189675. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új kvaterner 6,11-dihidro-dibenzo (b,e) tiepin-11-n-alkil-norszkopin éterek előállítására

1 2 A találmány tárgya eljárás az (I) általános képletű új vegyületek — a képletben R egyenes vagy elágazó szénláncú, 1 -4 szénatomos alkil cső portot és X® halo­génatomot vagy 1 -4 szénatomos alkánszulfonsav-cso­­portot jelent —, valamint az (1) általános képletű ve­gyületek hatóanyagként tartalmazó gyógyszerkészít­mények előállítására. Az új vegyülrteket a következőképpen állíthatjuk elő: Egy (II) általános képletű vegyületet - a képlet­ben Y anionosan könnyen lehasítható csoportot (úgy­nevezett leaving group-ot), így halogénatomot, elő­nyösen klór- vagy bromatomot vagy szerves szulfon­­sav savmaradékát, így mezil- vagy tozilcsoportot je­len - egy (III) általános képletű szkopjnnal, illetve N-alkil-norszkopinnal reagáltatunk — a képletben R jelentése az előbb megadott -, és az így kapott (la) általános képletű tercier vegyületet egy (IV) általános képletű kvatemerezőszerrel kezeljük, - a képletben R és X jelentése az előbb megadott. A (II) általános képletű kiindulási vegyületeket (ftalidból kiindulva) a szakirodalomból ismert, hason­ló eljárások segítségével állíthatjuk elő. A következő publikációkra utalunk: M Protiva és társa: Experieni­­tia XVIII (7), 326 (1962), M. rotiva és társai: Collec­tion Czechoslow. Chem. Commun. 29, 2176 (1964), V. Seidlova és társai: Monathshefte der Chemie 96, (1965) A szintézist az (A) reakcióvázlat mutatja be. A (III) általános képletű vegyületek részben a szakirodalomból ismertek, részben pedig ismert mód­szerek segítségével állíthatók elő. A (IV) általános képletű vegyületek is ismertek a szakirodalomból. Az (I), valamint az (la) általános képletű vegyüle­tek a dibenzo-tiepincsoportban egy aszimmetriás szénatomot tartalmaznak, ezért az előbb leírt szinté­zisnél a termék két optikailag aktív enantiomer récém elegye. Az új kvaterner sók izolált szerven és aeroszolként állatkísérletben kutyákon hörgőgörcs-old óként külö­nösen alkalmasak, antikilinerg, valamint antihidszta­­min hatást mutattak és ezáltal felülmúlták az ismert broncholytica-kat így az Ipratropimbromid nevű, kereskedelmi forgalomban levő készítményt. Különösen azok az (I) általános képletű vegyületek mutatkoztak előnyösnek, amelyeknél R kis szénatom­számú alkil-csoportot így metil-, etil- vagy izopropil­­csoportot jelent. Különösen értékes a 6,11-dlhidro­­■dibenzo[b,e]tiepin-szkopin-éter-meto-metánszulfonát A megfelelő (la) általános képletű tercier köztiter­mékek szintén jó hatásúak, azonban ezeket a vegyüle­teket alkalmazva mellékhatások léphetnek fel, így a száj kiszáradása, mydriasis stb. A íratások kimérése a következő előírások szerint történt: a.) Izolált szerven (tengerimalac belén) in vitro vég­zett spasmolysls A kísérleteket a tengerimalac izolált végbelén Mag­nus R. módszerével végeztük (Pflügers Arch. 102,123 /1904/). Nyaktöréssel megölt tengerimalac végbelének körülbelül 2 cm hosszú darabját szervfürdőben Locke-Ringer oldattal szuszpendáltuk. A szervfürdő hőmérséklete 35' °C volt. A hosszanti izomzatnak a spasmogen anyagok (acetilkolin ill. hisztamin) által kiváltott összehúzódását kimográfon regisztráltuk. A spasmolyticum-ot illetve az összehasonlító standardot (például atropint, illetve Dlphenhydramin-t) 90 má­sodperccel e|őbb adtuk a szervfürdőbe mint a spasmo­­gen-t (preventív módszer). Mind az összehasonlító standardot, mind pedig a vizsgálandó spaspmolyti­­cum-ot növekvő koncentrációban úgy adagoltuk, hogy a spasmogen vegyidet hatásában 10-90%-os gát­lást tapasztaltunk. A kísérleteket félautomata spasmolysis-készülékkel végeztük (Bundschuh cég, Griesheim). Csak azokat a preparátumokat értékeltük ki, amelyeknél ugyana­zon a béldarabon mind az összehasonlító standradra, mind pedig a vizsgálandó spasmolyticum-ra dózis-ha­tás görbét lehetett felrajzold. b) Bronchospasmolysis kutyákon A vizsgálat célja volt kutyákon a bronchospasmo­­lytikus hatások kimérése különböző alkalmazási for­­máknáIT A kísérleteket mindkét nembeli, 10-14 kg testsú­lyú Beagle kutyákon végeztük. Narkotikumként klór­­aloze/uretán elegyet használtunk (8 g klórazole és 4C g uretán 100 ml desztillált vízben), 1,5 ml/kg dózis­ban i.v. injekcióban. Operációs technika Alapfeltétel a H, Konzett és R. Rössler által le-­­írt (Arch, exper. Path, und Pharmakol. 195, 71 /1940/) kísérleti elrendezésre az abszolút tömítettsé­­gü regísztrálórendszer. A kísérleti kutyákat először felfújható manzsettával ellátott légcsőtubussal intu­­báltuk. A vérnyomást közvetlenül mértük a balolda­li nyaki verőérbe (A. carotis) bevezetett Statham­­-transzducer segítségével. Az i.v. alkalmazás megköny­­nyítésére a jobboldali V. femorálisba egy meghatáro­zott befogadóképességű katétert kötöttünk be. A mellkasnak a Proc. xinhoídeus térségében való felnyi­tása előtt a kísérleti állatokat légzőkészülékre (Havárd cég, Modell 607) kötöttük. A lélegeztetés frekvenciája 16-18/perc, a lélegeztetési nyomás pedig 12-16 víz­oszlop cm volt. Éppúgy mint Konzett és Rössler ere­deti módszerénél, mi is mindkét vagi-t átvágtuk, a bronchospasmus-t acetilkolinnak, illetve hisztaminna 5 percenkénti gyors i.v. injekcióval váltottuk ki. A vérnyomást, a bronchospasmust és a szívverés frek­venciáját Grass-Polygraph-on regisztráltuk. a. ) Az i.v. injekció beadása után Állandó spasmus elérése céljából a vizsgálandó ve­gyületet, illetve az összehasonlító standardot intravé­násán adhatjuk. A hatóanyag beadása minden esetben 1 perccel az acetilkolin- illetve a hisztamlninjekció be­adása előtt történt. Kiértékeltük a spasmus százalé­kos gátlását és a hatás tartalmát (a felezési időt), azaz azt az időt, amely megmutatja, hogy mennyi idő telt el amíg a vegyület hatása a felére csökkent. b. ) Vizes aeroszol beadása után Hogy az előbb leírt kísérleti elrendezésnél aero­szolt tudjunk alkalmazni, a lélegeztető készülék és a kísérleti állat közé lehetőleg a tracheakan ül közelében egy 5 literes Woulfe palackot iktattunk be. Ez 3 állású csapokkal úgy volt felszerelve, hogy a lélegeztetésre a következő lehetőségek voltak: a. ) Lélegeztető készülék - 1. háromállású csap - összekötődarab — 2. háromállású csap — kísérleti állat b. ) Lélegeztető készülék - 1. háromállású csap - Woulfe palack - 2. háromállású csap - kísérleti állat A közvetlen a.) út a kísérlet* alatt lélegeztetésre szolgált, míg a Woulfe palackon keresztül b.) utat ezzel szemben az aeroszol beadásakor használtuk. Az eroszol előállítása és alkalmazása J 89.675 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom