189319. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és elektród építmények,különösen épületek falszerkezeteinek nedvességmentesítésére
189.319 2 A találmány az alábbiakban a rajzokon ábrázolt példaképpen» kiviteli példák segítségével részletesebben ismertetjük. A rajzmelléklet ábrái: 1. ábra: a találmány szerinti hálóalakú hordozótestként kialakított elektród felülnézete; 2. ábra: az 1. ábra szerinti hálóalakú hordozótestként kialakított elektród szemléletes ábrázolásban, részben metszve; 3. ábra: a hálóalakú hordozótest szála a 2. ábra III-II1 vonal szerinti metszetben; 4. ábra: a találmány szerinti, hálóalakú hordozótestként kialakított elektród elhelyezése nedvességmentesítő rendszerben; 5. ábra: elektroozmotikus elven működő elektrokinetikai berendezés egy példaképpeni kiviteli változata; 6. ábra: feszültségellátó berendezés a találmány szerinti elektródokhoz; 7. ábra: feszültség-idő görbe a pozitív és negatív potenciál között váltakozó feszültséghez. Az 1. ábrán látható a 2 háló formájú elektród 1 hordozóteste, mely erősítő-, ill. hordozóelemként használható kötő-, ill. burkolóanyagokhoz. A 2 hálóba a 3 áramellátó vezeték van beépítve, mely 4 lapos szalagból áll. A 3 áramellátó vezeték hosszirányban - 5 nyíl irányában - a szalagalakú 2 hálónak a közepén a két 6 hosszanti szegély közötti középtartományban van elhelyezve. A 4 lapos szalag, mint azt hosszának egy része mutatja, több 7 egyedi sodratból áll, melyek 8 fémszálakból vannak kialakítva. A 8 fémszálak felülete lehet ezüstbevonatú, vagy pl. titándrótot alkalmazunk, hogy jó vezetőképességet és csekély potenciálkülönbséget kapjunk ezen 8 fémszálak felülete és az ezeket körülvevő 9 műanyag között. Ha a potenciálkülönbség csekély, akkor a különböző anyagok, mint az ezüst, ill. a titán és a találmány szerinti 9 műanyag között nem alakulhat ki galvánelem és így nem folyik áram. Ezáltal fémleépülés sem következik be - mindenekelőtt azoknál a fémeknél, melyek sajátpotenciálja negatívabb -, minthogy nem mennek ionok az oldatba. A 2. ábrán 10 hordozótest látható, mely 11 hálóból van kialakítva. A 11 háló egyes 12-14 szálai 15 műanyagból állanak. Ez a 15 műanyag lényegében ionmentes és makromolekuláris felépítésű duroplaszt féleség. Előnyős, ha ez a 15 műanyag pl. legalább részben térhálós polimerű akrilát, melynek nagy a felületi érdessége és csekély a lágyítóanyag tartalma. A 15 műanyagot előnyösen ugyanezen feltaláló 313 588 lajstromszámú osztrák szabadalma szerint lehet kialakítani. Előnyös, ha a műanyag dotálva van oxigént redukáló fémekkel. Ha 11 hálót egy ilymódon dotált 15 műanyaggal használjuk anódként, akkor az anód oxidációját és annak passziválódását kiiktatjuk. A hálót mechanikai igénybevétellel szemben is ellenállóvá tehetjük, ill. a háló szálainak vezetőképességét megnövelhetjük, ha a hálónak ezekbe, a szálaiba 16 fémszálakat, ill. 17 szénszálakat építünk be. A 16 fém-, ill. a 17 szénszálak ebben az esetben a háló 13 szálainak 15 műanyagába vannak beledolgozva. A 2. ábra szerinti kiviteli alaknál ajánlatos továbbá, hogy a 11 háló 14 szálában 18 áramellátó vezeték legyen kiképezve. Ebben az esetben a hálónak ezekbe a 14 szálaiba a vezetőképesség és a mechanikai szilárdság növelésére 16 fémszálak, ill. 17 szénszálak vannak behelyezve, melyek adott esetben 19 ezüst bevonattal is elláthatók. Ezzel az ezüstbevonatta] érjük el a már az 1. ábrával kapcsolatban említett előnyöket. Magától értetődően az is lehetséges, hogy az egész háló vezetőképességének és ezáltal az egész háló körül erősebb elektromos mező elérésének biztosítására a 13 szálakban levő 16 fém-, ill. 17 szénszálakat ezüstbevonattal látjuk el. A találmány keretében továbbá az is lehetséges, hogy 11 háló előállítására bármely tetszőleges 15 műanyagot felhasználjunk, mely nagymértékben elasztikus, lágyan hajlítható, valamint vezető tulajdonságú. Ebben az esetben 11 háló kívánt felületi minőségének elérésére az egész hálót bevonjuk 15 műanyaggal, mint erre a 11 háló 12 és 14 szálainak kereszteződési tartományában az ábrán utalunk. A 17 szénszálak, ill. a 16 fémszálak, függetlenül a jobb elektromos tulajdonságokra, (pl. nagyobb vezetőképesség stb.) vonatkozó funkciójuktól, szilárdságnövelő, szálalakú 20 hordozóanyagot képeznek. A 20 hordozóanyag természetesen tetszőleges anyagok szálaiból kialakítható, a szén- és fémszálak alkalmazása mégis azért előnyösebb, mivel azok a kívánt találmány szerinti tulajdonságokat a nagy szilárdság és a jó vezetőképesség kombinációjával jobban megvalósítják. A 3. ábrán a 11 háló egy 13 szálának metszetét ábrázoltuk nagyított léptékben. Mint látható, 13 szál 15 műanyagába be vannak építve 16 fémszálak, ill. 17 szénszálak, melyek el vannak látva 19 ezüstbevonattal. Ezen a metszeten az is látható továbbá, hogy a 15 műanyagban 21 szén alkotóelemek szabadon lebegve, rendezetlenül vannak jelen. A 21 szén alkotóelemeknek ez a szabadon lebegő elrendezése azért lehetséges, mert 15 műanyag félvezető tulajdonságú és ezért a szénre nem egy vezetékrendszer felépítése miatt, hanem a vezetőképesség növelése végett van szükség. A 4. és 5. ábrán két különböző kiviteli változatot mutatunk arra vonatkozóan, hogy a találmány szerinti 1 hordozótest, ill. a 2 vagy 11 hálók hogyan helyezhetők el a 22, ill. 23 építményeken. A 22, ill. a 23 építmény az ábrázolt kiviteli példák esetében például téglafalból vagy vasbetonból áll. A 4. ábra szerinti kiviteli alaknál a két 24, ill. 25 háló ellenálló 26 anyagokból álló 27 felerősítő eszközzel, pl. müanyagcsappal van felerősítve 22 építményre. Miután 24 hálót a 28 pozitív sarkára és a 25 hálót a 29 negatív sarkára csatlakoztattunk 31 tápegység 30 egyenfeszültség forrásának. A 24 és 25 hálókat 32 kötő-, ill. burkoló anyagba, jelen eset5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5