189577. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alfa-aril-alkánsavak előállítására
1 189 577 2 tott 80 05 752. sz. brit szabadalmi bejelentésnek) ismertet. Az a-halogén-alkil-aril-ketonok előállítására alkalmas alkil-aril-keton prekurzorok előállítására alkalmas módszereket a 4 135 051. sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás ismertet. Az ilyen alkil-aril-keton prekurzorokat ismert módszerekkel halogénezhetjük, például a fent idézett 2 042 543. sz. brit szabadalmi leírásban vagy a Reagents for Organic Synthesis (John Wiley and Sons, Inc. 1967)c. kézikönyvben (161. oldal) ismertetett módon. Az a-hidroxi-ketálok a (IV) általános képletű a-halogén-alkil-aril-ketonokból oly módon állíthatók elő, hogy az a-halogén-alkil-aril-ketont valamely alkohol típusú oldószerben valamely erős bázissal kezeljük. Erre alkalmas módszert például a J. Am. Chem. Soc. 72, 4758 (1950) közlemény ismertet. Általában úgy járunk el, hogy az a-halogén-alkil-aril-ketont valamely alkohol, például valamely alkanol jelenlétében egy alkoxid-anion alkálifém sójával reagáltatjuk. A reakcióközegként alkalmazható alkanolok 1-8 szénatomosak, különösen 1-4 szénatomosak lehetnek; ilyen alkanolok például a metanol, etanol, n-propanol, butanol, petanol, hexanol, heptanol, oktanol és ezek elágazó szénláncú izomerjei. Alkalmazhatók azonban reakcióközegként más, a reakció szempontjából közömbös szerves oldószerek, például benzol vagy toluol is. Az említett alkálifémek példáiként a nátrium, kálium és lítium említhető. Az alkoxid anionok 1-4 szénatomosak lehetnek; ilyenek például a metoxid-, etoxid- és hasonló anionok. A fent említett eljárásban az a-hidroxi-ketál képzése egy lépésben történik. így például, ha 2-bróm-l-(6-metoxi-2-naftil)propán-l-ont metanolban nátrium-metoxiddal kezeltünk, akkor a-hidroxi-ketálként 1,1-dimetoxi-l(6-metoxi-2-naftil)-propán-2-olt kapunk. Az alkil-aril-keton fenti módon képzett a-hidroxi-ketálját ezután valamely észterezőszerrel reagáltatjuk a megfelelő (II) általános képletű vegyület - e képletben Ar és R, jelentése a fentivel egyező -, —O—Z— pedig valamely szerves szulfonsav anionos maradékát képviseli, amely eléggé labilis ahhoz, hogy lehasadjon a vegyületről, ha az protikus vagy dipoláros aprotikus oldószeres közeggel kerül érintkezésbe - ketál-észter-származékának előállítása céljából. A fenti eljárásban alkalmazható észterképző szerves szulfonsavak előnyös képviselői azok, amelyek elektron-hiányos szubsztituenseket tartalmaznak; ilyenek például az aril-, aralkil-, cikloalkil-, alkil-, alkenil- és alkinil-szulfonsavak. Az említett alkilszulfonsavak alkilcsoportja 1-18 szénatomos, előnyösen 1-8, különösen előnyösen 1-4 szénatomos egyenes vagy elágazó szénláncú alkilcsoport, például metil-, etil-, propil-, izopropil-, n-butil-, szek-butil-, terc-butil-, amil-, hexil-, heptil-, oktil-, decil-, dodecil- vagy oktadecilcsoport lehet. Az alkenilcsoportok például 2-8 szénatomosak lehetnek, mint például a vinil-, allil-, metallil-, butenil-, pentenil-, hexenil-, heptenil-, oktenilcsoport valamint ezek izomer alakjai. Az alkinilcsoportok példáiként 2-8 szénatomos alkinilcsoportok, mint az etenil-, propinil-, butinil-, pentinil-, hexinil-, heptinil-, oktinilcsoport és ezek izomer alakjai említhetők. A cikloalkilcsoportok például 3-15 szénatomosak, különösen 3-8 szénatomosak lehetnek, mint például a ciklopropil-, ciklobutil-, ciklopentil-, ciklohexil-, l-ciidohexenil-, metilciklohexil-, cikloheptil-, ciklooktil-, ciklodecil-, cikloundecil-, ciklododecil- és ciklopentadecil-csoportok. Az aril- és aralkilcsoportok, mint például a tolil-, xilil-, benzil-, fenetil-, fenil-propil-, benzhidril-, naftil-metil- és hasonló csoportok; lehetnek anellált vagy hidas gyűrűs szerkezetűek is, mint az indanil-, indenil-, naftil-, acenaftil-, fenantril-, ciklopentano-polihidrofenantril-, adamantil-, biciklo[3 : 1 : ljheptil-, biciklo[2 : 2 : 2]oktil- és hasonló csoportok. Valamennyi ilyen csoport lehet helyettesítetlen vagy tartalmazhat egy vagy több a reakciót nem zavaró szubsztituenst, például 1-3 hidroxilszármazékot, 1-4 szénatomos alkoxi-, mint metoxi-, etoxi-, propoxi-, butoxi- és hasonló csoportot, 2-4 szénatomos aciloxi-, például acetoxi-, propionoxi-, butiroxi- és hasonló csoportot, nitrocsoportot, 2-8 szénatomos alkil-amino-, például dimetilamino- és hasonló csoportot, halogén-, például fluor-, klór- vagy brómatomot, karbonil-származékokat, mint enoléter- vagy ketálcsoportokat és hasonlókat. Szulfonsavként előnyösen 1-4 szénatomos alkilszulfonsavak, például metánszulfonsav, 6-20 szénatomos aril- vagy aralkilszulfonsavak, mint toluolszulfonsav, benzolszulfonsav, kámforszulfonsav és ß-sztirolszulfonsav, továbbá különféle polimer szulfonsavak, mint polimer alkil- vagy arilszulfonsavak alkalmazhatók. Az említett észterek képzésére észterezőszerként például az említett szerves szulfonsavak halogenidjei, mint a szulfonsavklorid, szulfonsavbromid vagy szulfonsavjodid alkalmazhatók; különösen előnyösek a szulfonsavkloridok. Az a-hidroxi-alkil-aril-ketáloknak a megfelelő észterekké való átalakítása úgy történhet, hogy a ketált, például 1,1- dimetoxi-1 -(6-metoxi-2-naftil)-propán-2-olt trietilaminban például metánszulfonil-kloriddal reagáltatjuk, amikor is a példa szerinti esetben a megfelelő 1,1 -dimetoxi-1 -(6-metoxi-2-naftil)-prop-2-ilmetánszulfonátot kapjuk. Az észterezési reakciót célszerűen valamely szerves fázisban, például piridinben vagy valamely tercier alkil-aminban, mint trimetil-aminban, trietil-aminban, vagy pedig lutidinban, N-metil-morfolijiban, N,N-dimetil-anilinban vagy hasonlókban folytathatjuk le; alkalmazhatunk azonban a reakció szempontjából közömbös szerves oldószereket, mint halogénezett szénhidrogéneket (például diklór-metánt), hexánt, toluolt, xilolt vagy hasonlókat, az említett típusú szerves bázisok valamelyikének hozzáadásával. A (II) általános képletű vegyület ketáljaként előnyösen a (IX) általános képletű vegyületet állítjuk elő, ahol Ar és R, jelentése a fenti, R7 és R8 jelentése egymástól függetlenül, 1-4 szénatomos alkilcsoport, Y jelentése alkil- vagy aril-szulfoniloxicsoport. A fenti módon előállított észtert azután valamely protikus vagy dipoláros aprotikus oldószerrel hozzuk érintkezésbe annyi időre, amely elegendő a megfelelő a-aril-alkánsav illetőleg e sav észtere képződésére. Az alkalmazható protikus oldószerek példáiként a víz, alkoholok, ammónia, amidok, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
