189453. lajstromszámú szabadalom • Eljárás állati eredetű vérből származó sűrűvér feltárására
1 189 4.5,3 2 A találmány tárgya új eljárás állati eredetű vérből származó, antikoagulánssal való kezelés után szeparált sűrűvér feltárására. A lakosság ellátása megfelelő mennyiségű és minőségű fehérjével napjainkban egyre nagyobb probléma, mivel az állati eredetű fehérjék előállítása állattenyésztési úton igen hosszadalmas, helyet, energiát igénylő és nem utolsósorban költséges folyamat. Ilyen körülmények között kiemelt jelentősége van a vágóhidak egyik legértékesebb melléktermékének, az állati vérnek, amely nagy mennyiségben tartalmaz könnyen emészthető, nélkülözhetetlen aminosavakban gazdag fehérjéket. A vágóhidakon jelentkező vér kinyerése, feldolgozása, valamint értékesítése nagy fejlődésen ment keresztül az utóbbi évtizedekben, miután egy hulladékként kezelt melléktermékből ezen eljárások segítségével potenciális fehérje forrássá lépett elő. Miután az állati vér vagy részeinek biológiai értéke rendkívül magas, a korszerű kinyerési és feldolgozási technológiák arra irányulnak, hogy ez az érték a végtermékbe minél kisebb károsodással kerüljön át és azt tartósan meg lehessen őrizni miáltal a végtermék felhasználási lehetőségei jelentősen bővülnek. Természetesen ezeknek az eljárásoknak egyúttal még meg kell felelniük a műszaki-gazdaságossági szempontoknak és a humán célra való alkalmasság szigorú higiéniai-egészségügyi előírásainak is. Az állati eredetű vágóhídi vér korszerű feldolgozástechnológiája új lehetőségeket és távlatokat nyithat a hagyományos alkalmazhatóság mellett, a véralapú fehérjekoncentrátumok legkülönbözőbb humán célú felhasználásában. Ezek a végtermékek számtalan élelmiszeripari felhasználásuk mellett különösen értékes nyersanyagot jelentenek a gyógyszeripar számára. Kiindulási anyagul szolgálnak a vérpótló anyagok, valamint gyógyító hatású hidrolizátumok és olyan erősítőszerek előállításánál, amelyek hemoglobinnal, vitaminnal és szerves sókkal kevert anyagokon alapszanak. A 167 508. lajstromszámú magyar szabadalmi leírásban eljárást ismertetnek vízoldható vérpor és táplálékadalék előállítására, amelynek során a vágóhídi vérhez alvadásgátlót adagolnak, majd 5-20 MPa nyomáson az elegyben lévő alakos elemeket feltárják és besűrítik, majd porlasztva szárítják. Miután a feltárásnak csak az alakos elemek esetében van értelme, a hivatkozott szabadalmi leírásban ismertetett eljárás egy foganatosítási módjánál a feltárást megelőzően a vér alakos elemeit a plazmától különválasztják és a két összetevőt különkülön dolgozzák fel. A vér alakos elemeinek, más néven a sűrűvérnek a 167 508. számú szabadalom szerinti ipari méretekben történő felhasználása az alkalmazott nagy nyomás miatt nehézségekbe ütközik, az eljárás energiafelhasználása nagy. A találmány feladata olyan eljárás létrehozása, amely a sűrűvér alakos elemeinek feltárásához nem igényli az ismert megoldásnál alkalmazott nagy nyomást és az ezzel összefüggő bonyolult felszerelést. A találmány szerint felismertük, hogy a vérben lévő alakos elemek nemcsak nagy nyomással, hanem kavitációs diszpergátorral is feltárhatók, ebben az esetben az alkalmazandó nyomás 1 és 2,5 MPa között van és előnyösen 1-1,5 MPa közé esik. A kavitációs diszpergálás során célszerűen hidrodinamikus sugárzófejet használunk. Az alakos elemek feltárása után a vérplazma továbbsürítéséhez hasonlóan porlasztva szárítást és sterilezést végezhetünk. Ez utóbbi két művelet tetszőleges sorrendben követheti egymást. A vágóhídi vért alvadásgátlóval való kezelés után szeparátorra vezetjük, amelynek egyik kimenetén a vérplazma összetevő, másik kimenetén pedig az alakos elemeket tartalmazó sűrűvér jelenik meg. A vágóhídi vér alvadásgátlóval való kezelése és szeparálása önmagában ismert technológia szerint történik, ilyent ismertet például a már hivatkozott 167 508. lsz. szabadalmi leírás, amelynek 1. példája szerint 625 ml desztillált vizben oldott 100 g ipari citromsav és 150 g szódabikarbóna oldata képezi az alvadásgátlót, amelyet 251 vérhez adagolnak. Ez a kezelés a példa szerinti esetben is előnyös. A szeparátorról nyerhető sűrűvér feldolgozása kavitációs diszpergátorral történik. A kavitáció elvét az ipar számos területén hasznosítják. A legfőbb alkalmazási területnek a különböző diszperz rendszerek homogenizálása tekinthető. Kavitációs homogenizátorokkal dolgozzák fel például a textiliparban a különböző diszperz festékeket, a műanyagiparban így homogenizálnak számos diszperz elegyet, például gyanták töltőanyagaként használt színezőanyagokat stb. Olajégőknél például az olaj finomporlasztására az olajban vízcseppeket diszpergálnak, mert ezek robbanásszerű elgőzölgése az olajcseppekből képződő por szemcseméretét csökkenti. Mindezek a felhasználási területek nagyon távol esnek az élelmiszeripar, közelebbről meghatározva pedig a vér feldolgozásán alapuló ipari folyamatok területétől. Felismertük, hogy a kavitációs berendezések alkalmazása révén a sűrűvér alakos elemei feltárhatók, azaz a kavitációs energia szétrepeszti az alakos elemek sejtfalát, egyúttal pedig a kavitációs térben lévő sűrűvért homogenizálja. A kavitációs feltárás hidrodinamikus sugárzófej alkalmazásával előnyösen végezhető. A feltárás során alkalmazott nyomás 1 és 2,5 MPa értékek között van, amely lényegesen kisebb a hivatkozott magyar szabadalomban alkalmazott nyomásértékeknél. A sűrűvér kavitációs feltárásához használható például az angol ULTRASONICS Ltd. cég DQS és DHP típusú kavitációs homogenizáló berendezése, vagy számos más ismert hasonló berendezés. A találmány szerinti eljárást a továbbiakban egy példa kapcsán ismertetjük. Példa : A vágóhídról a teljes vért higiénikus, csőkéses vérvétellel nyerjük, a vért 20-501-es edénybe gyűjtjük. A vért azonnal a 167 508. lsz. szabadalom 1. példájában említett alvadásgátlóval kezeljük, majd összekeverését követően 4-6 °C közé eső hőmérsékletre hűtjük. Az így kezelt teljes vér sűrűsége: 1060 kg/m3. A teljes vérből szeparálással elkülönítjük a sűrűvért. A szeparálást a svéd Alfa-Laval cég vérszepa5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
