189348. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1-(bisz(hidroxi-metil)-metil)-3,4-dihidro- vagy -1,2,3,4-tetrahidro izokinolin-származékok előállítására

1 189 348 2 A találmány tárgya eljárás az új, (I) általános képletü 1 -[bisz(hidroxi-metil)-metil]-3,4-dihidro­­vagy -1,2,3,4-tetrahidroizokinolin-származékok - a. képletben R' és R2 egymástól függetlenül hidroxilcsopor­­tot vagy 1-4 szénatomos alkoxicsoportot jelent, R3 jelentése hidrogénatom vagy magányos elekt­ronpár, és a szaggatott vonal adott esetben jelenlé­vő kettős kötést jelent - és sóik előállítására. A találmány szerint az (I) általános képletü ve­­gyületek - R \ R2, R3 és a szaggatott vonal a fenti jelentésű - előállítása a (II) általános képletü 1-me­­til-3,4-dihidroizokinolin-származékok vagy a (111) általános képletü l-(ß-hidroxi-etil)-3,4-dihidroizo­­kinolin-származékok - a képletekben R1 és R2 a fenti jelentésű - és formaldehid vagy annak hidrátja vagy trimer-származéka előnyösen lúgos közegben végzett reagáltatásával történik. Az 1,2,3,4-tetra­­hidro-származékokat a megfelelő 3,4-dihidro­­vegyületek hidrogénezésével állítjuk elő. Az (I) általános képletü vegyületek kívánt eset­ben sóvá alakíthatók. Az (I) általános képletü vegyületek értékes inter­medierek gyógyhatású izokinolin-származékok előállítására, míg egyes képviselőik önmagukban is gyógyhatást mutatnak, így például neuroleptikus és antikonvulzív hatásúak. így például bizonyos belőlük előállítható N-szubsztituált bisz(hidroxi­­metil)-metil-izokinolin-származékok immunszup­­resszív, antikonvulzív, fájdalom-, illetve lázcsillapí­tó hatással rendelkeznek. E származékok előállítá­sa az N-helyettesítés ismert módszereivel történhet. Az eljárások részleteit a párhuzamosan benyújtott 3652/83 számú szabadalmi bejelentésünkben ismer­tetjük. További értékes vegyületekhez juthatunk úgy, hogy az (I) általános képletü vegyületekben a bisz(hidroxi-metil)-metil-csopórt egyik vagy mind­két hidroxilcsoportját más csoportokkal, például valamilyen acilcsoporttal helyettesítjük. A helyet­tesítés ismert módszerekkel történik, amelyek rész­letei párhuzamos, 3653/83 számú szabadalmi beje­lentésünkben találhatók. Az így kapott vegyületek biológiailag aktívak, így immunszupresszív, anti­­depresszív, fájdalom*, illetve lázcsillapító, antihipo­­xiás valamint gyomorsav szekréciót gátló hatást mutatnak. Az ezideig egyetlen, hasonló kémiai szerkezetű vegyületet leíró közlemény [Chem. Bér. 102, 915 (1969)] szerint 1-metil-izokinolinból formaldehid­del l-[bisz(hidroxi-metil)-metil]-izokinolint állítot­tak elő. A vegyületet 40 órás forralás után 60°o-os hozammal kapták. A kapott vegyületnek mindösz­­sze egy kémiai átalakítását vizsgálták, a platina­­oxid katalizátor jelenlétében végzett hidrogénezést, amely 30%-os hozammal a megfelelő 5,6,7,8-tetra­­hidroizokinolinhoz vezetett. A fenti általános képletben R1 és R2 1-4 szénato­mos alkoxicsoportként egyenes vagy elágazó szén­láncú alkoxicsoportokat, így metoxi-, etoxi, n- vagy i-propoxi-, n-, szék- vagy terc-butoxicsoportot elő­nyösen metoxi- vagy etoxicsoportot jelent. A kiindulási anyagként használt (II), illetve (III) általános képletü 1-metil-, illetve l-(ß-hidroxi-etil)­­izokinolin-származékok - R1 és R2 a korábban megadott jelentésű - ismert vegyületek, és előállítá­suk például homoveratril-aminból vagy a megfelelő ß-fenil-etil-amin-szärmaz0kb01 acetilezéssel és a szokásos izokinolin gyürűzárási reakciókkal, pél­dául a Bischer-Napieralski szintézissel történhet. Az eljárás során reakciópartnerként formaldehi­det, annak hidrátját vagy trimer származékát, azaz paraformaldehidet vagy trioxánt használunk, ame­lyek a kereskedelemben beszerezhető anyagok. A reagáltatást etőnyösen lúgos közegben, legelő­nyösebben valamilyen alkálifém-alkoholát vagy al­­kálifém-hidroxid jelenlétében végezzük. Alkálifém­­alkoholátként például nátrium-metilátot vagy nát­­rium-etilátot, alkálifém-hidroxidként például nátri­um- vagy kálium-hidroxidot használhatunk. A (II), illetve (III) általános képletü kiindulási anyagokat és a formaldehidet, illetve származékait célszerűen valamilyen közömbös szerves oldószer­ben, előnyösen valamilyen 1-6 szénatomos alifás alkoholban, így metanolban vagy aromás szénhid­rogénben, például benzolban reagáltatjuk egymás­sal. A formaldehidet, illetve származékait használ­hatjuk ekvivalens mennyiségben vagy kisebb feles­legben. Ha (II) általános képletü 1-metil-izokino­­lin-származékból indulunk ki, ekvivalens vagy ki­sebb feleslegü formaldehid használata esetén mel­léktermékként kevés l-(ß-hidroxi-etil)-izokinolin­­származék is izolálható, amely például éterből vég­zett átkristályosítással könnyen elkülöníthető a fő­terméktől. A reakcióhőmérséklet tág határok között változ­hat, előnyösen azonban szobahőmérséklet és a visz­­szafolyatás hőmérséklete között, legelőnyösebben szobahőmérsékleten dolgozunk. A reakcióidő a hő­mérséklet és az egyéb reakciókörülmények, így a reagensek és a közeg függvénye, általában néhány órára tehető. A hidrogénezési lépést bármilyen szokásos hid­rogénezőszerrel, így komplex fém-hidriddel vagy katalizátor jelenlétében hidrogénnel végezhetjük. Komplex fém-hidridként például nátrium-[tetra­­hidroborát(III)]-ot vagy lítium-alumínium-hidridet használhatunk. A katalitikus hidrogénezést normál körülmények között, előnyösen etanolban, valami­lyen hidrogénező katalizátor, így szén-hordozós palládium- vagy platina-oxid katalizátor jelenlété­ben végezzük. A találmány szerinti (I) általános képletü vegyü­­leteket megfelelő savakkal reagáltatva savaddíciós sókká alakíthatjuk. A sóképzést közömbös szerves oldószerben, pél­dául 1-6 szénatomos alifás alkoholban végezhetjük úgy, hogy az (I) általános képletü vegyületet felold­juk egy megfelelő oldószerben, majd addig adagol­juk a savat vagy a megfelelő oldószerrel készült oldatát, mig az elegy kémhatása enyhén savassá válik. Ezután a kivált savaddíciós sót alkalmas módon, például szűréssel elkülönítjük a reakció­­elegyből. A találmány szerinti eljárással kapott (I) általá­nos képletü vegyületeket, illetve sóikat kívánt eset­ben további tisztítási műveletnek, például átkristá­­lyosításnak vethetjük alá. Az átkristályosításra al­kalmas oldószerek körét a kristályosítandó anyag 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom