189684. lajstromszámú szabadalom • Vízzel eltávolítható folyasztószer, újra folyasztó és tűziónozó berendezésekhez

1 2 A találmány tárgya vízzel eltávolítható folyasztó­­szer, újrafolyasztó és tűzionozórberendezésekhez. A nyomtatott áramköri lapok gyártás-technológiá­jában ismert és gyakran alkalmazott eljárás az újrafo­­lyasztás és a tűziónozás technológiája. Mindkét módszer közös jellemzője, hogy megöm­­lesztett forraszanyaggal biztosítják a nyomtatott áramkör tartós felületvédelmét, ill. forraszthatóságát. Az újraforr asz tási eljárás alkalmazásakor, az előze­tesen galvanikusan létrehozott 10—20 gm vastag és porózus ón-ólom bevonatot valamilyen hőközlési módszerrel (meleg levegő .infrasugárstb .)megömlesz­­tik. A hordozó fémmel ötvözéses kapcsolat jön létre A megömlesztés előtt folyasztószeres kezelést alkalmaz­nak. A tüziónozásra olyan esetben van nagy szükség, amikor a nyomtatott áramköri lapok gyártási folya­matában nincs mód galvanikus felületvédelem létre­hozására. Ilyen esetben a rézfelületű nyomtatott áramkört - előzetes folyasztószeres kezelés után - megömlesztett (250—350 °C) hőmérsékletű forrasz­anyagba mártják. A felesleges forraszt a felületről, vagy a centrifu­gális erő elvén, vagy űn. meleglevegő késes módszer­rel távolítják el, mint ahogy ez Szalai Miklós Elektro­nikai készülékek szerelése c. 1978-bap megjelent és Charles A Harper Elektronikus szerkezetek konstruk­ciója és gyártása kéziköny c. 1972-es kiadású könyvek bői megismerhető. Bármely felületvédelmi eljárás alkalmazására is ke­rül sor, a folyasztószeres előzetes kezelésre, ill. a fel­adat biztonságos végrehajtásához célberendezés kell. Általánosságban a forrasztás eszközétől, módszerétől függően foiyasztószerre mindig szükség van. A forrasztással szemben támasztott követelménye­ket ismerteti B.M. Allen Forrasztási zsebköny v., 1973-ban megjelent és M. Beckert - A. Neumann For­rasztás c., 1974-es kiadású könyvében. Ezek szerint a folyasztószernek összetett funkciója van : meggyor­sítja és elősegíti a forrasz szétterülését, eltávolítja (felbontja, feloldja, leköti) az alapfém szennyeződését (oxidok, szulfidok). A forrasztandó felület szabad­­energiája növekszik a forrasz és az alapfém között. Ezeknek a komplikált jelenségeknek az eredménye a forrasz szétterjedése. A folyasztószer értékét, a hatékonyságával, az eltá­­volithatósággal és a maradékokkal jellemzik. A folyasztószereket számos módon lehet csopor­tosítani, így pl. az MSZ 714. szabvány értelmében korrózív hatásuk szerint: nem korrózív, enyhén korró­­zív és korrózív tulajdonságú folyasztdszerekre. Más csoportosítás azon tulajdonság szerint történ­het, hogy milyen mértékben hatásosak. (Terülőképes­ség.) További megkülönböztetést jelenthet a hordozó oldószer minősége, pl. víz vagy alkohol. Végül és nem utolsósorban vegyi összetétel, ill. az alkalmazott aktiváló anyagok szerint történhet a fo­­lyasztószerek besorolása (szerves, vagy szervetlen ak­tivá torok stb.). A megfelelő típusú folyasztószer kiválasztása W.R. Lewis Lágyforrasztás c., 1965-ben megjelent könyvé­ben ismertetett szempontok figyelembevételével rend­szerint nem könnyű feladat. A találmány szerinti folyasztószert a következők­ben körülhatárolt feladatoknak legjobban megfelelő összetétel jellemzi. Az újrafolyasztás ill, tűziónozás körülményei kö­zött a folyasztószerrel szemben támasztott fonto­sabb követelmények:- a folyasztószer oldószerként vagy adalékként ne tartalmazzon alkoholt,amely a 250 u körüli forrasz­ba történő terüléskor lobbanást ill. fröcskölést okoz­hatna,- a folyasztószer ne tartalmazzon-oldószerként vagy adalékként vizet, amely a forró forraszfürdőbe kerülve fröcskölést okozna,- a folyasztószer szilárdanyagtartalma minimális •leg/en,, annak érdekében, hogy a felesleges szilárd­anyag ne gyűljön össze a fortaszfürdő felületén, meg­akadályozva a forrasz terülését a nyomtatott áramkö­rön, illetve ne okozzon öngyulladást. így pl. a gyanta­­tan almú folyasztószerek újrafolyasztási ill. tűziónozá­­si célokra alkalmatlanok,- a folyasztószer kellő aktivitással rendelkezzen, amely biztosítja a rézszennyezők megbontását,- az aktivitás olyan mértékű legyen, hogy a fo­lyás ztószer felhasználása után, a maradékok vízzel el­­távolíthatók legyenek és ionvezetést okozó szennye­ződés ne maradjon vissza (nedves környezet),- különleges igény a folyasztószerrel szemben, hogy tűziónozáskor a megömlesztett forraszfürdőbe mártott nyomtatott áramkör hordozóanyaga taszítsa a forraszt, míg a rézfelületen jól terüljön. A felsorolt fontosabb igények alapján megálla­pítható, hogy az elektronikai szerelőiparban hagyo­mányosan alkalmazott folyasztószerek legtöbbje jelen esetben nem alkalmazható. így a folyasztószer nem tartalmazhat alkoholt vág/ vizet oldószerként és nem lehet fenyőgyanta tí­pusú. Ugyancsak nem alkalmazhatók az utóbbi idő­ben rohamosan terjedő ún. vízbázisú szerves savakat tartalmazó folyasztószerek sem. Az ismertetett követelmények figyelembevételével a találmány célul tűzte ki vízzel tisztítható folyasztó­­szer létrehozását, amely az elektronikai szerelőipar­ban újrafolyasztó és tűzionozór berendezésekben jól alkalmazható. A találmány szerinti folyasztószer azon a felisme­résen alapul, hogy hordozó oldószerként olyan anya­got kell alkalmazni, amely a különböző tűziónozási — forrasztási körülmények közölt fellépő, a szokásos 180-250 °C hőmérsékletet elégés, elszenesedés nél­kül elvisel, s az utólagos tisztítás érdekében a vízben való oldhatóság követelményét kielégíti, valamint a forrasztást is elősegíti. Továbbá emulgáló és felületi feszültséget csökkentő anyagként a találmány értel­mében olyan vízben oldódó anyagot alkalmazunk, a­­mely a megömlött forraszanyagnak a nyomtatott á­­ramkör szigetelő felületére történő feltapadást meg­akadályozza. Aktiváló anyagként vízben is igen jól oldódó dimetil-amin-hidrokloridot alkalmazunk. A fe­lületi feszültség hatékony csökkentését elősegítendő felületaktív anyagot azaz tenzidet is alkalmazunk. I zekből a komponensekből álló folyasztószer a vele szemben támasztott, előzőekben említett köve­telményeket kielégíti. Mindezek figyelembevételével a találmány szerinti vízzel tisztítható folyasztószer oldószere tehát 50—70 tömeg% 200-300 polimerizációs fokú polietilén-gli­­kol, amely nemionos anyag és azonkívül, hogy oldó­szerként ill. hordozóanyagként szerepel, emulgáló anyag is. 189.684 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom