189578. lajstromszámú szabadalom • Eljárás marazin előállítására

1 189 578 2 Az V. táblázatban megadjuk az A-39 912, to- és a Streptomyces griseoaurantiacus ATCC 19 840 vábbá a Streptomyces (chainia) rubra ATCC törzsek közötti hasonlóságokat és különbségeket. 17 755, a Streptomyces griseoruber ATCC 23 919 V. Táblázat A fenti törzsek között talált hasonlóságok és különbségek Vizsgált tulajdonság A-39 912 ATCC 17 755 S. (chainia) rubra ATCC 23 919 S. griseoruber ATCC 19 840 S. griseoaurantiacus Spóraláncok morfológiája spirálok spirálok spirálok spirálok Spóra felülete sima sima sima sima Vegetatív micélium színe bíborvörös-fekete ; sárgásbarna. sárgásbarna, sárgásbarna, vörösesbarna barnásnarancs vörösesnarancs narancsszürke­vörösesbarna Légmicélium színe vörös-szürke vörös szürke szürke Zselatin elfolyósítás + + _ ± Nitrát-redukció + — + + Fölözött tej peptonizáció hidrolizálás peptonizáció peptonizáció Melanoid-típusú színanyag termelése Kristályok képződése1 ISP no. 2.-f­— — — ISP no. 3. + — — — Paradicsompaszta-zabliszt­agar + 2,6-diamino-pimelinsav izomerek LL LL LL LL 1 = undecil-prodiginin kristályok. A négy törzs több morfológiai és élettani tulaj­donsága hasonló, a vegetatív micélium színe, a lég­­micélium színe és a különböző táptalajokon való granulátum-termelés kivételével, ahogy azt az V. 35 táblázatban megadtuk. A narazin-termelő Strepto­myces granuloruber mikroorganizmust a Northern Regional Research Center, U. S.Department of Agriculture, Agricultural Research Service, Peoria, Illinois, 61 604 törzsgyüjteményében letétbe helyez­tük, NRRL 12 389 számon. Ahogy az más mikroorganizmusoknál is szoká­sos, a narazint termelő Streptomyces granuloruber NRRL 12 389 törzs tulajdonságai variálnak. így például az NRRL 12 389 törzs vagy indukált mu­tánsai, vagy ezen törzsekből származó sejtek; ha narazin antibiotikumot termelnek, a találmány ol­talmi köréhez tartoznak. A narazin Streptomyces granuloruber NRRL 12 389 törzzsel való előállításához különböző táp- 50 talajokat használhatunk. A táptalajok felhasznál­ható szénforrást, nitrogénforrást és szervetlen só­kat tartalmaznak. Szénforrásként glükózt, kemé­nyítőt és dextrint használhatunk. Nitrogénforrás­ként például peptont, enzimmel hidrolizált kazeint, 55 gyapotmag-lisztet vagy szárított húspeptont ada­golhatunk. A mikroorganizmus növekedéséhez és fejlődésé­hez szükséges nyomelemeket a táptalaj többi össze­tevője szennyező anyagként olyan koncentrációban 60 tartalmazza, hogy az elegendő a sejtek növekedésé­nek és bioszintetikus igényeinek kielégítésére. Ugyanakkor a táptalajt előnyösen további oldódó szervetlen sókkal egészítjük ki, olyanokkal, ame­lyek nátrium-, kálium-, magnézium-, kálcium-, am- 65 mónium-, klorid-, karbonát-, foszfát-, szulfát- vagy nitrát ionokra disszociálnak. Az NRRL 12 389 törzzsel nagyobb mennyiségű narazint úgy állítunk elő, hogy süllyesztett, leve­gőztetett fermentációt végzünk. Kis mennyiségű narazin előállítására rázott lombikokban tenyész­tünk A tankfermentációkor előnyösen vegetatív inokulumot használunk. A vegetatív inokulum elő­állítására kis mennyiségű táptalajt beoltunk a mik­roorganizmus spóráival, micéliumaival vagy fa­­gyasztva-szárított tenyészetével, ily módon friss, aktívan növekvő tenyészetet kapunk. A vegetatív inokulummal ezután nagyobb mennyiségű tápta- 45 lajt oltunk, ahol, megfelelő idő eltelte után a nara­zin antibiotikum termelése megindul. A még be nem oltott fermentációs táptalaj pH- ját általában 6,5 és 7,5 közötti értékekre állítjuk be. A narazint termelő mikroorganizmust széles hő­mérsékletintervallumban növeszthetjük, részlete­sebben 25 °C és 43 °C között. Az NRRL 12 389 sorszámú mikroorganizmussal 30 ”C hőmérsékle­ten kapjuk az optimális narazintermelést. Ahogy az a süllyesztett, levegőztetett fermentáci­óknál szokásos, a tenyészeten steril levegőt veze­tünk át. A mikroorganizmus jó növekedését úgy biztosítjuk, hogy a fermentoron a táptalaj egység­nyi térfogatára számítva percenként 0,2-1,0 térfo­gategységnyi levegőt vezetünk át. Egy 10 liter térfo­gatú fermentorba előnyösen 0,2 térfogat/tápta­­laj/perc levegőt vezetünk át abban az esetben, ha a keverő szokásos méretű és percenként 400-at for­dul. Esetenként kevés (literenként 0,2 ml) habzás­­gátló anyagot, például propilén-glikolt adagolunk 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom