189662. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vinil-izocianát előállítására

1 189,662 2 A találmány tárgya eljárás vinil-izodanát előállí­tására (1 halogén etil)-karbamidsavhalogenidből vagy (1 halogén-etil)Tzodanátból karbonsavamidokkal vég­zett reakdóval. Az 1 -alkenil-izodanátok gazdaságos szintézise a ve­gyületek nagy reakdóképessége miatt nehéz, mivel az 1-alkinil-izodanátok nemcsak trermikusan insta­bil vegyületek, hanem savas, bázikus hatásra érzéke­nyek és könnyen hidrolizálnak. A legismertebb elő­állítási módszerek a következők: szubsztituált akril­­sav-azidból kiindulva Curtius-lebontássaI(J.Org. Cbem. 26, (1961) 770-779. oldal], triszvinil-izoda­­nurátokból vákuumpirolízissel (1932SÍI. számú német szövetségi köztársasági közzététeÜ irat) és N-(terc-alkil)-N-(l-aikenil)-karbamidsav-kloridokból termikus bontással (1932.412. számú német szövet­ségi köztársasági közzétételi irat). A 2937 028. számú nőmet szövetségi köztársasági nyiivánosságrahozatali iratból ismert, hogy 1-helyzet­ben halogénezett izodanátok és 1-alkenil-izodanátok keverékét állíthatják elő (1 -halogén-alkil)-karbamid­­sav-halogenideknek magasabb forráspontú izocianá­­tokkal végzett makaójával. Hátránya, hogy az 1-alkeniHzodanátok nem válnak ki tiszta formában. A 2937.006. számú német szövetségi köztársasági nyiivánosságrahozatali iratból ismert, hogy az (1 -ha­logén -alkilj-karbamidsav-halogenidekből vagy 1-(halo­gén-alkil)-izodanátok és az 1 àkenil-izodanátok keve­rékét nyerik. Hátrányos, hogy az a-pinén bomil-klo­­riddá átrendeződik és így nem regenerálható. Azt tapasztaltuk,hogy a (I) általános képletű vinil­­-izodanátot előnyösen állíthatjuk elő, ha (II) általá­nos képletű (1-halogén-etil)-karbamidsavhalogenidet vagy (III) általános képletű (1 halogén-etil)-izodaná­­tot - X halogénatom — (IV) általános képletű kar­bonsavamidokkal — amelyben R1 hidrogénatom vagy 1—12 szénatomos alkilcsoport, R3 és R3 azonosak vagy különbözők és 1—4 szénatomos alkilcsoportot jelentenek vagy együtt 4—6 szénatomos alkiléngyűrűt alkotnak — reagál tatunk. A reakdót az (l-klór-etil)-karbamidsav-klorid és N,N-dimetil-acetamid alkalmazása esetén az [Ajreak­­dóvázlaton mutatjuk be. A technika mai állása alapján a találmány tárgyát képező eljárás a vinil-izodanát egyszerűbb és gazdasá­gosabb előállítására szolgál jobb kitermeléssel és tisz­tasággal . A találmány szerinti eljárásnak előnyös volta nem volt előrelátható, mert a „The Chemistry of Cyana tes and their Thioderivatives”-ból [Saul Patai, John Wiley and Sons, New York (1977) 614.oldal] ismert, hogy a szerves izodanátoknak bázissal történő ke­zelje esetén könnyen izodanátokká trimerizálód­­nak A „Synthesis”-ből(1980,85.oldal)ismert,hogy az a-halogén-izodanátokban az izodanát-csoport és az a-halogénatom fokozott reakdóképességű. Megle­pő, hogy a (IV) általános képletű karbonsavamiddal a hidrogénhalogenid is - amely nem a karbamidsav­­halogenid csoport, hanem a szénváz halogénatomjai­ból származik — olefin kettőskötés képződése mellett eliminálható. A találmány szerinti eljárás annál is in­kább meglepő, mivel az 1 -alkenil-izodanátokkal kap­csolatban ismert,hogy rendkívül érzékenyek hidro­gén halogenidekkel szemben és azzal már szobahő­mérsékleten gyantaszerű polimeranyagot képeznek LRecueil, 94, (1975) 102. oldal] és nagyon alacsony őmérsékleten azt spontán addídonálják (27.32284. számú német szövetség) köztársasági nyüvánosságra­­hozatali irat), A karbamid-klorid izodanát egyen­súlyt figyelembe véve (Houben-Weyl, Methoden der Organischen Chemie, 8. kötet, 121. oldal) az lett vol­na várható, hogy a keletkezett 1 -ilkenil-izodanát a még nem reagált 1 halogén-karbamidsavhalogenidből származó hidrogén-kalogeniddel polimer vegyületekké T6&§ál Előnyösen alkalmazható (II), (ITI).és (IV) általános képletű kiindulási vegyületek, amelyek képletében az X csoportok — a (II) általános képletű kiindulási anyagban azonosak vagy különbcizőek lehetnek — brómatomot vagy különösen klóra.tomot jelentenek, R1 h drogénatom vagy 1-12, előnyösen 1-6 szén­­atomos alkilcsoport, R2 és R3 azonosak és különbö­zők lehetnek és 1-4 szénatomos alkilcsoportot jelen­tenek vagy a nitrogénatommal együtt 5-7 tagúhete­­rodklikus gyűrűt alkotnak. A (Ó) általános képletű kiindulási anyagokat például a 27 41 580. számú né­met szövetségi köztársasági nyiivánosságrahozatali irat szerint állítjuk elő. Megfelelő (II) általános képletű kiindulási anyag például az (l-ldór-etil)-karbonsav-klorid vagy az (1 -bróm-etil)-karbamidsav-bromid. Megfelelő (III) általános képletű kiindulási anyag példáid az (l-klór-etil)-izodanát vagy az (1-bróm-etil)­­-izodanát. A reagáltatást rendszerint (—10)—(150)°C-on, elő­nyösen 30-120 °C-on, légköri nyomáson vagy nyo­más alatt folyamatosan vagy szakaszosan hajtjuk vég­re. A reagál tatást előnyösen -10 és *30 C között kezdjük el, majd lassan emeljük a hőmérsékletet és a reakciót az előbb megnevezett, előnyös reakdóhő­­mérsékleten fejezzük be. A reakdóidő általában 0,5 — A (IV) általános képletű kiindulási anyag mennyi­ségét célszerűen a lehasítandó hidrogén halogenid mennyiségének, illetve a kívánt (I) képletű végtermék menryiségének megfelelően választjuk meg. lg 1—20, előnyösen 2-6 mól (IV) általános képletű karbonsavamidot alkalmazunk a (TI) általános kép­letű kiindulási anyag egy mólnyi mennyiségére és 1—10, előnyösen 1—5 mól (IV) általános képletű karbonsavamidot alkalmazunk a (III) általános kép­letű kiindulási anyag egy mólnyi mennyiségére vo­natkoztatva . Előnyösen oldószer nélkül valósítjuk meg a reak­dót, de inert szerves oldószereket is alkalmazhatunk bizonyos reakdófeltételek mellett. Oldószerként al­kalmazhatunk például: alifás vagy dkloalifás szénhid­rogéneket, így pentánt, nonánt, heptánt, oktánt, cik­­lohexánt; halogénezett alifás szénhidrogéneket, így metil én-kloridot, kloroformot, szén-tetrakloridot, n­­-propil -kloridot, n -butil -ki őri dot és izömeijeiket;amil­­-kloridot, dklohexil-kloridot, etilidén-kloridot, di­­klór^tilént, etilén-kloridot, diklór-propánt, diklór­­-butánt, tetraklór-metánt, izopropil-bromidot, n-pro­­pil-bíomidot, butil-bromidot, etiljodidot, valamint fluorozott vagy részben fluorozott vegyületeket, így hexil-fluoridot, triklór-trifluoretáut; aromás szénhid­rogéneket, így benzolt, toluolt, xilolt, etil-benzolt, klór benzolt, diklórbenzolt, fluor-benzolt, difluor­­-benzolt, nitro-benzolt; dkÚkus étert, így dioxánt, tetrahidrofuránt; naftaljnszármazékokat, így klór­­■naftalint; ketont, így acetont, metil-etil-ketont, die ül -ketont, acetofenont; észtert, így hangyasav­­■etil-észtert, ecetsav-metil-észtert, propilsav-etil-ész­tert, ftálsav-metil-észtert, szén-diszulfidot, metil-terc-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom