189227. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bázikus oxim-éterek előállítására
1 189 227 2 vízzel elegyedő szerves oldószer elegyében, vala$ mely alkálifém-hidroxid jelenlétében végezzük el, az ismert eljárás korábbiakban tárgyalt hátrányai nem lépnek fel és kitűnő kitermeléssel nagytisztaságú (I) általános képletű vegyületet kapunk. Ennek oka, hogy a (III) általános képletű kiindulási anyag és/'vagy az (I) általános képletű végtermék feltehetően fázistranszfer-katalizátorként működik. Ezek a (IV) általános képlettel jellemezhetők (mely képletben R5 és R6 jelentése 1-4 szénatomszámú alkilcsoport vagy a szomszédos nitrogénatommal együtt, amelyhez kapcsolódnak 5-7 tagú, adott esetben egy további oxigén- vagy nitrógén-heteroatomot tartalmazó és adott esetben 1-4 szénatomszámú alkil-, fenil- vagy fenil-( 1 —4 szénatomszámú alkil)-csoporttal helyettesített heterociklikus gyűrűt képeznek és R7 jelentése valamely (a) vagy (b) általános képletű gyök, ahol is Hal, A, n, R, R1 és R2 jelentése a fent megadott). Találmányunkat nem kívánjuk a fenti elméleti magyarázat által korlátozni. A leírásban használt „kis szénatomszámú alkoxicsoport” kifejezésen egyenes- vagy elágazóláncú 1-4 szénatomos alkoxicsoportok értendők (pl. metoxi-, etoxi-, n-propoxi-, izopropoxi-csoport stb.). A „halogénatom” kifejezés a fluor-, bróm-, klór- és jódatomot öleli fel. A „kis szénatomszámú alkiléncsoport” kifejezés 2-4 szénatomos egyenes- vagy elágazóláncú alkiléncsoportokra vonatkozik (pl. etilén-, trimetilén- vagy 1-metil-etilén-csoport stb.). A „kis szénatomszámú alkilcsoport” kifejezés 1—4 szénatomos egyenes- vagy elágazóláncú alkilcsoportokra vonatkozik (pl. metil-, etil-, n-propil-, izopropil-csoport stb.). Az R3, R4 és a szomszédos nitrogénatom által képezett 5-7 tagú, adott esetben egy további oxigén- vagy nitrogén-heteroatomot tartalmazó és adott esetben helyettesített heterociklikus csoport pl. morfolino-, pirrolidino-, piperidino-, piperazino-, N-metil-piperazino-, N-fenil-piperazino- vagy N-benzil-piperazino-csoport stb. lehet. n jelentése előnyösen 4 vagy 5. Az (I) általános képletű vegyületek savaddíciós sói gyógyászatilag alkalmas szervetlen vagy szerves savakkal képezett addíciós sók lehetnek (pl. hidrokloridok, hidrobromidok, szulfátok, maleinátok, fumarátok, acetátok, laktátok stb.). A találmányunk szerinti eljárásnál vízzel elegyedő szerves oldószerként valamely vízzel elegyedő alkoholt, étert, ketont, acetonitrilt, dimetil-formamidot, dimetil-szulfoxidot, piridint, hexametilfoszforsavtriamidot vagy szulfolánt alkalmazhatunk. Különösen előnyösen járhatunk el oly módon, hogy a vízzel elegyedő oldószerként dimetilszulfoxidot, acetonitrilt, tetrahidrofuránt vagy dimetil-formamidot használunk. Alkálifém-hidroxidként lítium-hidroxidot, nátrium-hidroxidot vagy kálium-hidroxidot, előnyösen nátrium-hidroxidot vagy kálium-hidroxidot vagy utóbbi két vegyület elegyét alkalmazhatjuk. Eljárásunk előnyös foganatosítási módja szerint a (III) általános képletű vegyületet savaddíciós sója, előnyösen szervetlen savval képezett addíciós sója, különösen előnyösen sósavas sója alakjában alkalmazzuk. A reakciót 40-80 °C-os hőmérsékleten, előnyösen 50-60 °C-on végezhetjük el. A reakció a fenti körülmények között rövid idő alatt - 0,5-3 óra - lejátszódik, az előnyös reakcióidő 1-2 óra. A (ÍV) általános képletű fázistranszfer-katalizátor szerepét valamely (III) általános képletű kiindulási anyag (R7 jelentése valamely (a) általános képletü csoport vagy valamely (I) általános képletű végtermék (R7 jelentése valamely (b) általános képletü csoport) tölti be. A reakcióelegy feldolgozása önmagukban ismert egyszerű módszerekkel történik. Eljárhatunk oly módon, hogy a végterméket vízzel nem elegyedő és lúggal nem reagáló szerves oldószerrel (pl. aromás szénhidrogénekkel, mint pl. benzollal, toluollal vagy xilollal) extraháljuk, majd az extraktumot semlegesre mossuk és bepároljuk. A kapott (I) általános képletű vegyületeket’ismert módon a megfelelő savval inert oldószeres közegben történő reagáltatással alakíthatjuk savaddíciós sókká. A találmányunk tárgyát képező eljárás különösen előnyös foganatosítási módja szerint 2-[(E)-pklór-fenil-metilén)]-l-[(E)-(3'-diizopropiI-aminopropoxi-imino)]-ciklohexánt állítunk elő, oly módon, hogy 2-[(E)-(p-klór-fenil-metilén)]-ciklohexán-1 on-(E)-oximot l-diizopropíl-amino-3-klórpropán-hidrokloriddal reagáltatunk. Ezt az eljárást előnyösen víz és dimetil-szulfoxid elegyében, nátrium-hidroxid és kálium-hidroxid elegyében végezhetjük el. A találmányunk szerinti eljárás előnye, hogy üzemi körülmények között is kedvezően megvalósítható (rövid reakcióidő, viszonylag alacsony hőmérséklet, egyszerű izolálás, bonyolult és speciális finomvákuum-desztillációs tisztítás kiküszöbölése, robbanásveszélyes és környezetvédelmi szempontból kedvezőtlen reakciók elmaradása, tűz- és robbanásveszélyes szerves oldószeres közeg helyett biztonságos vizes közeg alkalmazása) és a mellékreakciók háttérbeszorításával igen jó kitermeléssel nagytisztaságú anyagot biztosít. Eljárásunk további részleteit az alábbi példákban ismertetjük anélkül, hogy találmányunkat a példákra korlátoznánk: 1. példa 2-( E)-fenil-metilén-l-( E)~(4'-fenil-piperazinil-propoxi-imino) -ciklohexán előállítása Keverővei felszerelt készülékbe bemérünk 50 cm3 vizet, 40 g nátrium-hidroxidot és 10 g kálium-hidroxidot. Teljes oldódás után 20,1 g (0,1 mól) 2-(E)-fenil-metilén-ciklohexán-1 -on-(E)-oxim 30 cm3 dimetil-szulfoxiddal készült oldatát, majd több részletben 32,73 g (0,105 mól) N-fenil-N'-(3- klór-propil)-piperazin diklórhidrátot adunk hozzá. Eközben a reakcióelegy hőmérsékletét 50-55 °C-on tartjuk 1-2 órán át. Ezt követően néhány órán át szobahőmérsékleten utóreagáltatjuk, majd 150 g jeges vízbe öntjük, benzollal extraháljuk. A benzolos oldatot neutrálisra történő mosás után bepároljuk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
