189189. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként azolilalkenonokat vagy -ol-származékokat tartalmazó fungicid és növényi vegetatív növekedését gátló szerek és eljárás a hatóanyagok előállítására

juk vagy lassíthatjuk az aratási termés érését, akár az aratás előtt akár utána. Ez azért is igen előnyös, mert ily módon optimálisan alkalmazkodhatunk a piac szükségleteihez. Néhány esetben, továbbá, javíthatjuk a növeke­désszabályozók segítségével a termés vagy gyü­mölcs szinét. A növekedésszabályozók segítségével ezen kívül az érés idejének szabályozását érhetjük el, így megteremtve annak az előfeltételét, hogy például a dohány, paradicsom vagy kávé teljesen mechanikai vagy manuális aratását egyetlen mun­kamenetben lehessen végrehajtani. A növekedésszabályozók alkalmazásával befo­lyásolhatjuk még a növény mag- vagy rügypihente­tését, azaz az endogén évi ritmust, és így a növé­nyek, például az ananász vagy a kertészetekben a dísznövények olyan időpontban csírázzanak, rü-, gyezzenek vagy virágozzanak, amikor rendes kö­rülmények között ezt nem tennék. A növekedésszabályozókkal azt is elérhetjük, hogy lassítsuk a rügyek kifakadását, a magvak csírázását, és így a fagyveszélyes vidékeken elkerül­jük a késői fagyok okozta károsodást. A növekedésszabályozók segítségével a növé­nyekben még fagy-, sótartalom- és szárazságrezisz­tencia is indukálható. így a növény olyan területe­ken is termeszthető, ahol az egyébként nem volna lehetséges. A találmány szerinti eljárással előállitott ható­anyagok erős mikrobicid hatással birnak és ered­ményesen felhasználhatók nemkívánatos mikroor­ganizmusok ellen. A hatóanyagok növényvédő­­szerként felhasználhatók. Fungicideket a növényvédelemben a Plasmodio­­phoromicetes, Oomicetes, Chitridiomicetes, Zigo­­micetes, Ascomicetes, Basidiomicetes és Deutero­­micetes ellen használnak. A hatóanyagok jó összeférhetősége a növénnyel a növénybetegségek elleni küzdelem során szokásos koncentrációtartományban, lehetővé teszi a földfe­letti növényrészek, a növény- és a talaj kezelését. A találmány szerinti növényvédőszerek különö­sen jó eredménnyel alkalmazhatók olyan gombák ellen, melyek valódi lisztharmat betegségeket okoz­nak, így az Erysiphe-fajok ellen, így a búza és gabo­­nalisztharmat kórokozója (Erysiphe graminis), a gabona vonalbetegségének kórokozója (Drechslera graminea) ellen, valamint a Venturia-fajok ellen, így az almafoltosodás (Venturia inaequalis) ellen, továbbá rizsbetegségek, így például a Piricularia orizae vagy Pellicularia sasakii ellen. A találmány szerinti eljárással előállítható ható­anyagokat a szokásos készítményekké, így olda­tokká, emulziókká, szuszpenziókká, porokká, ha­bokká, pasztákká, granulátumokká, aeroszolokká alakíthatjuk. Felhasználhatók még polimer anya­gokba töltött finomkapszulák és vetőmag-fedő­masszák, valamint ULV-hideg- és meleg- ködképző készítmények formájában is. Ezeket önmagában ismert módon állítjuk elő, például oly módon, hogy a hatóanyagot vivőanya­gokkal, tehát folyékony oldószerekkel, nyomás alatt cseppfolyósított gázokkal és/vagy szilárd hal­mazállapotú hordozóanyagokkal összekeverjük, amikor is adott esetben felületaktív anyagokat, te­hát emulgeátorokat és/vagy diszpergálószereket és/vagy habképzőanyagokat is felhasználunk. Amennyiben vivöanyagként vizet használunk, az elegyhez segédoldószerként szerves oldószereket is adhatunk. Folyékony oldószerként lényegében az alábbiak kerülhetnek szóba: aromás vegyületek, így xilol, toluol vagy alkil-naftalinok; klórozott aromás vagy klórozott alifás szénhidrogének, így klór-benzol, klór-etilén vagy paraffinok, például ásványolaj-frakciók; alkoholok, így butanol vagy glikol, valamint azok éterei és észterei, ketonok, így aceton, metil-etil-keton, metil-izobutil-keton vagy ciklo-hexanon; erősen poláros oldószerek, így di­­metil-formamid és dimetil-szulfoxid, valamint víz. Cseppfolyósított gáz hordozóanyagokon olyan fo­lyadékok értendők, melyek légköri nyomáson és szobahőmérsékleten gáz halmazállapotúak, példá­ul aeroszol-hajtógázok, így halogén-szénhidrogé­nek, valamint bután, propán, nitrogén és szén­dioxid. Szilárd hordozóként természetes kőliszte­ket, így kaolint, agyagföldet, talkumot, krétát, kvarcot, attapulgitot, montmorillonitot vagy diato­­maföldet, vagy szintetikus kőzetliszteket, például magas diszperzitásfokú kovasavat, alumínium­­oxidot és szilikátokat alkalmazhatunk. A granulá­tumhoz szilárd hordozóanyagként például tört és frakcionált természetes kőzeteket, így például me­­szet, márványt, horzsakövet, sepiolitot, dolomitot, valamint szervetlen és szerves lisztekből készített szintetikus granulátumokat, és szerves anyagokból, igy fürészporból, kókuszdióhéjból, kukoricacsöből és dohányszárból készített granulátumokat hasz­nálhatunk fel. Emulgeátorként és/vagy habképző anyagként nemionos és anionos emulgeátorokat, így poli(oxi-etilén)-zsírsav-észtereket, poli(oxi­­etilénj-zsíralkohol-étereket, például alkil-aril­­poliglikol-étert, alkil-szulfonátokat, alkil-szulfáto­­kat, aril-szulfonátokat, valamint tojásfehérje­­hidrolizátumot; diszpergálószerként pedig lignin­­szulfit-szennylúgot és metil-cellulózt használha­tunk fel. A készítményekben ragasztószereket is, így kar­­boxi-cellulózt, természetes és szintetikus poralakú, szemcsés és latex formájú polimereket, így gumi­­arábikumot, poli(vinil-alkohol)-t, poli(vinil-acetá­­t)-ot felhasználhatunk. Felhasználhatunk szervetlen pigmenteket, így például vas-oxidot, titán-oxidot, ferro-cián-kéket, és szerves színező anyagokat, így alizarin-, ázol-, fém-ftálo-cianin-színezőanyagokat, valamint bioló­giai nyomelemek, így a vas, mangán, bór, réz, ko­balt, molibdén és cink sóit is. A készítmények 0,5-60 tömeg% hatóanyagot tartalmaznak. A találmány szerinti készítményekhez egyéb, is­mert hatóanyagokat, így fungicid, inszekticid, aka­­ricid vagy herbicid hatású anyagokat, a növényi növekedést szabályozó anyagokat és tápanyagokat is keverhetünk. A hatóanyagokat a kereskedelmi forgalomba ke­rülő készítmények alakjában vagy az azokból előál­lított felhasználási formák, így alkalmazásra kész oldatok, emulziók, szuszpenziók, porok, paszták és granulátumok alakjában alkalmazhatjuk. Az alkal­mazás a szokásos módon történik, azaz például 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom