189674. lajstromszámú szabadalom • Javított eljárás az 1-(2-hidroxi-etil)-tetrazol-tiolnak, valamint új éterezett származékainak az előállítására

1 2 A találmány tárgya tökéletesített eljárás a (III) ál­talános képletű l-(2-hidroxi-etil)-lH-tetrazol-5-tiol­­nak, valamint új éterezett származékainak és utóbbiak alkálifémsóinak az előállítására oly módon, hogy egy, a hidroxilcsoportján éterformában védett (I) általános képletű N-(l -hidroxi-eti))-fitiokarbaminsav-alkilész­­tert alkálifém- vagy alkáliföldfém-azik jelenlétében közömbös oldószerben melegítünk, majd a (II) általá­nos képletű, megfelelő levédett 2-hidroxi-etil)-lH­­-tetrazol-5-tiol alkálifém- vagy alkáliföldfém-sójából a tiolt felszabadítjuk, ezt követően az alkohol-védő­­csoportot kívánt esetben eltávolítjuk vagy a (II) álta­lános képletű tiol visszaalakítjuk alkálifémsójává. Az eljárást vázlatosan az (A) reakcióvázlat szemlél­teti, a képletekben R adott esetben egy 1—6 szénato­mos alkoxiesoporttal vagy három fenilcsoporttal he­lyettesített 1—6 szénatomos alkilcsoport vagy tetra­­hidropiranil-csoport, R1 1—4 szénatomos alkilcsoport és R2 hidrogén-, alkálifém- vagy alkáliföldfématom. Az (III) általános képletű vegyületek ismertek, például az 51-68 588 és 52-33 692 számú nyilvános­­ságrahozott j^pán szabadalmi bejelentésekből. Ami­kor azonban átvizsgáltuk ezeknek a szabadalmi be­jelentéseknek a példáit, azt állapítottuk meg, hogy a kitermelés körülbelül 20—30%, Több megoldással póbálkoztunk a hozam javítására és azt találtuk, hogy na a (2-hidroxi-eti|)-ditiokarbamát hidroxilcsoportja éter formájában védett, a hozam 90%-ig növelhető. Erre a megállapításra alapova dolgoztuk ki a talál­mány szerinti eljárást, A korábbi eljárás kiindulási anyaga, az N-(2-hidr­­oxi-etil)-ditiokarbaminsav-alki]észter ismert vegyület. A hidroxilcsoportján éteralakban védett (I) általános képletű vegyületek azonban újak. Ez a megvédés a (2-hidroxi-etil)-vegyületet a reakcióközegben védi az azik bázikusságtól és reaktivitásától. Előnyös fent megnevezett védőcsoportok azok, amelyek enyhe kö­rülmények között eltávolíthatók. A találmány szerinti eljárában előnyösen alkalmaz­ható R éterképző csoport egy 4—6 szénatomos ter­cier alkilcsoport, valamely 1-(1— 6 szénatomos alko­­xi)-(l—6 szénatomos alkil)- vagy a trifenil-metil-cso­­port, különösen előnyös a terc-butil-, 1-etoxi-etil-, 1- -izobutoxi-etil-, l-metoxi-1-metil-etil-, tetrahidropi­­ran-2-il- vagy tritilcsoport. R2 előnyösen nátrium­vagy káliumatom. Az N-(2-hidroxi-etil)-ditiokarbaminsav-alkilészter hidroxilcsoportja a specifikus védőcsoportok beveze­tésére ezen a téren szokásos módon megvédhető, pél­dául egy olefinhez adva az észtert, vagy azt egy halo­­geniddel kondenzálva, A tetrazolgyűrű zárását úgy végezzük, hogy a hidroxilcsoportján cterezett (I) általános képletű N-(2-hidroxi-etil)-ditiokarbaminsav-alkilésztert alkáli­fém- vagy alkáliföldém-azik jelenlétében közömbös oldószerben melegítjük. A reakciót az (A) reakcióváz­lat első része szemlélteti, R cs R1 az előzőekben meg­határozott, R2 alkálifém- vagy alkáliföldfématom. A közömbös oldószer lehet vizes oldószer, például 1— 4 szénatomos alkatról, 4—6 szénatomos egyenes­láncú vagy ciklikus éter, vagy más, iparilag alkalmaz­ható, vízzel elegyedő oldószer vagy ezek elegyei. A reakció 30-150 °C-on, 0,5—10 óra alatt leját­szódik. Az előállított (II) általános képletű 1-(védett 2- hidroxi-etil)-lH-tetrazol-5-(iolok merkaptidsói és a megfelelő tiolok is új vegyületek. A vegyületek szoká­sos eljárással izolálhatok és tisztíthatók, például be­­párlással, megosztással, extrahálással, mosással, ad­szorpcióval, eluálással, kristályosítással és/vagy szárí­tással. A merkaptidsóból a szabad tiol-vegyület savval, például foszforsawal szabadítható fel. A szabad tiol­­oól merkaptidsó általában úgy képezhető, hogy a ve­­gyületet ismert módon bázissal reagáltatjuk. A (II) általános képletű köztitermék védőcsoport­­jának eltávolítását a védőcsoportok eltávolítására is­mert, szokásos eljárásokkal végezhetjük, például hid­rolízissel, savval például Lewis-savval, ásványi savval, karbonsavval vagy szulfonsavval eliminálva, vagy bizo­nyos csoportokat hidrogenolizissel, palládium- vagy nikkel-katalizátor jelenlétében. így kapjuk a (III) kép­letű l-(2-hidroxi-etil)-lH-tetrazol-5-tiol az (A) reak­cióvázlat második része szerint, ahol a képletekben R és R2 a fenti jelentésűek. A védőcsoport eltávolítását végezhetjük iners ipari oldószerben, előnyösen poláris oldószert használunk protonos savval és nem-poláris oldószert Lewis-sawal végzett védőcsoport-eltávólításához. Ilyen oldószerek például a víz, C, -C*-alkanolok, C3 -C* -egyenes láncú vagy ciklikus éterek, Cj-Cí-alkanonok, Ci-C*-halo­­gén-alkánok vagy Cj -C* -aromás szénhidrogének vagy ezek keverékei. A védőcsoport eltávolítását előnyösen vizes oldó­szerben végezzük, 0—4 pH-értéken, ásványi savval, karbonsavval vagy szulfonsavval, vagy vízmentes ol­dószerben Lewis-savval, mindkét esetben -20-+150 °C hőmérsékleten 5 perc-10 óra reakcióidő alatt. 1 mól kiindulási anyagra általában 0,4-10 mól­egyenérték azid reagenst használunk. Kívánt esetben a reakciót iners gáz-, például nitrogénatmoszférában végezhetjük. A tetrazolgyűrű képzésére és a védőcsoport eltá­volítására fent megadott reakciókörülmények előnyös határétékeket jelentenek, de nem tekinthetők kriti­kusnak. A találmány szerinti eljárás egy tipikus kiviteli módja szerint egy (I) általános képletű ditiokarba­­minsav-alkilésztert, amelynek képetében R tercier butil-, 1-(CI-C4-alkoxi)-Ci-C3-alkil-, tetrahidropiran­­-2-il- vagy trifenil-metilcsoport és R1 Cj-Cj -alkilcso­port, 1—3 mólegyenérték alkálifém-azid jelenlétében 1-40 súlyrész C, -C6-alkanol vagy C4-C6-dloxaciklo­­alkán és 1—10 súlyrész víz keverékében 35—330 per­cig 40—150 °C hőmérsékleten melegítünk, így a (II) általános képletű vegyület képződik, mint alkálifém­­-merkatidsó (R2 = alkálifém). Ezt a terméket a szo­kásos módon feldolgozva kapjuk (II) általános képle­tű szabad tiolt, amelynek képletében R2 hidrogén­­atom. A védőcsoport egy tipikus eltávolítási módja sze­rint a (II) általános képletű l-(védett-hidroxi-etil)-lH­­-tetrazol-5-tiolt, amelynek képletében R tercier butit-, l-(Ci -C4 -alkoxi)-Ci -C3 -alkil-, tetrahidropiran-2-il­­vagy trifenil-metilcsoport és R2 hidrogén- vagy alká­lifématom, 0,5—4 pH-értéken tartjuk 0-30 súlyrész súlyrész C,-C6-alkanol, C3-C6-aIkanon vagy C4-C6- -dioxa-cikloalkán és 0—33 súlyrész víz keverékében, 0—40 °C hőmérsékleten 5-330 percig, így kapjuk a (III) képletű szabad tiol-vegyületet. Hasonlóképpen (III) képletű tiol-vegyületet ka­punk, ha a fenti kiindulási anyagot (II) feloldjuk 0-20 súlyrész Ct -C6halogénezett-szénhidrogén, 0,5-5 súly­rész trifluor-ecetsav vagy 0,5—5 mólegyenérték alumí­189.674 5 10 15 20 25 30 35 40 45 5C 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom