189312. lajstromszámú szabadalom • Napenergia hasznosító épületszerkezet

1 189.312 2 hatásfokkal hasznosítható, ugyanakkor pedig épü­letszerkezeti szempontból előnyös kialakításokat lehessen elérni. A találmány feladata ezen belül az ismert megol­dások hátrányainak kiküszöbölése, a melegvíz ter­melésének olcsó lehetősége egyszerű épületszerke­zeti megoldásokkal párosuljon, a napenergiát hasz­nosító épületszerkezet pedig gazdaságosan legyen üzemeltethető. A találmányi gondolat alapja olyan komplex fel­ismerés, amelynek egyik vetülete az, hogy az épület­­szerkezet a maga hagyományos térhatároló és te­herviselő szerepe mellett a napenergiát hasznosító folyadék fölmelegítését is ellátja, amellett pedig a még föl nem melegített folyadék szakaszos beveze­tésével, valamint a már fölmelegitett folyadék meg­felelő időközben való elszállításával a fölmelege­dett térhatároló szerkezeteket „programozott” mó­don szakaszosan le is tudja hűteni. így az épület belső tereinek hőmérséklet ingadozásait ki lehet küszöbölni, tehát az épület nappali és éjszakai hőál­lapota optimális átlagértékre hozható. A kitűzött célnak megfelelően a találmány sze­rinti napenergia hasznosító épületszerkezet, - amely térhatároló és teherviselő funkcióján kívül alkalmas a ráható napsugárzás fölfogására és hő­tartalmának hasznosítására, és ennek megfelelően térhatároló feladatot ellátó falakkal, héjalással és padozattal, továbbá teherhordó feladatot ellátó épületrészekkel, így tetőszerkezettel, egy vagy több födémmel, oszloppal, gerendával és adott esetben egyéb járulékos tartókkal, pl. falvázzal, kiváltókkal stb. rendelkezik, a napsugárzás fölfogása az épüle­tet lefedő, előnyösen pl. hullámosítással megnövelt felületű és jó hővezető tulajdonságú, célszerűen fémanyagú héjalással történik, a hő elvonására és tárolására pedig nagy fajhőjű hőcserélő közeg, cél­szerűen vezetékrendszerben lévő víz szolgál - oly módon van kialakítva, hogy a hőcserélő közeg ve­zetékrendszerének egy részét vékony falú hőelvonó csövek képezik, ezek előnyösen a hullámosítással megnövelt héjalásnak a napsugárzáséval ellentétes belső oldalához fémesen érintkezőén vannak csat­lakoztatva, a hőelvonó csövek célszerűen a héjalás­nak kívülről nézve kiemelkedő hullámhegyeiben helyezkednek el, a hőelvonó csövek egy, pl. vízellá­tó hálózathoz csatlakoztatott tápvezetékkel össze­köttetésben lévő elosztó vezetékre vannak rákötve, és a rajtuk áthaladt és fölmelegedett hőcserélő kö­zeget elszállító gyűjtővezetékbe torkollanak, a táp­vezeték és az elosztó vezeték közé előnyösen betáp­láló csővel szakaszosan töltött adagoló tartály, a gyűjtővezetékbe pedig a hőelvonó csövek belsejét képező hőelvonó térben fölmelegedett hőcserélő közeg továbbhaladását megengedő hőfokvezérelt termosztát szelep van beiktatva. A találmány szerinti napenergia hasznosító épü­letszerkezet további ismérve lehet, hogy a héjalás­nak a napsugárzás által ért részei sötét színű és matt árnyalatú felülettel rendelkeznek. Az adagoló tar­tály nyugalmi folyadékszintje a gyűjtővezeték leg­magasabb pontjánál magasabban helyezkedik el. A betápláló cső és az adagoló tartály közé az utóbbiban lévő folyadék mennyiségét megszabó szerv, pl. a szintszabályozó szelep van beiktatva. A hőcserélő közeget elszállító gyűjtővezetékhez az általa összegyűjtött folyadékot befogadó tároló tartály csatlakozik. A tápvezeték a tároló tartály lyadékszintje ál­tal vezérelt töltőszelepen keresztül van a betápláló csővel összeköttetésben. A tároló tartályhoz az ösz­­szegyült folyadék időszakos eltávolítására alkal­mas ürítő vezeték tartozik. A betápláló cső az adagoló tartály, az elosztó vezeték, a hőelvonó csövek, a gyűjtővezeték, vala­mint a tároló tartály együttese egy a tápvezetékkel feltölthető és az ürítő vezetékkel leereszthető össze­függő recirkulációs rendszert alkot. Az egyes lehetséges kiviteli alak szerint az adago­ló tartály az utóbbiban lévő folyadéknak a cirkulá­ciós rendszerbe való visszajuttatására alkalmas és adott esetben hőszigetelt járulékos betápláló veze­ték útján is egymással össze vannak kötve, a járulé­kos betápláló vezetékbe pedig előnyösen nyomás­fokozó szerv, pl. keringtető szivattyú van beikvat­­va. Egy másik lehetséges esetben a tápvezeték és az ürítő vezeték a cirkulációs rendszert kikerülő átkö­tő vezetékkel rövidre van zárva. Az adagoló tartály és a gyűjtővezeték a szabályo­zó szelep meghibásodása esetén működésbe lépő, a hőelvonó csöveket kikerülő és ezáltal az épületszer­kezetet az elárasztástól megóvó túlfolyó hurokkal rövidre van zárva. A gyűjtővezetékbe a termosztát szelepet kikerülő légtelenítő áthidalás van beiktat­va. Ilyen esetben a légtelenítő áthidalás légtelenítő szeleppel van ellátva. A hőelvonó csövek előnyösen mind az elosztó vezetékkel, mind a gyűjtővezetékkel hajlékony csatlakozó csonkok útján vannak összekapcsolva. A héjalás rossz hővezető képességű Icapcsolattal, pl. fából készült tartólécekkel van a teherhordó szerkezet valamelyik részéhez, pl. annak tartóge­rendájához hozzáerősítve. A héjalás alatt célszerű­en a hőelvonó csöveket is beágyazó hőszigetelő réteg helyezkedik el. A szerkezet célszerű kiviteli alakjánál a héjalás­nak a napsugárzás felöli oldalán fényáteresztő elő­tét van elhelyezve. A héjalás és a hőelvonó csövek rugalmas és adott esetben oldható feszitő kapcsola­tokkal vannak egymáshoz szorítva. A tároló tar­tályhoz annak hőtartalmát fokozó járulákos fűtő­egység és/vagy hőtartalmát elvonó hőcserélő van hozzárendelve. A találmány szerinti napenergia hasznosító épü­letszerkezet műszaki és egyben gazdasági előnye, hogy valóban képes két különböző jellegű feladat maradéktalan ellátására. Nevezetesen napkollek­torként és hőcserélőként működik, és ezáltal folya­dékot melegít, miközben az épületet hűti, a nap­energia elnyelésére és hasznosítására szolgáló szer­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom