189586. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kristályos benzotiazin-dioxid sók előállítására

I 189 586 2 A találmány tárgya eljárás új benzotiazin-dioxid­­sók előállítására. Közelebbről a találmány tárgya eljárás az N-(2-piridil)-2-metil-4-hidroxi-2H-l,2- benzotiazin-3-karboxamid-1,1 -dioxid új kristályos, nemhigroszkópos, vízoldható sóinak előállítására. Ezek a vegyületek fizikai sajátságaik és kemoterá­piás tulajdonságaik miatt különösen értékesek. Mint ismeretes, régóta törekednek új és egyre jobb gyulladásgátló hatóanyagok előállítására. E célból előállítottak és megvizsgáltak számos szte­­roidvegyületet, így például kortikoszteroidokat vagy savas természetű nemszteroid vegyületeket, mint a fenilbutazont, az indometacint és más ha­sonló vegyületeket. Az utóbbiak közül nemrégen vált ismeretessé a piroxicam nevű hatóanyag. Ez a 5 vegyület a gyulladásgátló hatású 4-hidroxi-2H-l,2- benzotiazin-3-karboxamid-1,1 -dioxidok családjá­ba tartozik. Ismertetése a 3 591 584 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban találha- 7Q tó, mely e vegyület bizonyos sóit, így alkáli- és alkáliföldfémsóit is ismerteti. E sók azonban erősen higroszkóposok, így gyógyászati készítmények elő­állítására nem alkalmasak. A kutatás azonban to­vább folyik tökéletesített gyulladásgátló hatóanya­gok előállitására, mert olyan anti-artritikus ható- 25 anyagokra van szükség, amelyek vizben jól oldód­nak, és más sajátságaik révén is alkalmasak orális, topikális vagy parenterális beadásra. Vizsgálataink során azt találtuk, hogy a N-(2- piridil)-2-metil-4-hidroxi-2H-1,2-benzotiazin-3-kar- 30 boxamid-1,1-dioxid megfelelő bázisokkal képzett kristályos, nemhigroszkópos vízoldható sói igen jól használhatók nemszteroid hatóanyagként fájdal­mas gyulladások, különösen a reumatoid artritisz által okozott gyulladás enyhítésére. A találmány 35 szerinti eljárással az (I) általános képletü savas ve­gyület, az N-(2-piridil)-2-metil-4-hidroxi-2H-l,2- benzotiazin-3-karboxamid-1,1 -dioxid etiléndiamin­­nal, monoetanolaminnal és dietanolaminnal kép­zett sóit állítjuk elő. Az (I) általános képletben 40 R jelentése 2-piridil-csoport. A találmány szerinti eljárással előállitható etiléndiamin-, monoetanol­­amin- és dietanolamin-sók kristályos, nemhigrosz­kópos, gyorsan oldódó szilárd anyagok, oldhatósá­guk vízben nagy, kémiai és fizikai stabilitásuk kivá- 45 ló. Ezek a vegyületek különösen értékes nemsztero­id hatóanyagok fájdalmas gyulladások, különösen reumatoid artritisz által okozott gyulladások keze­lésére. Jól felhasználhatók különféle gyógyászati készítmények, elsősorban orálisan, topikálisan 50 vagy parenterálisan alkalmazható készítmények hatóanyagaként. Az ilyen gyógyászati készítmé­nyek előállítási eljárása szintén a találmány tárgyát képezi. Legelőnyösebbnek a monoetanolaminnal képzett sót találtuk. 55 Az említett vegyületeket a találmány szerint oly módon állítjuk elő, hogy N-(2-piridil)-2-metil-4- hidroxi-2H-1,2-benzotiazin-3-karboxamid-1,1 -di­­oxidot legalább egy mól ekvivalens mennyiségű etiléndiaminnal, monoetanolaminnal vagy diéta- 60 nolaminnal érintkeztetünk. A reakciót célszerűen egy poláros protonos oldószerben, mint vízben, egy rövidszénláncú alkanolban, mint metanolban, eta­­nolban, vagy izopropanolban, vagy egy halogéne­zett szénhidrogénben, így metilénkloridban, kloro- 65 formban, széntetrakloridban, etiléndikloridban vagy s-tetraklór-etánban hajtjuk végre. A reakciót általában 20 °C és 100 °C közötti hőmérsékleten vezetjük. Ilyen körülmények között a reakció 0,5-30 perc alatt végbemegy. A reakció befejeződé­se után a kivált sót könnyen elkülöníthetjük vala­milyen ismert módszerrel. így például az oldószert elpárologtatjuk a reakcióelegyből, majd a kapott szilárd maradékot vagy betöményített nyers termé­ket egy megfelelő oldószer-rendszerrel, így például etilacetát-kloroform-rendszerrel elpépesítjük. Ha azonban a termék elkülönitését el akarjuk kerülni, eljárhatunk oly módon is, hogy a só vizes oldatát in situ használjuk fel az oldat koncentrációjának megfelelő beállítása után. Az új sók előállításához felhasznált kiindulási anyagok valamennyien ismert vegyületek. Ilyen például az N-(2-piridil)-2-metil-4-hidroxi-2H-l,2- benzotiazin-3-karboxamid-1,1 -dioxid (piroxicam), melynek ismertetése megtalálható a 3 591 584 sz. amerikai szabadalmi leírásban vagy az alábbi iro­dalmi helyen: J. G. Lombardino és mtsai, Journal of Medicinal Chemistry, 16, 493 (1973). Az idézett helyeken olvasható e vegyület teljes szintézise könnyen hozzáférhető szerves vegyületekből. Az új amin-addiciós sók előállításához használt amin­­bázisok valamennyien könnyen hozzáférhető ve­gyületek. Mint említettük, az N-(2-piridil)-2-metil-4-hid­­roxi-2H-1,2-benzotiazin-3-karboxamid-1,1 -dioxid találmány szerinti eljárással előállítható sói jól használhatók anti-artritikus készítmények ható­anyagaként. Különösen előnyös az N-(2-piridil)-2- metil-4-hidroxi-2H-l,2-benzotiazin-3-karboxamid-1,1-dioxid monoetanolamin sója, amelynek gyulla­dásgátló hatása a standard karragén-indukált pat­­kányláb-ödéma teszt során kiválónak bizonyult, minthogy a duzzadást, 61%-ban gátolta 33 mg/kg dózisban orális beadás esetén. Ugyanezen dózisnál a dietanolamin-só 60%-os, az etilén-diamin-só 65%-os gátlást ad. A vizsgálati módszer ismertetése az alábbi irodalmi helyen található: C. A. Winter és mtsai, Proc. Soc. Exp. Biol. Med., 111, 544 (1962). A találmány szerinti eljárással előállítható benzotiazin-dioxid-sóknak azonban vannak más előnyei is. így például, annak ellenére, hogy az N-(2-piridil)-2-metil-4-hidroxi-2H-1,2-benzotiazin-3-karboxamid-1,1-dioxid (piroxicam) igen rosszul oldódik vízben, e vegyület monoetanolamin-sója igen könnyen, azonnal oldódik ebben az oldószer­ben, aminek következtében sokkal gyorsabban szí­vódik fel orális beadás esetén a véráramban, mint a 3 591 584 sz. amerikai szabadalmi leírásban is­mertetett megfelelő, vízben kevésbé oldódó kálci­­umsó vagy vízmentes nátriumsó. Ennek a sónak vizes oldata víztiszta, és még nagy, 100 mg/ml-nél nagyobb koncentráció esetén is stabil. Hasonló tu­lajdonságokkal rendelkeznek a találmány szerinti eljárással előállítható többi vegyületek is. Mindez valóban meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy az N-(2-piridil)-2-metil-4-hidroxi-2H-1,2-benzotia­­zin-3-karboxamid-1,1-dioxid trometamin-sója és a megfelelő trietanolamin-só vízben igen gyengén ol­dódik, az egyszerű ammóniumsó pedig rendkívül bomlékonynak bizonyult a vákuumban való szárí­2

Next

/
Oldalképek
Tartalom