189669. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 2-ciano-akrilátot tartalmazó fungicid készítmény és eljárás a hatóanyag előállítására

1 2 tavak fém-karboxilátjai, az N-acilízarkozinát, a zsír­­alkohol-etoxilátok foszforsav-mono- vagy diészterei és ezen észterek sói, zsíralkohol-szulfátok, mint például a nátrium-dodecil-szulfát, nátrium-oktadecil­­-szulfát vagy nátrium-cetil-szulfát, etoxilezett zsír­alkohol-szulfátok, etoxilezett alkil-fenol-szulfátok, lignin-szulfonátok, ásványolaj-szulfonátok, alkll-aril­­-szulfonátok, mint például alkil-benzol-szulfonátok és kis szénatomszámú alkil-naftalin-szulfonátok, például butil-naftalin-szulfonát, szulfonált naftalin­­-formaldehid kondenzátumok, szulfonált fenol-for­maldehid kondenzátumok sói, továbbá bonyolul­tabb szulfonátok, mint az amid-szulfonátok, pél­dául az olajsav és az N-metíl-taurin szulfonált kon­denzációs terméke, vagy díalkil-szulfo-szukcinátok, például a dioktil-szukcinát nátrium-szulfonatja. A nemionos felületaktív anyagok közé tartoznak a zsírsavészterek kondenzációs termékei, a zsíralkoho­lok, a zsírsavami dók, a zsíralkil- vagy -alkenilcsopor­­tokkal szubsztituált fenoloknak etilén-oxiddal kép­zett kondenzációs termékei, több hidroxilcsoportot tartalmazó alkohol-éterek zsírsav-észterei, ezen ész­tereknek etilé.i-oxiddal képzett kondenzációs termé­kei, például a polioxi-etilén-szorbitán zsírsavas ész­terei, etilén-oxid és propilén-oxid blokk-kopolimer­­jei, acetilén-glikolok, mint például a 2,4,7,9-tetra­­metil-5-decin4,7-diol, és az etoxilezett acetilén­­glikolok. A kationos felületaktív anyagok közé tartoznak az acetátok, naftenátok és oleátok alifás mono-, di-, és poliaminjai, az oxigéntartalmű ami­­nok, mint például aminoxidok vagy poli(oxi-eti­­lénjalkilaminok. az amid-kötésű aminok, amelye­ket karboxil savaknak di- vagy poliaminokkal vég­zett kondenzálásával kapunk, továbbá a kvaterner ammóniumsók. A találmány szerinti készítmények bármilyen, a technika állásában ismert formában készíthetők, fungicid készítmények összeállítására, például lehet­nek oldat, diszperzió, vizes emulzió, porozószer, magcsávázó anyag, füstölőszer, füst, diszpergálható por, emulgeálható koncentrátum vagy granulátum formában. A készítmény lehet közvetlen felhasz­nálásra alkalmas, vagy koncentrátum, vagy valami­lyen alapkészítmény, amelyet a felhasználás előtt megfelelő mennyiségű vízzel vagy más oldószerrel kell hígítani. A diszperzió alakú készítmény az (I) általános képletű vegyületet folyékony közegben, előnyösen vízben diszpergálva tartalmazza. Sok esetben elő­nyös, ha a felhasználónak olyan alapkészítményt szállítunk, amely a felhasználás előtt vízzel a kí­vánt koncentrációjú diszperzióvá hígítható. Az alapkészítmények az alábbi formákban állíthatók elő. Készíthetünk diszpergálható oldatot, amely a hatóanyagoi vízzel elegyedő oldószerben oldva tartalmazza, díszpergáló anyag hozzáadásával. To­vábbi lehetőség, hogy olyan készítményt állítunk elő, amely a találmány szerinti vegyületet finom eloszlású por alakjában tartalmazza, amelyet disz­­pergáló anyag jelenlétében alaposan elkeverünk vízzel, így pasztát vagy krémet kapunk, amelyet hozzáadhatunk egy viz/olaj emulzióhoz, s így a hatóanyag vizesolajos diszpérziójáhozjutunk. Az emulzió alakú készítmény a fungicid ható­­ayagot vízzel nem elegyedő oldószerben oldva tar­talmazza, amelyet emulgeálószer jelenlétében vízzel emulzióvá alakíthatunk át. Az alábbi alapkészít mény típusokból a kívánt koncentrációjú emul­ziókat állíthatjuk elő. Forgalomba hozható egy olyan alap-emulzió, amely a találmány szerinti készítmény mellett vizet, emulgeálószert, és vízzel nem elegyedő oldószert tartalmaz. Készíthetünk továbbá olyan emulgeálható koncentrátumot, amely a fungicid hatóanyagnak vízzel nem elegyedő oldó­szerrel készült oldatát tartalmazza, valamilyen emulgeálószer jelenlétében. A porzószer a fungicid hatóanyagot por alakú talaj-hígító anyaggal, például kaolinnal alaposan összekeverve és összeőrölve tartalmazza. A granulált szilárd készítmény a fungicid ható­anyagot a porozószereknél alkalmazottakhoz hason­ló hígítószerekkel együtt tartalmazza, de a keveréket ismert módszerekkel granuláljuk. Egy másik lehető­ség, hogy a készítmény a fungicid hatóanyagot előgranulált hígítóanyagon, például fullerföldön, attapulgiton vagy mészkőőrleményen adszorbeálva vagy abszorbeálva tartalmazza. A találmány szerinti készítményben a növények­hez alkalmazott hatóanyag-koncentráció előnyösen 0,01-3,0 tömeg%, például 0,5-3,0 tömeg%. Az alapkészítményben a hatóanyag koncentrációja szé­les határok között változhat, például a készítmény 5-95 törne g%-át teheti ki. A találmány szerinti készítményt általában a vetőmagokon, a növényeken vagy azok előfordulá­­s helyein alkalmazzuk. Tehát a készítményt alkal­mazhatjuk a talajban a vetés előtt, alatt vagy után, így a talajban jelenlévő hatóanyag korlátozhatja a vetőmagot megtámadó gombák szaporodását. Ha közvetlenül a talajt kezeljük, a készítmény kipit­­tutása bármely olyan módszerrel történhet, amely lehetővé teszi, hogy alaposan elkeveredjék a talaj­jal, például: permetezés, kiszórás a talajra granulá­tum formájában, vagy pedig úgy, hogy a hatóanya­got a vetéssel egyidejűleg alkalmazzuk, oly módon, hogy az a magokkal azonos vetőcsatornába jusson. A megfelelő felhasználási arány 0,05—20 kg/hektár, előnyösebben 0,1 -10 kg/hektár. Másik módszer, hogy a készítményt közvetlenül a növényen alkalmazzuk, például permetezéssel vagy porozással, vagy akkor, amikor a gombák megjelennek a növényen, vagy pedig még az előtt, megelőző módszerként. Mindkét esetben az alkal­mazás előnyös módja a levélpermetezés. Általában fontos, hogy a gombák szaporodását már a növény­fejlődés korai stádiumában visszaszorítsuk, mert ez az az időszak, mikor a növény a legerősebben károsodhat. Gabonaféléknél,, mint például búza, árpa, zab, általában kívánatos, hogy a vetést az 5. növekedési szakasz előtt permetezzük, bár további permetezéses kezelések a növény érettebb korszaká­ban növelhetik a gombák fejlődésével és szaporo­dásával szembeni ellenállást. Ha szükségesnek talál­juk, a permetező- vagy porozószer célszerűen össze­keverhető egy kikelés előtti vagy utáni herbiciddel is Néha célszerű a növény gyökerének kezelése a ki ültetés előtt vagy után, például úgy, hogÿ a gyö­kereket átitatjuk a folyékony vagy szilárd készít­ménnyel. Ha a hatóanyagot közvetlenül a növényen alkalmazzuk, akkor a megfelelő felhasználási meny­­nyiség 0,01-10 kg/hektár, előnyösen 0,05- 5 kg/ hektár. 189 669 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom