189226. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bázikus oxim-éterek előállítására

Találmányunk bázikus oxim-éterek új és javított előállítási eljárására vonatkozik. Találmányunk tárgya közelebbről eljárás (I) ál­talános képletű bázikus oxim-éterek (mely képletben R jelentése adott esetben egy­­három halogénatommal és/vagy 1-4 szénatomos alkoxicsoporttal helyettesített fenilcsoport; R1 és R2 jelentése külön-külön hidrogénatom vagy együtt vegyértékvonalat képeznek; A jelentése 1-4 szénatomszámú alkiléncsoport; R3 és R4 jelentése külön-külön hidrogénatom vagy 1-4 szénatomszá­mú alkilcsoport, vagy R3 és R4 a szomszédos nitro­génatommal együtt, amelyhez kapcsolódnak, 5-7 tagú, adott esetben további oxigén- vagy nitrogén­­heteroatomot tartalmazó és adott esetben 1-4 szén­atomszámú alkil-, fenil- vagy fenil-( 1—4 szénatom­számú alkilj-csoporttal helyettesített heterociklikus gyűrűt képeznek és n jelentése 3,4,5,6 vagy 7) és savaddíciós sóik előállítására. Az (I) általános képletű vegyületek antidepresz­­száns, antiparkinson és helyi érzéstelenítő hatásuk révén a gyógyászatban felhasználható ismert ve­­gyületek (169 298 1. sz. magyar szabadalmi leírás). Az idézett szabadalmi leírás szerint az (I) általános képletű vegyületek - többek között - a (II) és (III) általános képletű vegyületek (mely képletekben Hal jelentése halogénatom és R, R\ R2, R3, R4 és n jelentése a fent megadott) inert oldószerben bázi­kus kondenzálószer jelenlétében végrehajtott reak­ciójával állíthatók elő. A szabadalmi leírás példái­ban inert oldószerként kizárólag szerves oldószere­ket (toluolt, etanolt, benzolt vagy xilolt) alkalmaz­nak, míg bázikus kondenzálószerként nátrium­­hidrid, nátrium-amid és fémnátrium kerül felhasz­nálásra. A leíró rész szerint - kísérleti alátámasztás nélkül - alkálifém-hidroxidok is felhasználhatók bázikus kondenzálószerként; ez esetben az oldószer szerepét víz tölti be. Alkálifémek felhasználása ese­tén alkoholos közeget javasol a 169 298. 1. sz. ma­gyar szabadalmi leírás. A fent említett szabadalmi leírásban ismertetett eljárás - különösen ipari körülmények között na­gyobb méretekben történő megvalósítás esetén - az alábbi hátrányokat mutatja: A (III) általános képletű halogén-alkil-aminok csak bázis formájában alkalmazhatók és a (III) általános képletű bázisok dimerizációra, illetve po­­limerizációra rendkívül hajlamos instabil anyagok; a reakció során a készülékek fajlagos kihasználá­si foka kedvezőtlen; a reakcióidő hosszú (12-16 óra); a végtermék izolálása bonyolult módszerekkel történik (nátrium-hidrid, illetve nátrium-amid megbontása, savas és lúgos extrakciók, illetve át­­csapások stb.); a tisztítás bonyolult és speciális berendezést igénylő finomvákuum-desztillációs eljárással törté­nik; a reakcióban képződő hidrogéngáz robbanásve­szélyes, illetve a fejlődő ammónia a környezetet szennyezi; egyes esetekben a reakció során izomerizáció lép fel. Az utóbbi hátrányt mutatja, hogy - többek kö­zött - a 2-(E)-(-)p-klór-fenil-metilén(-l-[(E)-3'­diizopropil-amino-propoxi-imino)]-ciklohexánnak ' a 169 298 1. sz. magyar szabadalmi leírásban fog­laltak szerint történő előállítása során a várt ter­mék mellett jelentős mennyiségű ismeretlen szerke­zetű anyag is keletkező, amelynek fizikai-kémiai paraméterei lényegesen különböznek az előállítani kívánt vegyület hasonló adataitól. A két vegyület ultraibolya színképét vizsgálva azt találtuk, hogy a kívánt vegyület A.max értéke: 280 nm, (e = 17456,15) az ismeretlen anyag értéke: 243 nm (e = 1245). E nagyfokú különbség azt bizonyítja, hogy az átalakulás során nem-kívánt mellékreakció (izome­rizáció) játszódott le. A 169 298 Isz. magyar szabadalmi leírás gyógyá­­szatilag hatásos új vegyületek előállítására vonat­kozik és szabadalmas célja az új vegyületek kémiai azonosítására és farmakológiai hatásának vizsgála­tára megfelelő mennyiségű anyag előállítása volt. A jelen találmány célja a 169 298 lsz. magyar szaba­dalmi leírásban ismertetett módszerből a fenti hát­rányokat kiküszöbölő módon üzemi méretekben is gazdaságosan megvalósítható, a környezetvéde­lem, energiatakarékosság és gazdaságosság köve­telményeit kielégítő eljárás kifejlesztése. Találmányunk tárgya eljárás (I) általános képle­tű bázikus oxim-éterek (mely képletben R jelentése adott esetben egy­­három halogénatommal és/vagy 1-4 szénatomszá­mú alkoxicsoporttal helyettesített fenilcsoport; R1 és R2 jelentése külön-külön hidrogénatom vagy együtt vegyértékvonalat képeznek; A jelentése 1-4 szénatomszámú alkiléncsoport; R3 és R4 jelentése külön-külön hidrogénatom vagy 1-4 szénatomszá­mú alkilcsoport vagy R3 és R4 a szomszédos nitro­génatommal együtt, amelyhez kapcsolódnak, 5-7 tagú, adott esetben további oxigén- vagy nitrogén­­heteroatomot tartalmazó és adott esetben 1-4 szén­atomszámú alkil-, fenil- vagy fenil-(l-4 szénatom­számú alkil)-csoporttal helyettesített heterociklikus gyűrűt képeznek és n jelentése 3,4,5,6 vagy 7) és savaddíciós sóik előállítására valamely (II) általános képletű oxim (mely képletben R, R1, R2 és n jelentése a fent megadott és (III) általános képletű halogén-vegyület (mely képletben Hal je­lentése halogénatom és A, R3 és R4 jelentése a fenti megadott) reakciója útján oly módon, hogy a (II) általános képletű oxim és (III) általános képletű halogén-vegyület vagy savaddíciós sója reakcióját kis szénatomszámú alkálifém-alkoholát és aromás szerves szénhidrogén együttes jelenlétében végez­zük el, majd kívánt esetben a kapott (I) általános képletű vegyületet ismert módon savaddíciós sóvá alakítjuk. Azt találtuk, hogy amennyiben a (II) általános képletű oximok és (III) általános képletű halogén­­vegyületek vagy savaddíciós sóik reakcióját alkáli­fém-alkoholát és aromás szeges szénhidrogén együttes jelenlétében végezzük el, a reakció igen rövid idő alatt, kitűnő kitermeléssel játszódik le és izomerektől mentes nagy tisztaságú termék keletke­zik. A leírásban használt „kis szénatomszámú alkoxi­­csoport” kifejezésen egyenes- vagy elágazóláncú 1-4 szénatomos alkoxicsoportok értendők (pl. me­­toxi-, etoxi-, n-propoxi-, izopropoxi-csoport stb.). 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom