189295. lajstromszámú szabadalom • N-(Azolil-amino-karbonil)-benzol-szulfonamid-származékokat tartalmazó szelektív herbicid készítmények, valamint eljárás a hatóanyagok előállítására

1 189 295 2 A találmány olyan új herbicid készítményekre vonatkozik, amelyek hatóanyagként (I) általános képletű N-(azolil-amino-karbonil)-benzol-szulfon­­amid-származékot, vagy annak a növényvédelem szempontjából hatásos sóját tartalmazzák. Ugyan­csak a találmány körébe tartozik az (I) általános képletű vegyületek előállítására szolgáló eljárás is. Az (I) általános képletben R (II), illetve (III) általános képletű öttagú, hete­rociklusos gyűrű; ezekben a képletekben X kénatom vagy =N—R1 általános képletű csoport ; R1 jelentése egyenes vagy elágazó szénláncú, 1-4 szénatomos alkilcsoport; R2 jelentése hidrogénatom vagy egyenes vagy elágazó szénláncú, 1-4 szénatomos alkilcsoport és R3 jelentése hidrogénatom, egyenes vagy elágazó szénláncú, 1-4 szénatomos alkilcsoport. Az említett egyenes vagy elágazó láncú 1-4 szén­atomos alkilcsoport metil-, etil-, propil-, izopropil-, n-butil-, izobutil-, terc-butil-csoport, előnyösen metil- vagy etilcsoport. A 121 788. számú holland szabadalmi leírásban olyan N-(l,3,5-triazinil-amino-karbonil)-benzol­­szulfonamid-származékokat írnak le, amelyeknek herbicid hatásuk van. A 3 637 366. számú amerikai egyesült államok­beli szabadalmi leírás 4-amino-benzol-szulfon­­amid-származékok herbicid hatásáról számol be. Olyan orto-szubsztituált N-(heterociklusos­­amino-karbonil)-benzol-szulfonamid-származéko­­kat, amelyek az eddig ismert herbicid hatóanya­goknál kisebb adagban fejtenek ki szelektív herbi­cid hatást a 4 120 691., 4 127 405., 4 221 585. és a 4 293 330. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírások ismertetnek. A heterociklusos csoportot triazin-, piramidin- és piridingyűrű kép­viseli. Az ismert nagyszámú vegyületből többek között a 2-klór-N-[(6-metil-4-metoxi-l,3,5-triazin- 2-il)-amino-karbonil]-benzol-szulfonamid (klór­­szulfuron, DPX-4189) a gabonafélékben hatásos szelektív gyomirtószer hatóanyaga [G. Levitt, H. L. Ploeg, R. S. Weigel és D. J. Fitzgerald: J. Ag­­ric. Food Chem. 29, 416 (1981)]. Az (I) általános képletű vegyületeket az [A] reak­cióvázlaton bemutatott módon állíthatjuk elő. Az eljárás szerint a (IV) képletű 2-klór-benzol­­szulfonil-izocianátot reagáltatjuk az (V) általános képletű 3-amino-4-alkil-l,2,4-triazollal (X =N—R1 általános képletű csoport), vagy a meg­felelő (VI) általános képletű 4-amino-l,2,4-triazol­­lal vagy a megfelelő (V) általános képletű 2-amino-I, 3,4-tiadiazollal (X kénatom). Katalizátorként egy vagy két nitrogénatomot tartalmazó tercier amint, így trietil-amint vagy l,4-diaza-biciklo[2.2.2]oktánt használhatunk. A szulfonil-izocianát-származékok rendkívül vízérzékeny vegyületek, ezért célszerűen a (IV) kép­­letü 2-klór-benzol-szulfonil-izocianátot in situ állít­juk elő, azaz nem különítjük el abból a reakció­­elegyből, amelyben az képződik, és amely oldószer­ként például magasabb forráspontú aromás szén­­hidrogént, így benzol-származékot, célszerűen xi­­lolt, klór-benzolt, bróm-benzolt vagy diklór­­benzolt tartalmaz, hanem egy másik, az előzőknél polárisabb aprotikus oldószer, célszerűen tetrahid­­rofurán, dioxán, acetonitril, kloroform vagy di­­klór-metán hozzáadása után a megfelelő amino­­triazollal vagy amino-tiadiazollal közvetlenül rea­gáltatjuk. A reakciótermék az elegyből szilárd anyagként válik ki, például szűréssel vagy más al­kalmas módszerrel különíthető el. Az eljárást célszerűen a következő módon való­síthatjuk meg. Magasabb forráspontú benzol-származékhoz mint oldószerhez hozzáadjuk a 2-klór-benzol-szul­­fon-amidot, majd - szükség esetén - az elegyben lévő víz nyomait azeotróp desztillációval távolítjuk ti. A reakcióelegyet tartalmazó lombikot olyan visszafolyató hűtő alá szereljük, amelyben - 30 °C- nál hidegebb hűtőfolyadék kering. Keverés közben az elegyhez körülbelül 80 “C-on körülbelül 20 mól%-nyi butil-izocianátot adunk és fél óra hosszat ezen a hőmérsékleten keverjük. Az elegy hőmérsék­letét néhány fokkal az oldószer forráspontja alá beállítva mintegy 4 óra alatt a sztöchiometriailag szükséges foszgén 1,3-1,5-szörösét vezetjük az elegybe. A foszgén fölöslegét és a sósavat ■ 20-125 °C-on körülbelül fél óra hosszat száraz nitrogéngáz árammal kiűzzük az elegyből, majd az elegyet 20-25 °C-ra hűtjük. A (IV) képletű 2-klór-benzol-szulfonil-izocianá­­tot tartalmazó oldathoz hozzáadunk valamilyen poláros aprotikus oldószert, katalitikus mennyisé­gű tercier amint és végül egyszerre a megfelelő (V), illetve (VI) általános képletű amino-triazolt, illetve amino-tiadiazolt. A reakcióelegyet 16-24 óra hosz­­szat szobahőmérsékleten keverjük, majd a képző­dött terméket céélszerűen szűréssel különítjük el. Az (I) általános képletű N-(azolil-amino-karbo­­nil)-benzol-szulfonamid-származékok bázisokkal, illetve savas jellegű vegyületekkel egyaránt képez­nek sókat. Bázisként például alkálifém-, illetve al­­káliföldfém-hidroxidok, -karbonátok, -hidrogén­­karbonátok és alkoxidok használhatók. A savak­kal alkotott sók képzésére ásványi savak, így sósav, kénsav, salétromsav stb., továbbá karbonsavak és azok különböző szubsztituált származékai, például hangyasav, ecetsav, klór-ecetsav, fluor-ecetsav, tri­­fluor-ecetsav stb. alkalmasak. Az (1) általános kép­letű vegyületek említett sóit ismert módon, például vizes vagy alkoholos - metanolos vagy etanolos - közegben a megfelelő (I) általános képletű vegyü­­letnek és a sóképző bázisnak vagy savnak a reagál­­tatásával lehet előállítani. A kiindulási vegyületek ismertek vagy ismert el­járásokkal analóg módon állíthatók elő. A (IV) képletű 2-klór-benzol-szulfonil-izocianát előállítható például 2-klór-benzol-szulfonamidnak és foszgénnek n-butil-izocianát katalizátor jelenlé­tében való reagáltatásával. [H. Ulrich, B. Tucker és A. A. R. Saying: J. Org. Chem. 31, 2658 (1966); A. A. R. Saying és H. Ulrich; 3 371 114 és 3 484 466. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírások]. Az (V) általános képletű 3-amino-4-alkil-1,2,4- triazolokat (X =N—R1 általános képletű cso­port) l-amino-2-alkil-guanidin és a megfelelő kar­bonsav kondenzációs reakciójával állíthatjuk elő 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom