189266. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hőre lágyuló elasztomer és elasztomer kompozíciók előállítására
1 189 266 2 sebb gélhányadú hőre lágyuló elasztomer, valamint elasztomerkompozíció állítható elő, amennyiben 35-85 tömegrész ataktikus polipropilén, amelynek legalább fele mennyisége 5xi03-nál nagyobb számszerinti (Mn) és 8 x KE-nél nagyobb tömegszerinti (Mm) átlagos molekulatömegű, 65-15 tömegrész kaucsukkal - esetenként szabadgyökös media nizmus szerint polimerizálódó monomerek, hő ha tására bomló peroxidok, töltő-, erősítő, lágyítóanyagok, pigmentek, polimerek, hőre lágyuló elasztomerek, stabilizátorok, csúsztatok, valamit egyéb önmagában ismert műanyag- és/vagy gumiipari segédanyagok felhasználásával - önmagában ismert vulkanizációs adalékokkal dinamikus körülmények között vulkanizáljuk, majd ezt követően granuláljuk, különböző keresztmetszetű végtelenített szalagokká extrudáljuk, vagy egyéb módon kiszereljük. A találmány további alapja az a felismerés, hogy a fenti hőre lágyuló elasztomer a vulkanizálandó kaucsuk(ok), valamint az esetenként ojtásra felhasznált monomer minőségének célszerű megválasztásával a legkülönfélébb hőre lágyuló polimerekkel összeférhetővé tehető és így ezek ütésállóság-növelő adalékaként felhasználható. A találmány további alapja az a felismerés, hogy a dinamikusan vulkanizált hőre lágyuló elasztomer magas töltőanyagfelvevő képességű, és ez alkalmassá teszi műanyag és/vagy gumiipari mesterkeverékek hordozó-, kötőanyagának szerepére. Végül a találmány alapja az a felismerés, hogy az így előállított hőre lágyuló elasztomerből megnövelt szilárdságú, szakadási nyúlású ömledékes tcmítő- és ragasztóanyagok - esetleg eltérő keresztmetszetben és végtelenített formában is - előállíthatok. Ezek a felismerések a szakember számára azért meglepőek, mert a technika mai állása szerint nem várható olyan hőre lágyuló elasztomer keverékkészítéssel való előállítása, amely „kemény” fázist adó polimert nem tartalmaz, továbbá meglepő az is, hogy a 35 tömegrésznél több ataktikus polipropilént tartalmazó kaucsukkeverék egyáltalán vulkanizálható. Meglepő továbbá az is, hogy az így előállított hőre lágyuló elasztomer, hőre lágyuló polimerek ütésállóságának növelésére - ráadásul bizonyos típusai többféle polimerhez egyaránt - felhasználhatók. A kaucsukalkotó térhálósítása, valamint az így kapott hőre lágyuló elasztomer magas ömledékviszkozitása miatt ugyanis bekeverési és eloszlatottsági nehézségek lennének várhatók, amelyek a fizikai-mechanikai és ütésállósági jellemzőket rontanák. Szintén nem várható az, hogy az előállított hőre lágyuló elasztomer egyidejűleg többféle, igen eltérő kémiai felépítésű polimer szívósságának növelésére szolgáljon. Ütésálló adalékként való felhasználás ellen szól az is, hogy az ataktikus polipropilén Tg értéke magas, továbbá az is, hogy az adalék rugalmassági modulusával kapcsolatos követelmények kielégíthetetlennek tűnnek. Meglepő továbbá az, hogy a kapott hőre lágyuló elasztomer granulálható, ataktikus polipropilén tartalmának ragadóssága következtében ez nem várható. Meglepő az is, hogy a magas töltőanyag-tartalom a dinamikus vulkanizációt nem befolyásolja. Erősen töltött rendszer esetében az lenne várható, hogy a vulkanizáció hatástalan, a kész hőre lágyuló elasztomer töltőanyag-felvétele pedig - a kaucsuk térhálósitottsága miatt - korlátozott. Meglepő továbbá az is, hogy a dinamikus vulkanizációval előállított hőre lágyuló elasztomer ömledékállapotú ragadósságát megőrzi - sőt ez bármely irányba befolyásolható - mivel az lenne várható, hogy ez a tapadási hajlam a vulkanizációt követően elvész. A fentiek értelmében tehát a találmány eljárás hőre lágyuló elasztomer és elasztomerkompozíciók előállítására, amely abban áll, hogy 35—85, célszerűen 50-80, előnyösen 60-80 tömegrészben, célszerűen fele mennyiségben legalább Mn > 5x 103 és Mm > 8 x 104 átlagos molekulatömegű ataktikus polipropilént 65-15, célszerűen 20-50, előnyösen 20-40 tömegrész kaucsukkal - adott esetben 0-20 tömegrész szabadgyökös mechanizmus szerint polimerizálódó monomer, 0-5 tömegrész hő hatására bomló peroxid, 0-300 tömegrész töltő-, erősítő-, lágyítóanyag, pigment, kristály, gócképző adalék, egyéb polimer, hőre lágyuló elasztomer, folyékony elasztomer, fény-, hőstabilizátor, csúsztató, valamint egyéb önmagában ismert műanyag és/vagy gumiipari segédanyag, illetve ezek keverékeinek felhasználásával - önmagában ismert vulkanizációs adalékokkal dinamikus körülmények között vulkanizáljuk, majd ezt követően granuláljuk, különböző keresztmetszetű végtelenített szalaggá extrudáljuk, vagy egyéb módon kiszereljük. A találmány értelmében kaucsuk alkotóként előnyösen etilén/propilén-alapú (EPM) és etilén/ propilén/dién-alapú (EPDM), butadién/sztirolalapú (SBR) kaucsukot, butilkaucsukot (IIR), akrilnitril/butadién-alapú kaucsukot (NBR), polikloroprént (CR) használhatunk. Ojtásra szolgáló monomerként sztirolt és származékait, vinilkloridot, vipil-szilánokat, szilánvegyületeket használhatunk előnyösen. Peroxid alkotóként dikumil-peroxid, 1,3-bisz (terc-butil-peroxi-izopropil)-benzol, terc-butil-kumilperoxid, butil-4,4-bisz(terc-butil-peroxid)valerát, 2,5-dimetil-2,5(di-terc-butil-peroxi)hexán, di-tercbutil-peroxid alkalmazása előnyös. Töltőanyagként előnyösen kormot, krétát, mészkőlisztet, aerosilt, dolomitlisztet, falisztet, zeolitásványt, kvarchomokot, baritot, talkumot, gumilisztet használunk. Erősítőanyagként előnyös a találmány értelmében üvegszál-, gyöngy, -gömb, szénszál, bőrszál, műszál, azbeszt használata. Egyéb polimerként kristályos poliolefineket, polisztirolt, ABS-t, sztirol kopolimereket, polimer viaszokat, etilén/vinilacetátot, gyantákat, PVC-t, hőre lágyuló műanyagok egynemű vagy vegyes hulladékait használhatjuk, alkalmazhatók azonban a találmány értelmében térhálósítószert is tartalmazó osztályon kívüli nyers kaucsukkeverékek is. A találmány szerinti eljárás főbb előnyei a következők : 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
