189567. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1-halogén-metil -1H-1,2,4-triazol származékok előállítására

1 189 567 2 A találmány 1-halogén-metil-l H-l,2,4-triazol­­származékok előállítására alkalmas eljárásra vo­natkozik. Az l-halogén-metil-lH-l,2,4-triazolok a (I) álta­lános képletnek felelnek meg, a képletben Hal klór-, bróm- vagy jódatomot jelent. Az (I) általános képletü vegyületek kiindulási anyagokként szolgálnak (II) általános képletü tri­­azolil-metil-foszfonátok előállításához, amelyek­ben az R, szubsztituensek egymástól függetlenül fenilcsoportot vagy 1-4 szénatomos alkilcsoportot jelentenek, vagy a (III) általános képletü triazolil­­metü-foszfónium-vegyületek előállításánál kerül­nek alkalmazásra, e képletben az R2 szubsztituen­sek egymástól függetlenül fenilcsoportot vagy adott esetben hidroxilcsoporttal helyettesített 1-4 szénatomos alkilcsoportot jélentenek, és Hal a (I) általános képletnél megadott jelentésű. Ezek a vegyületek közbenső termékekként szol­gálnak a (IV) általános képletü növényfungicid ha­tású triazolsztirol-származékok előállításánál; a (IV) általános képletben Ar valamely, adott esetben 1-4 szénatomos alkil­­csoporttal, 1-4 szénatomos alkoxicsoporttal, cia­­nocsoporttal, nitrocsoporttal, trifluor-metil­­csoporttal vagy legfeljebb három halogénatommal helyettesített fenilcsoportot jelent és R hidrogénatom, 1-10 szénatomos alkilcsoport, 2-5 szénatomos alkenilcsoport, 3-8 szénatomos cikloalkilcsoport; adott esetben 3-8 szénatomos cikloalkilcsoporttal vagy adott esetben halogén­alommal, 1-4 szénatomos alkilcsoporttal vagy 1-4 szénatomos alkoxicsoporttal szubsztituált fenilcso­­porttal helyettesített 1-4 szénatomos alkilcsoport, és az (V) általános képletü növényfungicid hatású I -(2-fenil-etil)-triazol-származékok előállításánál, ez utóbbi képletben Ar és R jelentése a (IV) általános képletnél meg­adottakkal egyezik. A (II), (III) és (IV) általános képletü vegyületek, valamint a (V) általános képletü vegyületek előállí­tási eljárása az EP-A-6022. számú szabadalmi beje­lentésben van leírva. Az (V) általános képletü ve­­gyületeket a 2 735 872. számú NSZK-beli nyilvá­­nosságrahozatali irat ismerteti. A találmány szerinti eljárással előállítható (I) általános képletü vegyületek közül előnyös az 1- klór-metil-1 H-1,2,4-triazol. Az (I) általános képletü vegyületek eddig nem voltak ismertek. Az l-klór-metil-3-nitro-lH-l,2,4- triazolnak 1 -hidroxi-metil-3-nitro-1 H-1,2,4-triazol és szokásos halogénezőszerek, így tionil-klorid, foszfor-pentaklorid és foszfor-oxi-klorid reakciója révén történő előállítása a Chemistry of Heterocyc­lic Compounds 16 (1980), 192. oldal szerint nem lehetséges. A kívánt l-klór-metil-3-nitro-lH-l,2,4- triazol ezen irodalmi hely szerint csak egészen spe­ciális körülmények között, nevezetesen egy piridin­­foszfor-pentaklorid komplex alkalmazásával, víz­mentes metilacetátban lehetséges. Azt tapasztaltuk, hogy az l-hidroxi-metil-IH-l,2,4-triazol tionil­­kloríddal l-klór-metil-lH-l,2,4-triazollá átalakít­ható. Az (I) általános képletü vegyületeket a találmány értelmében úgy állítjuk elő, hogy valamely (VI) képletü l-hidroxi-metil-lH-l,2,4-triazolt 20-900% feleslegben lévő halogénezőszerrel reagáltatunk, 70-75 °C-on, és a kapott (VII) általános képletü hidrogén-halogenidet - amelyben Hal jelentése az előzőekben megadott - valamely bázissal kezeljük. Bázisként alkalmasak erős szervetlen hidroxi­­dok, így nátrium-hidroxid és kálium-hidroxid. Halogénezőszerekként foszgént, tionil-kloridot, tionil-bromidot, foszfor-trikloridot, foszfor-tribro­­midot, foszfor-pentakloridot, foszfor-oxi-kloridot vagy hidrogén-jodidot használhatunk. Előnyösen tionil-kloridot és tionil-bromidot használunk a ha­­logénezéshez, mivel a keletkező melléktermékek gázalakúak és ezért a reakciót nem befolyásolják. A jódvegyületeket előnyösen már halogénezett ve­­gyületekből kapjuk, ha ezeket hidrogén-jodiddal reagáltatjuk. Egy további módszer megfelelő kloridok, bromi­­dok és jodidok előállítására abban áll, hogy a meg­felelő vegyületeket trialkil-szilil-halogenidekkel re­agáltatjuk. A halogénező reakciókat rendszerint közömbös oldószerekben folytatjuk le, igy szénhidrogének­ben, például hexánban, ciklohexánban, benzolban, toluolban vagy xilolban, vagy éterekben, így dietil­­éterben, tetrahidrofuránban, dioxánban vagy di­­metoxi-etánban. Folyékony halogénezőszerek használatánál gyakran egyáltalán nem szükséges az oldószer alkalmazása. A reakciót ekkor az alkal­mazott reagens, például tionil-klorid vagy -bromid feleslegében hajtjuk végre. Az 1-halogén-metil-l H-l,2,4-triazolok, azaz az (I) általános képletü vegyületek szobahőmérsékleten, de még 0 °C-on sem stabil vegyületek. Azt tapasz­taltuk, hogy a (I) általános képletü 1-halogén­­metil-l H-l,2,4-triazoloK acetonitrillel készített ol­datai hónapokig eltarthatok bomlás nélkül. A (VI) képletü kiindulási vegyület ismert a Him. Heterocikl. Soedi., 1980, 251 irodalomból (angol fordítás Chem. Heterocycl. Comp. 1980, 189). Az ott megadott eljárás szerint a hidroxi-metil-triazolt vizes formalinoldat alkalmazása mellett állítják elő. A következő példák a találmány közelebbi be­mutatására szolgálnak. A hőmérsékleteket Celsius­­fokokban, a nyomást millibarban (mb), a kiterme­lést tömeg %-ban adjuk meg. 1. példa 1-Klór-metil-l H-l,2,4-triazol-hidroklorid előállítása 600 ml tionil-kloridhoz 1,5 óra alatt hozzácse­pegtetjük 195,3 g (1,74 mól) 1-hidroxi-metil-lH-1,2,4-triazol olvadékát. Ekkor erőteljes gázfejlődés indul meg és a reakcióelegy forrni kezd. Miután az olvadékot teljesen hozzáadtuk, az elegyet visszafo­­lyatás közben még 2 óra hosszat melegítjük és ke­verjük. Lehűlés után a kívánt sárga színű 1-klór­­metil-1 H-1,2,4-triazol-hidrokloridot szűréssel elkü­lönítjük és 300-300 ml dietil-éterrel kétszer mos­suk. 5 10 15 20 25 3C 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom