az állító tárcsák és az ütközőtárcsák az üreges tengelyre vannak felfűzve. A ház ürítő nyílása az érlőtér alsó részén, a ház palást felületé ben van elhelyezve. A nyíró élek és a közöttük lévő terelő árkok a nyírótárcsán általában radiálisán vannak elhelyezve. Egy másik lehetséges kiviteli alak esetében a nyíróélek és a terelő árkok a radiálistól eltérő, pl. spirális vonalvezetéssel rendelkeznek. A találmány szerinti aprító berendezés fő előnye a többféle feladat elvégzésére való alkalmazkodó képesség, amit a nyíró rés fokozatmentes szabály ózhatósága tesz lehetővé. Ennek következtében nagyméretű durva szemcsék előállítása ugyanúgy lehetséges, mint durvább szenesé ke lő darab olása és diszperzióhoz való finom őrlési művelet végrehajtása A szabályozhatóság a vágó élek kopásának kompenzálását is lehetővé teszi, A diszperziók előállításához az aprítást több egység sorbakapcsolásavai lehet elvégezni, és az anyag 'visszajáratására" szükség nincs. Előny a berendezés csekély helyszükséglete is. A szerkezeti kialakítás következtében a forgó aprító dob belsejéből az azok honnlokfelületén létesített nyílásokban áramlik ki az. aprítandó anyag. Mégpedig a dob mindkét homlokfelületén, ami a berendezés termelékenységének megkettőzését eredményezi. Mivel az aprítás az álló tárcsák vágó élei és a forgó-dob kiömlő nyílásainak élei segítségével történik, ezért az aprítás során szerkezeti részek egymáson nem súrlódnak, ami jelentős energiameetakarítássa! jár. A találmányt kiviteli példa kapcsán rajzok alapján ismertetjük. A mellékelt rajzokon az 1. ábra a szeme seaprító berendezés részleges keresztmetszete, a 2. ábra a szemcseaprító oldalnézete, a 3. ábra a forgó aprítódob és az álló nylrótárcsák axonometrikus képe, a 4. ábra a szeme seaprító berendezések sorbakapcsolása. Az 1. ábrán látható az aprító-berendezés részben oldalnézetben, részben metszetben. Az l ház belseje alkotja az la őriőteret, amelyen áthalad a 4 üreges tengely. A 4 üreges tengely az aprítandó anyag számára betápláló vezetéket is képez. Az anyag a 4 üreges tengely 4c belső csatornáján át érkezik az 5 aprító dobba, amelybe a 4a és 4b belépő nyílásokon keresztül tudnak bejutni. Az 5 aprító dob mindkét 6 hornlokfelülete mentén el van látva az 5 aprító dobot közrefogó álló helyzetű 9 nyírótárcsák felé néző 7 átöniő nyílásokkal. A 4 üreges tengely 3 csapágyfészekbe van beültetve, és ugyanerre a 4 üreges tengelyre van ráerősítve az 5 aprító dob, a 9 nyíró tárcsák, a 15 állító tárcsák és a 16 ütköző tárcsák egyaránt. A 9 nyirótárcsáknak az 5 aprító dob felé néző 10 homloklapjuk előnyösen radiális irányú 11 nyíró élekkel, valamint azok között lévő 12 terelő árkokkal rendelkezik. A 12 terelő árkok szolgálnak a megőrölt anyagnak az 1 ház alsó lészén elhelyezett 19 ürítő nyíláshoz való továbbítására. A 9 nyíró tárcsáknak a 10 homloklapjukkal ellentett helyzetű 13 hátoldala mentén’találjuk 14 nyomócsapokat, amelyek a 9 nyíró tárcsáknak az 5 aprító dobtól való távolságát befolyásolják, helyzetük pedig a 16 ütköző tárcsákkal határolt 15 állító tárcsával szabályozható. A 4 üreges tengelynek az 1. ábrán fel nem tüntetett bal oldali vége valamilyen alkalmasan megválasztott, ismert meghajtó motorhoz,- míg jobboldali vége a 17 csőcsatlakozóval ellátott 18 stabilizátorhoz kapcsolódik. A 2. ábrán az 1 ház oldalnézetben van feltüntetve. A 2 oldallapot egy részén kitörve ábrázoltuk, és így látható az 5 aprító dob 6 hornl okfelülete, valamint a 9 nyíró tárcsa egy része. A 2. ábra azt is mutatja, hogy a 4 üreges tengelyhez képest az 1 ház, az 5 aprító dob, a 9 nyírótárcsák, a 15 állító tárcsák és a 16 ütköző tárcsák koaxiális helyzetűek. A 3. ábrán axonometrikus ábrázolásban és egymástól "széthúzva" tüntettük fel az 5 aprító dobot, valamint az azt közrefogó két darab 9 nyírótárcsát. Az utóbbiak a 20 nyilakkal jelölt módon axiális irányban állíthatók, és így módosítható a 9 nyíró tárcsák, valamint az 5 aprító dob 6 homlokfelületei közötti távolság, ami a megőrölt anyag szeme se méretét szabja meg. Jól megítélhető az ábrából, hogy a megőiiendő anyag az 5 aprító dob 5a. belső teréből a 22 nyilakkal megélőit irányban a 7 átömlő nyílásokon keresztül jut be a 6 homlokfelület és a 9 nyírótárcsák közötti - a 4. ábrán jelölt - 23 nyírórésbe. Az 5 aprító dob a 21 nyíl által mutatott irányban forgó mozgást végez, míg az őt közrefogó 9 nyírótárcsák álló helyzetűek. Ugyancsak jól mutatja a 3. ábra, hogy a 9 nyírótárcsák 11 nyíró élei között a 12 terelő árkok a 9 nyírótárcsa kerülete felé bővülő méretűek. Az anyagot a 7 átöniő nyílások élei és a 9 nyírótárcsák 11 nyíró élei közötti relatív mozgás és az így kifejtett nyíróeiő aprítja. A 12 terelő árkokból lefelé az 5 aprító dob és az 1 ház lb palástfelülete, valamint 2 oldallapjai által határolt laőriő térbe hullik, majd onnan a 19 ürítő nyíláson keresztül távozik. A 4. ábra nagyított lép lékben mutatja, hogy a 14 nyomócsap által tudjuk befolyásolni a 9 nyírótárcsa axiális irányú helyzetét és ezáltal a nyert szemcseméret átmérőjét meghatározó 8 nyíró rés nafyságát. Tekintettel arra^ hogy a 14 nyomócsap helyzetét a 15 állító tárcsa ’fokozatmentesen” tudja módosítani, azért végső soron a 23 nyíró rés nagysága és vele együtt az őrlemény szemnagysága is fokozatmentesen változtatható. Az utóbbi körülmény nem csupán az aprított szemcsék kívánt méretének betartását teszi lehetővé, hanem egyrészt a berendezés többcélúságát - tehát a különböző aprítást feladatokra való átállíthat óságát - szolgálja, másrészt állandó szemcseméretre való őrlés esetén módot nyújt a vágó élek kopásának finom állítással való kompenzálására. Az 5. ábrán azt mutatjuk be, hogy az aprító berendezések egymással sorbakapcsolva az őriési művelet több lépcsőben is végrehajtható anélkül, hogy az anyag "visszajáratására” szükség volna. Itt jegyezzük meg, hogy a 7 átöniő nyílások nem feltétlenül kell, hogy radiális irányúak legyenek; az anyag, a fordulatszám és a szemesenagyság figyelembevételével attól eltérő, pl. spirális vonalvezetésűek lehetnek. A találmány szerinti aprító berendezés az eddigi 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
