189312. lajstromszámú szabadalom • Napenergia hasznosító épületszerkezet
1 189.312 2 kezeli részek pedig egyúttal betöltik a hagyományos épületszerkezet feladatát is. Az előbbiekhez járul, hogy elmaradnak a napenergiás folyadékmelegítés szokványos módszereinél meglévő hátrányok, a melegvíz termelés pedig olcsón és hatékonyan valósítható meg, tehát az üzemeltetés gazdaságos. Megjegyzendő emellett, hogy a szerkezet tömeggyártással, a kereskedelemben kapható egyszerű elemekből termelékenyen állítható elő, építészetileg pedig nemcsak egyszerű, hanem esztétikailag is elfogadható szerkezetet eredményez. A találmányt kiviteli példa kapcsán, rajzok alapján ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzokon az 1. ábra a napenergia hasznosító épületszerkezet egy lehetséges kiviteli alakjának vázlatos axonometrikus képe, a 2. ábra az épület tetőterének keresztmetszete, a 3. ábra a hőelvonó csövek egy lehetséges beépítési módja, a 4. ábra ugyanannak egy másik kiviteli alakja, az 5. ábra a folyadék adagolásának, melegítésének és cirkulációjának elvi vázlata. Az 1. ábrán fölülről nézve, de axonometrikus ábrázolásban látható az épületszerkezet 1 héjalása, amely a 12 tartólécekkel van alátámasztva. Az 1 héjaláson belül találjuk a 2 hőelvonó csöveket, amelyek mindegyike egy-egy 3 hőelvonó teret foglal magában. A 2 hőelvonó csövek a hőcserélő folyadékot, célszerűen vizet szállító 9 elosztó vezetékre vannak a 17 csatlakozó csonkok, valamint a 18 csatlakozó szerelvények útján rákötve. Hasonló 17 csatlakozó csonkokkal és 18 csatlakozó szerelvényekkel kapcsolódnak a 2 hőelvonó csövek a 4 gyűjtővezetékbe, amely a 3 hőelvonó terekben fölmelegedett hőcserélő folyadékot távolítják el. Látható az 1. ábrán az is, hogy az 1 héjalás alatt a 13 hőszigetelő réteg helyezkedik el. A 11 feszítő kapcsolatok útján az 1 héjalás és a 2 hőelvonó csövek le vannak erősítve a 12 tartólécekhez, ez utóbbiak pedig a szaruzat szerepét betöltő 19 tartógerendákra támaszkodnak. A 2. ábrán az épület tetőterének keresztmetszete van föltüntetve. Az 1 héjalás a tetőzet - napsugárzásnak kitett - külső oldalán helyezkedik el. Látható az is, hogy a 2 hőelvonó cső az épület legfölső ún. zárófödéme közelében, míg a 4 gyűjtővezeték a tetőzet gerince közelében kapcsolódik a 2 hőelvonó csövekhez. A fölmelegítendő hideg vizet tartalmazó 7 adagoló tartály célszerűen a tetőgerinc közelébe van telepítve. így onnan gravitációs úton tud a fölmelegítendő víz a 9 elosztó vezetékbe és azon keresztül a 2 hőelvonó csövekbe bejutni. A 3. ábrán az előbbiekhez képest nagyított metszetben tüntettük föl az 1 héjalást, amely trapéz hullámosítású fémlemezként van kialakítva. Az 1 héjalás la hullámhegyeinek belső oldala olyan csatornákat képez, amelyekbe a 3 hőelvonó tereket magukban foglaló 2 hőelvonó csövek vannak befektetve. Az 1 héjalásnak a napsugárzásnak kitett külső felülete célszerűen sötét színű és matt árnyalatú. A 4. ábrán föltüntetett esetben a szerkezeti elrendezés az előbbiével azonos, azzal a különbséggel azonban, hogy 1 héjalás szinusz-hullám alakú. Mindkét esetben a 2 hőelvonó csövek a tető esésvonalának irányában helyezkednek el, keresztmetszetük pedig alkalmazkodik az la hullámhegyek alakjához. A 4. ábra szerinti megoldásnál ezért ovális alakúak. A 3. és 4. ábrán a 12 tartóléc és a 13 hőszigetelő réteg is föl van tüntetve. Az 5. ábrán sematikusan látható a hőcserélő folyadék betáplálásának, szintszabályozásának és cirkulációjának elvi elrendezése. A pl. ivóvizhasználatból nyert hideg víz a 22a szeleppel nyitható és zárható 22 tápvezetéken keresztül érkezik. A 22 tápvezeték által szállított hideg víz a hőszigetelt falakkal ellátott 10 tároló tartályba jut, ahol megengedett 10a folyadékszintjének szabályozásáról a 14 töltőszelep gondoskodik. Az utóbbi esetleges meghibásodása esetén a fölösleges víz a 10 tároló tartályból a 28 túlfolyón keresztül tud eltávozni. A 28 túlfolyó a 23 ürítő vezetékbe van bekötve. A 23a szeleppel ellátott 23 ürítő vezeték akkor jut szerephez, ha a 10 tároló tartályt valamilyen okból, pl. a nyári évszak végén ki kívánják üríteni. A 23 ürítő vezeték adott esetben a 24a szeleppel rendelkező 24 átkötő vezeték útján összeköttetésben lehet a 22 tápvezetékkel, hogy így a 10 tároló tartály és vele együtt a hozzá kapcsolódó cirkulációs rendszer kiiktatható legyen. A már említett 14 töltőszelepből a hideg víz az 5 betápláló csövön keresztüljut a 7 adagoló tartályba. Ennek nyugalmi 7a folyadékszintje a 4 gyűjtővezeték legmagasabb pontjánál magasabban - az 5. ábrán Ah magasságban - helyezkedik el. A 7 adagoló tartályban lévő víz mennyiségéről a 7a folyadékszint segítségével vezérelt 6 szintszabályozó szelep gondoskodik. Esetleges túltöltődése esetén a 15 túlfolyó hurok visszaszállítja a fölösleges hideg vizet a 10 tároló tartályba irányuló 4 gyűjtővezetékbe. A 7 adagoló tartályból üzemszerűen a víz a 9 elosztó vezetékbejut. Az utóbbi két ágra oszlik. Fő ága a 9a szelepen keresztül a fölmelegítendő hőcserélő folyadékot a 2 hőelvonó csövekhez szállítja, míg mellékága a 9b szeleppel rendelkezik és rajta keresztül a napkollektorként működő, a 2 hőelvonó csöveket tartalmazó tetőzet számára fölösleges vízmennyiség tud ismét csak a 4 hütövezetékbe és rajta keresztül a 10 tároló tartályba visszajutni. A gyűjtővezeték egyébként a 2 hőelvonó csövekhez kapcsolódó 17 csatlakozó csonkokkal együtt - és azoktól kiindulva - a 10 tároló tartályba való betorkolásig végig hőszigeteléssel van ellátva. A 4 gyűjtővezetékbe be van iktatva a 8 termosztát szelep, amelyet a fölmelegedett hőcserélő közeg hőfo5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4
