189391. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 9,10-bisz(fenil-etinil)-antracél származékok előállítására

1 2 Bejek-a lésünk tárgya eljárás (I) általános képletű 9,10-bisz(fenil-c tinilj-antracén -szá rm azékok előállítá­sára oly módon, hogy (II) általános képletű antra­­kinonszánnazékot négyszeres sztochiometrikus meny­­nyiségű (III) általános képletű Grignaid-vegyiilettel reagál ta tjük. Bejelentésünkben az alábbi jelöléseket alkalmaz­zuk: — R jelentése hi drogén atom; 1—4 szénatomos ál­tól csoport; így metil-, etil-, n-propil-, izopropíl-, n-butil-, sze’k-butil-, izobutil-, tere-butil-, csoportok; illetve halogénatom, előnyösen klóratom.- X jelentése klór-, bróm-, vagy jódatom. Az R és X szubsztituensek jelentése a leírásban nem változik ezért a továbbiakban jelentésüket nem ismételjük. A (1) általános képletű vegyíileteket fluoreszkáló és kemulumineszkáló kompozíciók komponenseként alkalmazzák Ilyen kemilumíneszkáló kompozíciókat pl. a 3 704 23 1., 3 729 4 26., 3 74 9 679, 3 775 336. Ül. 3 888 786, sz. Amerikai Egyesült Államokbeli szabadalmi lírások ismertetnek. A (I) általános képletű vegyületek előállítására a szakirodalom a következő utakat ismerteti: a) G.Rio (Comptjrend.227.937-9 /1948//) (C.A. 43.3401 d) antrakinont bróm-magnézium-fenil-ace­­tiliddel reagáltat és az így előállított 9,10-bisz(fenil­­-etinil)-9,10-diliidroantracén-9,10-doilt jód-hidrogén­­-savval vagy káhum-jodid-nátrium-hipofoszfittal ecet­savas közegben 10-20% közötti hozammal nyeri a (I) általános képletű (R-H) célvegyületet. A fenti szer­ző leírása szerint fém linkkel, fém magnááummal vagy titán-trikloriddal metanolos közegben végzett redukció hasonlóan alacsony tenueléssel szolgáltat­ja a 9 lO-bisz(fenil-etilnil)-antracént (Ann. Chim. [Paris/1954.9,182.) b) W.Ried és munkatársai (Chem.Ber.94.1046- -50/1961/) lítium-fenil-acetilid és antraldnon reagál­­tatásával állítják elő a 9,10-bisz(fcnil-etinil)-9,10- -dihidroantracén-9,10-diolt, amelyből ón (II)-kiorid­­dal ecetsavas közegben végzett redukcióval 50% alatti termeléssel kapják a 9,10-bisz(fenil-etinil)-antracént. c) A 3 729 426. és a 3 557 233. sz. amerikai egye­sült államokbeli szabadalmi leűások szerint etinil­­-benzolból iítíum-amiddal lítium-fenil-acetilidet állí­tanak elő, majd ezt antrakinonnal reagáltatják dioxá­­nos közegben. Az így nyert 9,10-bisz-(fcnil-etínil)- 9,10-dilűdroantracén-9,l0-diolt izolálás után ecetsa­vas, illetve vizes-ecetsavas közegben ón(H)-kloriddal redukálják. A leírások szerint a 9,10-bisz(fenil-etínil)­­-antracén mindkét esetben 50%-nál kisebb kitermelés­sel preparálható kí(antrakínonra vonatkoztatva), d) A fent ismertetett előállítási módok javított vál­tozatát közli a 3 911 038 sz. USA-beli szabadalmi le­írás, amely szerint az előbbi módszerrel analóg mó­don nyert 9,10-bisz(fenil-etinilY9,10-dilúdroantracén­­-9,10-díolt, dioxán és dimetií-formamid elegyében, izolálás nélkül ón(II)-kloriddal közvetlenül 9,10-bisz­­(fenil-etiiril)-antracénné redukálják. Ily módon 68%­­oshalmazott kitermeléssel nyerik a célvegyületet. A fenti ismertetett 9,10-visz(fenil-etinil)-antracén előállítási módok közül G.Rio illetve W.Ried és mun­katársai által, valamint a 3 729 426. és 3 557 233. sz. USA-beli szabadalmi leírásokban ísmeretett módsze­rek közös hátránya, hogy ezen leírások alapján csak 507c- alatti halmozott termeléssel állítható elő a cél­vegyület. A 3 911 038 sz. USA-beli bejelentés már jó (70% körüli) termeléssel szolgáltatja a célvegyüle­tet, de ennek az előállítás módszernek a hátránya­ként említhető, hogy a reakció átmeneti termékét- a lítium-fenil-acetilidet - az előző USA-beli bejelenté­sekhez hasonlóan itt is — a drága és rendkívül reakció­­képes lítium-amiddal állítja elő etinil-benzolból. (Lítium-amídot fém-lítiumból abszolút vízmentes körülmények között, cseppfolyós ammóniában lehet előállítani; speciális készülékekben, speciális körül­mények között -78°C-on, argon- vagy nitrogénat­­moszférában.) Találmányi bejelentésünk alapja az a meglepő fel­ismerés, hogy a (II) általános képletű antrakinonszár­­mazék a (III) általános képletű Gragnard vegyület négyszeres sztochiometrikus mennyiségével reagáltat­­va egy lépésben a (I) általános képletű 9,10-bisz(fenil­­-t tiuiíj-an tracén származékká alakítható. A bejelen fé­sűnk szerinti eljárás jó (70% körüli) termeléssel szol­gáltatja a célvegyületet. Az előállítás során a drága és igen reaktív lítium-amidot nem alkalmazzuk. Eljárásunk szert 14 szén.itomos alkil-halogenid­­l-ől és magnézium bál éter oldószerben vagy éter (ben­zol, illetve éter) toluol oldószerelegyben négy ekvi­valens Grígnard-reagenst készítünk, majd a magné­zium teljes oldódása után négy ekvivalens etinil-ben­­zoit adagolunk a reakcióselegyhez. A megfelelő 1-4 széliatomos alkán távozása után azelegyhez egy ekvi­valens antraldnon származékot adunk, majd a kompo­nenseket 20 60 °C hőmérséklet-tartományban 2-4 órán át reagáltatjuk. A termék savanyítás (pri=2), további 1 3 órás keverés és fűtés után szűréssel izo­lálható. Eljárásunkat az alábbi példákkal ismertetjük rész­letesebben anélkül, hogy igényünket ezekre a példák­­ia korlátoznánk: 1 példa : 100 ml abszolút tetrahidrofuránban 245 g (0,1 M) magnéziumhoz 9 ml (0,12 At) etil-bromidot csöpög­­ictünk. Az. így kapott Grignard-reagenshez 12 mi (0,11 M) etinil-benzolt csöpögtetünk 40 °C-on. A gázfejlodés megszűnte után 5 g (0,024 M) antrakinont adunk az oldathoz, amelynek hőmérsékletét ezután 50-55 °C között tartjuk kér: órán keresztül. Ezután a reakcióelegy pll-ját 10 t%-os sósav oldattal ptU2-re állítjuk, majd az elegyet 0 °C-ra hűtjük, egy órát ke­verte tjük, majd a kivált kristályokat szűrjük. Az anyalüghoz 100 ml 96 t%-os ccetsavat adunk, a kivált ismét szűrjük, ecetsawal mossuk, majd az előb­biekkel egyesítjük. 6,4 g (70%)9,10-bisz(fenil-etinil)­­-antracént kapunk. A tennéket benzolból átkristályo­sítjuk. op: 250- 251 °C. 2. példa; 100 ml abszolút tetrahidrofuránban 2,45 g (0,1 M) magnéziumhoz 9 ml (0,12 M )etil-bromidot csepegte­tünk. A kapott Grignard-reagenshez 12 ml (0,11 M) etinil-benzolt csepegtetünk 35-40 °C között. A gáz­fejlődés megszűnte után 5 g (0,025 Ml 1-klór-antra­­kinont adimk az oldathoz, amelynek nőmérsékletét 45-50 °C-ra állítjuk be, és ezen a hőmérsékleten kel­verte ti ük a reakcióelegyet két órán keresztül. A két óra elteltével a reakcióelegyet 10 t%-os sósavoldattal bontjuk (pH=2-ig). Ezután a; reakcióelegy hőmérsék­letét 0 °C-ig hűtjük, ezen a hőmérsékleten kevertet­­jük három órán keresztül, majd a kivált kristályokat szűrjük, ecetsawal mossuk. 189.391 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom