189455. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cement gyors szilárdítására a rostos anyagokat tartalmazó és cementtel ragasztott lapoknál, illetve idomoknál
189 455 A találmány eljárásra vonatkozik cement gyors szilárdítására a rostos anyagokat tartalmazó és cementtel ragasztott lapoknál illetve idomoknál. Ismeretes, hogy a cement gyors szilárdítására a beton- és kerámiaiparban az ún. karbonizációs eljárást alkalmazzák. Ennek lényege az, hogy a cementhabarcsban, illetve a vízzel kevert cementben nagy hányadban jelenlevő Ca(OH)2 vegyület C02 gáz hatására mészkővé alakul át. Ez a folyamat - a karbonizáció - igen gyorsan lezajlik és a képződő mészkőmolekulák egymáshoz való kötődése olyan erős, hogy a beton szilárdsága 5-30 perc alatt elérheti a 28 napos szilárdságának 35—50%-át annak ellenére, hogy a hidratációs folyamat esetleg még meg sem indult. A karbonizációs eljárást és annak alkalmazási módját részleteiben a 109 669, 3 468 993, 4 362 679 valamint a 4 093 690 sz. USA, továbbá a 110 792 sz. svéd az 1 460 284 sz. brit és az 584 666 svájci szabadalmi leírások ismertetik. A felsorolt szabadalmi leírásokból három lényeges tanítás olvasható ki, amelyeknek értelmében- a karbonizálandó cementes anyagot általában egy elzárható térbe kell helyezni- az elzárható térben C02 gáz bevezetésével túlnyomásos légállapotot szükséges létrehozni, mikor is a térben tárolt cementes anyag pórusaiba a C02 gáz behatol- az elzárható térben előbb a levegő kiszivattyúzásával vákuum létesítendő, majd C02 gázt kell bevezetni, mikor is a térben tárolt cementes anyag pórusaiba a C02 gáz könnyen behatol. Az ismert - és ma használatos - műszaki megoldások a karbonizációs eljárás foganatosítására azonban azt a nem elhanyagolható hátrányt rejtik magukban, hogy a cementes rostanyag kezeléséhez minden esetben egy zárt tér létrehozása válik szükségessé, amelynek kialakítása költséges. További problémát jelent ennek a zárt térnek a megfelelő légtömör tömítése, ami a szakembereknek közismerten nehéz problémát okoz. Találmányunk elé azt a célt tűztük ki, hogy olyan eljárást hozzunk létre cement gyors szilárdítására a rostos anyagokat tartalmazó és cementtel ragasztott lapoknál illetve idomoknál, amely az előzőekben ismertetett hátrányokkal nem rendelkezik és alkalmazása révén egyszerű technológiával, magának a megmunkálandó anyagnak a tulajdonságait kihasználva jutunk olyan termékhez, amely az alkalmazási követelményeknek minden vonatkozásban megfelel. Úgy találtuk, hogy rostos cementes anyagkompozíciók számos olyan előnyös tulajdonsággal rendelkeznek, amelyek a karbonizáció foganatosításánál szükséges zárt tér létesítéséhez igen előnyösen kihasználhatók. Ezek közül elsősorban utalunk arra a tulajdonságra, hogy a rostos anyag - legyen az bármilyen eredetű - rugalmas. További előnyös tulajdonságként lehet számításba venni, hogy a rostos anyagok közül a kis víztartalmú (30-60 %-os) cementes rostos anyagok laza térfogatúak, összenyomhatók, összesajtolásukhoz erő kifejtése szükséges. A laza térfogat általában kétszer-háromszor nagyobb a gyártott termék végleges térfogatához képest. Az összesajtolt, kis víztartalmú cementes rostanyag többé-kevésbé visszarugózik - tehát térfogata megnövekszik - ha a sajtolási erőt megszüntetik, a cement kötési folyamatának beindulása előtt. Találmányunk lényegét tehát az a felismerés képezi, hogy a cementes rostos anyagoknak az előbb említett előnyös tulajdonságait hasznosítva egyszerűen, magával a rostos anyaggal oldható meg az oldallapok lezárása s ezáltal a rostos anyag belsejében a zárt tér létrehozása, mégpedig a következő módokon: A gyártandó termék szélein - négy oldalán peremszerűen - a cementes rostanyagot a névleges vastagságnál jobban összesajtoljuk, egy a prés furatokkal rendelkező nyomólapjára szerelt jjerem segítségével. A gyártandó termék szélein - négy oldalán peremszerüen - több rostanyagot adagolunk, amelynek eredményeként a névleges vastagságra való összenyomás után egy nagyobb testsűrűségü anyagrész keletkezik. Az előbbi megoldások bármelyike esetén a cementes rostanyag szélein, peremszerűen egy nagyobb testsűrűségű rostanyag keletkezik, melynek a gázáteresztő képessége kisebb, mint a peremen belül elhelyezkedő rostos anyagé. A cementes rostanyag szélein, peremszerűen létrehozott nagyobb térfogatsúlyú anyag kizárja, hogy a rostanyag belsejéből a megfelelő C02 gáz az oldalfelületen eltávozzék. Az eljárást átállítható szerkezeti kialakítású gázvákuum vezeték alkalmazásával foganatosítjuk. A préslapokkal érintkező felületeken pedig a rostanyag rugalmas tulajdonsága révén egy, a térfogatsúlytól függő relaxációs erő lép fel, amely erő a préslapok és a rostanyag határfelületén okoz gáztömörséget. A testsűrűség helyes megválasztásával elérhető az a gáztömörség, amely a karbonizáció végrehajtásához szükséges. Találmányunk szerinti eljárást előnyös foganatosítási módok kapcsán példákon és rajzmellékleteken ismertetjük. Az 1 /a ábra prés nyitott állapotában, annak nyomólapjára szerelt peremet és az ilyen állapotban meglévő fizikai és mechanikai jellemzőket ismerteti, az 1 /b ábra ugyanazt, de a prés zárt állapotában, a 2/a ábra peremszerűen adagolt több rostanyaggal ellátott féltermék a prés nyitott állapotában, a 2/b ábra ugyanaz a prés zárt állapotában. A 3. ábra az 1. sz. példa eszközeit, a 4. ábra a 2. sz. példa eszközeit mutatja be. 1. sz. példa Az 1, 2 nyomólapok egy hidraulikus prés alkatrészei. A 2 nyomólapot a prés hidraulikus hengere le és fel irányban mozgatja. Az említett nyomólapok belsejében hossz- és keresztirányban 8 furatok vannak, melyekbe az 1, 2 nyomólap felületére merőlegesen további 9 furatok csatlakoznak. Az 1 1 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
