189284. lajstromszámú szabadalom • Szálerősítésű,utószilárduló anyagból készült test,különösen betontest valamint eljárás ilyen betontest előállítására

1 189 284 2 5-500 db, 5-500 Denier vastagságú (finomságú), 10-100 mm, előnyösen 20-60 mm hosszúságú szá­lat tartalmazó szálnyalábokat adunk a keverékhez; a hidraulikus kötőanyag, különösen cement, víz és - adott esetben - szemcsés anyag által alkotott mátrix tömegére vonatkoztatva mintegy 0,1-20%, előnyösen 1-10% mennyiségben. Célszerű, ha a szálnyalábokat pl. elemi szálakból sodrott, zsinegszerű lineáris elemből oly módon állítjuk elő, hogy az elemet a szálnyalábok hosszú­ságának megfelelő darabokra vágjuk, és a nyalábo­kat alkotó elemi szálakat a vágási művelet előtt és/vagy közben és/vagy után az elemi szálak megol­vasztásával - összeömlesztésével - és/vagy összera­­gasztásával és/vagy mechanikus összekapcsolásá­val rögzítjük egymáshoz. A vágást és az elemi szá­lak összeolvasztását (összeömlesztését) sugárzó hő­vel és/vagy plazmával és/vagy gázlánggal és/vagy magas hőmérsékletű ellenálláshuzallal, vagy más fűtött szerszámmal hajtjuk végre, vagy az elemi szálakat kis viszkozitású ömledékragasztóval és/vagy polimerizációs, polikondenzációs, vagy po­­liaddíciós mechanizmussal szilárduló folyékony ra­gasztóval rögzítjük egymáshoz, vagy pedig az elemi szálak mechanikus összeerősitését préselt fémle­mezbilincsekkel és/vagy öntapadós szalagokkal és/vagy zsineggel, cérnával vagy hasonló eszközzel hajtjuk végre. A rögzített végű polipropilén vagda­­lékkal készült tárgyak mechanikai jellemzői tovább javíthatók, aha a polipropilén felületét hidrofilebbé tesszük. Erre a célra az irodalomból és ipari gya­korlatból egyaránt ismert ojtásos polimerizáció ad­ja a legjobb eredményeket; igaz, hogy a szálas anyag árát is nem elhanyagolhatóan növeli. Gazda­­ságósabb megoldást kínálnak a különböző irező sze­rek. Más szóval: a polipropilén szálköteget általá­ban vágás előtt, még az előállításkor kezelik olyan folyadékkal, amelytől a szálacskák felületén többé­­kevésbé összefüggő, jól tapadó és poláros átmeneti réteg képződik. Az irezést, illetve impregnálást a rögzített végű szálvagdalékon utólag is el lehet vé­gezni. Előnyös, ha a cementkötőanyag bázisú mát­rixot 0-20 mm szemnagyságú kvarchomok bekeve­résével készítjük el. Amennyiben a hő- és hangszigetelés javítása a cél, a mátrixot szilikát bázisú habosított (duzzasz­tott) granulátum, pl. perlit-, vagy üveghab-granulá­­tum bekeverésével állítjuk elő. Ha cementkötésű mátrixról van szó, ahhoz előnyös lehet beton­­adalékszereket, pl. folyósító-, tömítő-, szilárdulás­­gyorsító és hasonló szereket hozzáadni. A hidrauli­kus kötőanyag mellett műanyag-kötőanyagot, pl. műgyantát is bekeverhetünk a mátrixba. Egy továbbá találmányi ismérv szerint az utószi­lárduló anyagból készült szálerősítésű testbe - an­nak előállítása során - ugyancsak szálakból szőtt és/vagy hurkolt textíliát, vagy/és vasszerelést ágya­zunk be. Végül előnyös lehet, ha az utószilárduló anyagból készült szálerősítésű testet elő- vagy utó­feszítve állítjuk elő. A találmányt a továbbiakban a rajz alapján is­mertetjük részletesen, amely a találmány szerinti betontest egyik komponensét alkotó szálnyalábok néhány lehetséges változatát tartalmazza. A rajzon az 1. ábrán egy két végükön összefogott elemi szálakból álló szálnyaláb látható; a 2. ábrán egy, az egyik végük tartományában összeerősitett elemi szálakból álló szálnyalábot tüntettünk fel; a 3. ábrán olyan szálnyaláb látható, amelynek elemi szálai középen vannak összefogva ; a 4. ábrán olyan szálnyalábot ábrázoltunk, amelynek elemi szálai egy közbenső fólialemezké­­ből kifelé indulnak ki ; az 5. ábrán olyan szálnyaláb látható, amelynek elemi szálai két végükön egy-egy fólialemezkéből indulnak ki, illetve abba futnak be. A találmány szerinti betontest erősítéséhez pél­dául az 1-3. ábrán látható, egészében 1 hivatkozási számmal jelölt szálnyalá bök alkalmazhatók, a víz, cement, és - adott esetben - pl. homok által alko­tott mátrixszal összekeverve. Az 1. ábrán látható 1 szálnyaláb polipropilén 2 elemi szálakból áll, amelyek vastagsága 10-100 De­nier között lehet. A szálvastagság egy-egy nyalábon belül is különböző lehet. Egy-egy 1 szálnyaláb 5-500 db 2 elemi szálat tartalmazhat. Az 1 nyalá­bot alkotó 2 elemi szálak mindkét végük tartomá­nyában egymáshoz vannak a 3 szakaszon rögzítve, amelyek b hosszúsága 0,5-5 mm lehet, attól függő­en, hogy az 1 szálnyalábok milyen hosszúak (a). A 2. ábrán látható 1 szálnyaláb az 1. ábra szerin­titől annyiban tér el, hogy a szálnyalábot alkotó 2 elemi szálak csak az egyik végük tartományában vannak egymáshoz rögzítve, b hosszúságú 3 szaka­szon. A 3. ábrán látható 1 szálnyaláb 2 elemi szálai is csak egy helyen vannak összekapcsolva, mégpe­dig a középső tartományukban, a b hosszúságú 3 szakaszon. A 2. és 3. ábra szerinti 1 szálnyalábok is a hosszúságúak. Mind a szálhosszúságra és -vas­tagságra, mind az a és b méretekre, mind pedig a nyaláb elemi szálszámra az 1. ábrával kapcsolat­ban közölt adatok érvényesek a 2. és 3. ábra szerinti nyalábok vonatkozásában is. Hangsúlyozni kíván­juk, hogy az 1-3. ábrák szerintitől eltérően kialakí­tott szálnyalábok alkalmazása is a találmány tárgy­körébe tartozik. A 4. és 5. ábrák szerinti 1 szálnyalábok speciális módszerrel, egy c szélességű (pl. 5 mm-es) fóliasza­lag hosszirányú, több tűvel, vagy más vágóeszköz­zel előidézett hasítással készülnek úgy, hogy az a hosszúságú fóliaszalag-szakasz egy (4. ábra), vagy két (5. ábra), esetleg több b hosszúságú sávját hasí­­tatlanul hagyjuk, miáltal ilyen b hosszúságú és c szélességű, összefüggő 4 fólialemezkék maradnak, és a hosszirányú 2 elemi szálak a 4 lemezkéből vagy lemezkékből indulnak ki. A (közelebbről itt nem ismertetett) hasítási technológiából következően a hosszirányú 2 elemi szálakat helyenként 5 kereszt­­irányú szálak kötik össze egymással. A 4 fóliale­mezkék természetesen ugyanúgy összetartják a hosszirányú 2 elemi szálakat, mint az 1-3. ábrákkal kapcsolatban említett rögzítések a 3 szakaszokon. Egyébként az elemi szálak és a szálnyalábok para­méterei (hosszúság, szálvastagság, hosszirányú szálszám, anyagminőség stb.) azonosak az 1-3. ábrákkal kapcsolatban említett paraméterekkel. A találmányt a továbbiakban példák kapcsán ismertetjük részletesen. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 6íi 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom