189346. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés hőre érzékeny elegyek vákuumban történő szétválasztására

1 189 346 2 A találmány tárgya eljárás és berendezés hőre érzékeny elegyeknek, különösen növényi és állati eredetű zsiradékokból bontott, hőre érzékeny zsír­savaknak vákuumban történő szétválasztására elő­­párlat, főpárlat és maradék formájában. Ezt az eljárást ott is hasznosítani lehet, ahol előpárlatok és maradékok rektifikálására van szükség, például kaprolaktám, éteres olajok, szintetikus zsírsavak, tallolajok, aminok, zsíralkoholok stb. desztilláció­­jánál. A növényi olajok és állati zsírok bontásával ka­pott nyers zsírsavak víz mellett bizonyos mennyisé­gű oldott levegőt és a feldolgozás során fellépő hőbomlás és/vagy autooxidáció következtében ke­letkező, normál nyomáson nem kondenzálható ala­csony forráspontú szerves vegyületeket is tartal­maznak. A tárolás során fellépő autooxidáció és a zsírok hidrolitikus bomlása következtében továbbá bomlási termékek képződnek, amelyek a bontott zsírsavak szagát, színét, hőállóságát és kémiai jel­lemzőit erősen befolyásolják. A gáztalanított és víztelenített nyers zsírsavak termikus feldolgozásánál a desztillációt lehetőleg termikus, vagy autooxidatív károsodás és könnyű, vagy nehéz hasítási termékek újabb képződésének elkerülését biztosító körülmények között kell foly­tatni. A jóminőségü desztillálható zsírsavak manapság mindenütt megkövetelt nagy kitermelése, minde­nek előtt az alacsonyabb értékű nyersanyagok és más szerves szennyeződések miatt, továbbá techno­lógiai lépések és készülékek felhasználását teszi szükségessé. A bontott zsírsavak ipari desztillációja a követ­kező lépésekből áll: gáztalanítás, víztelenítés, elő­­párlás, főpárlás, és utópárlás. A gáztalanítást, víz­telenítést és előpárlást szokásosan olyan berende­zésben végzik, amely a hosszú átfolyó esőfilmes bepárlóból, mint kihajtóból és 9 m hosszú töltött oszlopkolonnából vagy 10 harangtányért tartalma­zó tányéros kolonnából, mint dúsítórészből áll. A kolonna fejénél egy elválasztó berendezés talál­ható, amelyben a vizet a zsírsavaktól elválasztják, és a könnyű zsírsav- fázis nagyobb részét visszafo­­lyatásként a kolonnára adják. A desztillációs nyo­más 13 300 Pa és a hőmérséklet a kihajtó részben 180 és 220 °C között van. A visszafolyatási arányt 40 és 200 közé állítják be (Stege, H. Fette, Seifen, Anstrichmittel 82, lg. Nr. 9, 338-339; 23 52 859 sz. NSZK közrebocsátási irat). A fő- és utópárlást egymás után következő egyenáramú lépésekben végzik. A főlépésben a desztillálható résznek mintegy 90°o-át hajtják ki, míg a végső lépésben mintegy 40% desztillátum keletkezik (Stege, H.: Fette, Seifen, Anstrichmittel, Ig. 76. 197 1974, 250). A nemkívánatos összetevők, mint például színezékek el nem szappanosítható komponensek magávalragadásának csökkentésére ezeket a kolonnákat leválasztóberendezésekkel lát­ják el, és a valóságos gőzsebességet 3-6 m/s értékre állítják be. Az is szokásos, hogy a gáztalanító­­víztelenítő lépésből származó terméket egy expan­ziós térbe vezetik, ahol a gőzsebesség 1 m/s alatt van, az el nem párolgott részt egy, az expander alatt elhelyezett fő filmbepárlóba vezetve tovább párol­ják, és az itt el nem párolgott részt egy másik, az expander másik oldalán elhelyezett esőfilmes be­­párlóba vezetik. A gőzök által az expanziós téren keresztül a kondenzációs zónába magával ragadott el nem pá­rolgott folyadékrészecskék, vagy maradék mennyi­ségének csökkentésére a gőzsebesség alacsonyan tartása mellett cseppfogót, „Euroformabscheider” jelű cseppfogót alkalmaznak (Stege, H.: Fette, Sei­fen, Anstrichmittel 82, Ig. 9. 1980 345-346; 2 736 357 sz. NSZK közrebocsátási irat). Ismert továbbá a 91 800 sz. NDK szabadalmi leírásból egy olyan berendezés, amelyben a gáztala­nítást és víztelenítést egy esőfilmes ellenáramú be­rendezésben végzik, és a fő és utópárlat egy utána kapcsolt berendezésbe kerül. Ebben a berendezés­ben a természetes zsírsavakat 6 m/s alatti gőzsebes­séggel, jó kitermeléssel, leválasztókészülék alkal­mazása nélkül színre nézve egyenletes minőségű desztillátum képződése mellett lehet desztillálni. (Gutwasser, H.: Voss, B.: Chem. Technik Novem­ber 1981). Amennyiben szükséges, a desztillátumokat rekti­­fikációval a főpárlatban nem kívánatos előpárlati és alacsony forráspontú zsírsavaktól megszabadít­ják. Az ismert megoldásoknál a fő- és utópárlat kinyeréséhez az egyszeri elpárologtatást figyelem­­bevéve az energiaszükséglet 100%. Az előpárlat kinyerése a kiindulási elegy tulajdonságaitól és a kondenzáció módszerétől függően 20-30"„-kal emeli az energiaszükségletet. Az eljárás hátránya, hogy a magával ragadott színezékszemcsék és más szennyeződések leválasz­tása, valamint a kis gözsebesség a kolonnában a berendezések nagy számát igényli, és a magas kiter­melés, különösen gyengébb minőségű nyersanya­gok esetén, csak a végtermék minőségének romlá­sával érhető el. A találmány célja hőre érzékeny többkomponen­sű elegyek csekély energia és készülékbefektetéssel előpárlatra, föpárlatra és maradékra történő bon­tása. A találmány feladata olyan eljárás és berendezés kidolgozása, amellyel a fenti cél elérhető, és amely­­lyel szín szempontjából stabil főpárlat nyerhető magas kitermeléssel, jó minőségben, a maradék és az előpárlat teljes elválasztása mellett. A találmány értelmében ezt a feladatot úgy ol­dottuk meg, hogy a gáztalanított és víztelenített kiindulási elegyekből, amelyhez-az első kondenzá­ciós lépésből származó kondenzátumot, mint visz­­szavezetett anyagot hozzáadtuk, első részleges be­­párlásban a fázisegyensúlyból következően a teljes eiőpárlatot, valamint egy második részleges bepár­­lasban csökkentett nyomáson egy első főpárlatot hajtunk le, és egy harmadik részleges bepárlásban utópárlatot és maradékot nyerünk, majd az első és harmadik részleges bepárlásból nyert gőzöket ösz­­szevezetjük, és ezek az első kondenzációs fázisban a külső felületeken az előpárlat rektifikáló kihajtá­sára és a belső felületeken a kétszeri részleges be­­párlással a gőzök második kondenzációs fázisából származó kondenzátumból egy második főpárlat kinyerésére szolgálnak és a második kondenzációs fázis, amely ismét a külső felületen történik a kiin­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom