189455. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cement gyors szilárdítására a rostos anyagokat tartalmazó és cementtel ragasztott lapoknál, illetve idomoknál

.. 189 455 nyomólap 8 furatainak két kivezetésére a 3 és 4 csapokat szereljük fel. A 2 nyomólap 8 furatai az 5 csaphoz kapcsolódnak. A 6 lemez a vizes, cemen­tes rostanyagot tartja, e lemez segítségével helyez­zük a rostos anyagot a prés nyomólapjai közé. A 6 lemez a négy oldalán néhány centiméter széles sáv­ban nincs perforálva, a többi része sűrűn lyugga­­tott, szita jellegű. Az említett perforálatlan sáv mindkét oldalán tömítési feladatot is ellát, a perfo­rált lemez és a préslap között, ennek megfelelő az anyagának minősége és megmunkáltsága. A préselésre szánt cementes rostos anyagot a 6 lemezre szórjuk. Az előzőekben leírtak szerint a rostanyag peremén, a négy oldalon több rostanya­got adagolunk. A prés működtetése nyomán a laza rostos anyag összetömörödik. Az összesajtolás közben a rost­anyag pórusaiból a levegő a 3 csapon keresztül eltávozik. A cementes rostanyag térfogatsúlya az 1/a és 1/b ábra szerinti foganatosítási mód esetében a követ­kező összefüggést mutatja. Y°<Yi<Y2 (kg/cm3) Ugyanakkor a cementes rostanyag által kifejtett és a prés nyomólapján ható visszarugózási erő p, < p2. A 2a és 2b ábra szerinti technológiánál a cemen­tes rostanyag térfogatsúlya y0<y2 (kg/cm3). A ce­mentes rostanyag által kifejtett visszarugózási erő pedig p,<p2. A cementes rostos anyag a préselési nyomás elle­nében a visszarugózási erő mértékének megfelelő erővel feszül a prés nyomólapjához, s ezáltal gáztö­­mör állapot keletkezik a nyomólap felületén. Ami­kor a prés a rostanyagot a kívánt gyártási térfoga­túra összenyomta, a 3 csapokat elzárjuk. Ebben az állapotban a rostos anyag két lapját a prés nyomó­lapjai zárják le, a rostanyag oldallapjai pedig a nagyobb testsűrűségű perem hatására lesznek gáz­­tömörek. Most az 5 csap nyitásával C02 gázt veze­tünk a 6 lemezen át a 7 cementes rostanyagba. A túlnyomásos állapotú gáz a rostanyag pórusai­ban maradt levegőt kiszorítja az 1 nyomólap fura­taiba, s ezáltal a karbonizáció feltételei létrejöttek. A 4 csapon keresztül - a karbonizációs folyamat lezajlása után - vízgőz bevezetésével a cementes rostanyagba a hidratáció biztonságos befejezéséhez esetleg vizet juttathatunk. 2. sz. példa Az 1, 2 nyomólapok egy hidraulikus prés alkat­részei. A 2 nyomólapot a prés hidraulikus hengere mozgatja le és fel irányban, az 1 nyomólap nem mozog, rögzített helyzetű. Az 1 nyomólap belsejé­ben hossz- és keresztirányú 8 furatok vannak, me­lyekbe az 1 nyomólap felületére merőlegesen továb­bi 9 furatok csatlakoznak. Az 1 nyomólap belsejében lévő furatjáratoknak két kivezetése van, melyekre a 3, 4 elzáró csapokat szereltük. A 2 nyomólap tömör, abban furatok nincsenek. Az 5 lemez a vizes, cementes rostanya­got tartja, ennek segítségével az anyagot a prés nyomólapjai közé helyezzük. A 6 lemez a négy oldalán 3-4 cm széles sávban nincs perforálva, a többi része sűrűn lyuggatott, szita jellegű. Az említett perforálatlan sáv mindkét oldalán tömítési feladatot is ellát, ennek megfelelő az anyagának minősége és megmunkáltsága. A préselésre szánt 7 vizes, cementes rostanyagot a 10 lemezre szórjuk. A 10 lemez négy oldalán - a 6 lemez nem perforált felülete alatt - mintegy 10—15%-kal több anyagot adagolunk. A hidraulikus prés működtetése nyomán a rostos anyag összetömörödik. Az összesajtolás közben a rostanyag pórusaiból eltávozik a levegő. Az előbb említett 10-15%-os többletanyag nagyobb térfo­gatsúlyú rostanyag, a nagyobb térfogatsúly hatásá­ra pedig egy, a későbbi folyamatban tömítésként működő perem keletkezik. A prés zárása során kiszoruló levegő a 6 lemez perforált részén, az 1 nyomólap furatain át, a nyitva levő 3 csapon át eltávozik. A rostanyagot a végleges gyártási méreténél ki­sebb térfogatúra nyomjuk össze. Ilyenkor a prés nyomólapjai közt levő rostanyagban a végleges tér­fogatú állapotnál kevesebb pórus van, a prés nyo­mólapjai pedig a rostos anyag relaxációs nyomásá­val tartanak egyensúlyt. Kinyitjuk most a 4 csapot, a C02 gázt engedünk az 1 nyomólap, 8,9 furataiba. A C02 gáz kiszorítja a 3 csapon át az említett furatokban maradt leve­gőt. A gázzal való átöblítés befejeztével a 3 csapot elzárjuk, majd a présdugattyúban a hidraulikus nyomást annyira csökkentjük, hogy a nyomólapok szétnyílhassanak, s a rostos anyagnak a végleges gyártási méretre való visszarugózását lehetővé te­gyük. A relaxálás nyomán a rostanyag belsejében légritka pórusok képződnek, ahová a C02 gáz könnyen behatol. A C02 gáz beáramlását fokoz­hatjuk azzal, hogy nagyobb - esetleg 15-20 atm nyomású gázt adagolunk. A karbonizáció végrehajtásának módjára kidol­gozott mindkét módszerrel a karbonizáció 10 mm vastag lemeznél 3,5-4 perc alatt lezajlik, s a cemen­tes rostanyag előszilárdulása a 28 napos szilárdság 45-50%-át eléri. A vegyi folyamat során felhasznált C02 gáz rostanyaghoz kevert cement súlyának 8-10%-a. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás cement gyors szilárdítására rostos anyagokat tartalmazó és cementtel ragasztott la­poknál ill. idomoknál, azzal jellemezve, hogy egy önmagában ismert összetételben vizet, cementet és rostanyagot tartalmazó kompozíciót présgép fura­tokkal rendelkező nyomólapjai közé helyezünk, - célszerűen a nyomólapokra helyezett peremmel - összepréseljük, mikor is a préseléssel egyidejűleg a leendő idomon nagyobb testsürüségű peremet ké­pezünk s az ily módon létrehozott gáztömör vagy quasi gáztömör határolófelületek közötti közeget egy átállítható szerkezeti kialakítású gáz-vákuum vezeték alkalmazásával C02 gázzal karbonizáljuk, majd a préselési nyomást csökkentjük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a szélek környezeté­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom