189192. lajstromszámú szabadalom • Berendezés acélszalagok meleghengerlésére

1 189 192 2 A találmány berendezés acélszalagok meleghen­gerlésére, különösen a meleghengerlést követően hideghengerlésnek is alávetett csillapítatlan, lágya­célok meleghengerlésére, amelynél a hengerlési hő­mérsékletre felhevített bugákat és tuskókat elő­nyújtó soron kihengereljük, az előnyújtás után a felületen keletkező szekunder revét nagynyomású revelemosó készülékkel 80-100 atmoszféra nyomá­sú vízzel lemossuk, az így revétlenített ún. előlemezt a készrehengerlő hengersorba bevezetjük, kihenge­reljük, majd felcsévéljük, és adott esetben pácoljuk. A meleghengerműi széles szalagsorokon gyakori jelenség a melegen hengerelt szalagokon és a mele­gen hengerelt pácolt szalagok felületén jelentkező pontszerű, fekete színű felületi hiba. A pácolt felületű tekercsek hidegen történő to­­vábbhengerlésekor a revepontok jelentős része megmarad a felületen, azzal a megjelenési módo­zattal, hogy a revepontok a hengerlés irányában benyújtott, hosszúkásak, ún. „nyílszerű” alakúak lesznek. A nyílszerű felületű hibákat tartalmazó hidegen hengerelt lemezek nem használhatók fel, lényegében selejtesek, mert fémbevonáskor (ón, horgany, króm) a nem fémes felületi helyeken nem jön létre a kívánatos fémes kötés. Abban az eset­ben, ha a nyílszerű hibával terhelt felületű lemeze­ket nem fémmel, hanem festékkel vagy lakkal védik a korróziótól, a védelem ellenére a revés pontokból kiindulva intenzív korrózió indul meg. Az irodalomból és saját vizsgálatainkból is egyértelműen tudjuk, hogy a pontszerű hiba a me­leghengerlés során keletkező reve, amely a meleg­hengerlés során hengerlődik a felületbe. A meleg­hengerlés során a darabokat a hengerlés hőmérsék­letére hevítik fel, amely 1150-1250 °C közötti érték. A hengerlési fogások és szúrások során a hengerelt darabok fokozatosan lehűlnek, és a 800-900 °C hengerlési véghőmérsékletről hűtés után 550-700 °C között csévélik fel a szalagokat. A felhevített acél felülete oxidálódik, az oxidáló­dott anyag mennyiségét befolyásoló tényezők a he­vítés hőmérséklete, a hevítés ideje, az acél vegyi összetétele és a darabot körülvevő atmoszféra. Az 575 °C-nál kisebb hőmérsékletre történő heví­téskor lényegében elhanyagolható mennyiségű reve képződik, amelynek összetétele Fe304 és Fe203. Az acél felületének gyors oxidálódása gyakorlatilag 850-900 °C-on kezdődik (pl. 900 °C-on ötször vas­tagabb reve képződik, mint 650 °C-on - Murszki- O’Donnel szerint). Az 575 és 1000 °C közötti hőmérsékleten képző­dött reve három rétegből áll: FeO, Fe304, Fe203. Az 1000 °C^ál nagyobb hőmérsékleten keletke­ző reve Fe203-t nem tartalmaz, tehát lényegében FeO és nagyon kevés Fe304-ből áll. Az acélfelület oxidálódása exponenciálisan nő a hőmérséklet nö­vekedésével, és ez a növekedés különösen intenzív 1000 °C fölött. . Az irodalomból ismert, hogy a behengerelt revé­nek két megjelenési formája van a melegen henge­relt szalag felületén. A durva, nagyfelületű, mélyre behengerelt ún. „ecsetvonás”-mazkovaja és a ke­vésbé mély, pontszerű reve. Irodalomból és saját mérésekből egyértelmű, hogy a durva, ecsetvonás megjelenésű behengerelt reve a hengerlés első sza­kaszában az előnyújtó hengersorokon hengerlődik a felületbe, és összetétele egyértelműen arra utal, hogy primér revéről van szó. (pl. Benyovszkij, M. A : Kacsesztvo poverhnoszti avtomobil' nogolisz­­ta, Metallurgija 1969.). A behengerelt reve másik formája, a pontszerű reve szerkezete, keletkezési mechanizmusa számos kutatót foglalkoztatott. Az irodalomból úgy is­mert, hogy a pontszerű reve radiológiai vizsgálatok szerint FeO és Fe304, tehár. 1000 °C és 1200 °C kczött keletkezik, és nem lehet más, mint a szekun­der reve. (Seftel N. I. 1966., Benyakocszkij M. A. 1974., Kszenzuk F. A. 1978.J. A szekunder reve a meleghengerműi elönyújtó sora után képződik az elölemez felületén, és ezt hivatott eltávolítani a hen­gersorokba a készsor elé telepített szekunder revét lemosó készülék. A revét lemosó készülék vagy a revetörő állvány mögé közvetlenül vagy, ha revetö­­rő nem települt, akkor az első készsori állvány bevezető szerkezet elé a hengerlési síktól mintegy 4-8 m távolságra, álló alapra épül. A pontszerű behengerelt reve a mérések szerint 0,01-0,015 mm mélyen ágyazódik be a szalag felü­letébe. A kutatómunkánk során részletesen meg­vizsgáltuk a behengerelt reve keletkezésének okait és elhárításának lehetőségeit. Különböző minőségű darabokat teljesen azonos körülmények között hengereltük ki (Si és Al-al dezoxidált, folyamato­san öntött buga, csehszlovák csillapítatlan buga, jugoszláv Al-al csillapított, folyamatosan öntött buga, tisztított belső buga, nyúzás nélküli belső buga, csillapítatlan öntecs). A hengerlési paraméte­reket a fenti minőségű anyagok gyártásánál azonos mértékben megváltoztattuk (hengerlés a munka­­heigercsere után, hengerlés a munkahengercsere elett kopott hengerrel, a szekunder revétlenitő nyo­más 70 MPa, a szekunder revétlenitő nyomás 120 Mpa, a hengerlési hőmérséklet a készrehengerlő sor előtt 1080 °C, a hengerlési hőmérséklet a készrehen­­geilő soron 990 °C, revelemosás S jelű fúvókával, revelemosás E jelű fúvókával).(54) Ismeretes a 1 605 011 számú NSZK szabadalmi leírás, valamint az ennek megfelelő 128 021 számú NDK és 350 028 számú osztrák szabadalmi leírás szerinti megoldás, Rúd és/vagy drót sorokon álta­lában a hevítő kemence és az első alakító állvány között történik a revétlenítés. A felhevített négyzet­­sze’vényű darabokról (bugákról) a kemencében képződött ún. „primer” reve lemosatása magas­­nyomású vízsugárral valósul meg. A mosató (reve­­leverő) berendezés ismert megoldása, hogy fixen beépített, nem mozog. Az anyag lassú haladása mii tt az anyag felülete viszonylag sokáig érintkezik a mosató vízsugárral, a buga élei intenzíven hűlnek, és a hengerlés során sarokrepedések, szakadások következhetnek be. A 1 605 011 számú közzétételi irat szerint a reve­lemosó készülék nem egyhelyben áll, hanem meg­határozott helyek között szabályos ciklusokban mozog. A mozgatást a hidraulikus henger végzi. A darab haladásával ellentétes revelemosó ké­szülék mozgásnál történik a revelemosás. Vissza­­mozgáskor a vízsugarat kikapcsolják. Mire a buga revés része a meghatározott ponthoz ér, a vízsugár és a kemence felé mozgás ismét bekapcsol. Ez a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom