189185. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új izopropil -amino-pirimidin származékok előállítására
1 189 185 2 A találmány tárgya eljárás új izopropil-aminopirimidin-származék, az (I) képletű 2-(izopropilamino)-pirimidin-N-oxid, és gyógyászati célra alkalmas sóinak előállítására. A vegyület különös jelentőséggel bír idegek regenerálása és izomsorvadás kezelése terén. A találmány értelmében a 2-(izopropil-amino)pirimidin-N-oxidot 2-(izopropil-amino)-pirimidinből alkalmas oxidálószerrel, mint például hidrogén-peroxiddal, m-klór-perbenzoesawal, káliumperoxi-monoszulfáttal, krómsawal, perfoszforsavval, perecetsawal, nátrium-perboráttal vagy tercbutil-hidrogénperoxiddal oxidálva állítjuk elő. Az oxidálószert sztöchiometrikus arányban vagy 10%ig terjedő sztöchiometrikus feleslegben alkalmazzuk. A kívánt sókat a szokásosan alkalmazott eljárásokkal nyerjük. A találmány szerinti eljárást a következő példában mutatjuk be. 1. Előállítási példa 4 literes, keverő vei és kálcium-kloridos-csővel ellátott reaktorba 100 g (0,728 mól) 2-(izopropilamino)-pirimidint és 2 1 acetont töltünk, összekeverjük, majd hozzáadunk 0,8 mól m-klór-perbenzoesavat, és a hőmérsékletet 35 °C-ra emeljük. A keverést további 1 órán át folytatjuk, majd az elegyet csökkentett nyomáson szárazra pároljuk. A maradékot 450 ml vízzel kezeljük, eközben csapadék válik ki, majd 245 ml (2,4 mól) nátriumkloriddal telített nátrium-karbonát-oldatot adunk hozzá. Ezután az oldatot kloroformmal kezeljük, miközben újból csapadék válik ki. A csapadékot szűrjük, dietil-éterrel mossuk, és szárítjuk, 90%-os hozammal 99,2 g olajos terméket nyerünk, mely elemi analízis alapján C7H,,ON3 képletűnek bizonyult; a kristályosítás után nyert bázis olvadáspontja 74-76 °C (Tottoli). Ez a vegyület vízben és metanolban igen jól oldódik, szobahőmérsékleten kloroformban is jó az oldhatósága. A vegyület 5%os vizes oldatának pH-ja 6,1-6,4. A vegyület hidrokloridja 94 °C-on olvad. A bázisból, azt borostyánkősavval forrásponton, acetonos közegben reagáltatva kapott szukcinát olvadáspontja 92 °C. A szokásos eljárásokkal a vegyület maleátját, aszpartátját és ortofoszfátját is előállítottuk. Ugyanakkor a bázis önmaga is jól oldódik vízben, stabilitása és organoleptikus tulajdonságai is megfelelőek, így sóképzés nélkül, közvetlenül is használható. A bázist a továbbiakban „BN 1041” jelöléssel illetjük. A toxicitást nőstény Wistar patkányokon határoztuk meg a vegyületet intraperitonealisan és szájon át bejuttatva. A szokásos módszerekkel kapott értékek intraperitonealis adagolás esetén 1,2 g/kg, szájon át adagolva 1,9 g/kg. A farmakológiai kísérletek alapján a találmány szerinti eljárással előállított vegyületnek az idegek növekedése, regenerálódása területén van jelentősége, ugyakkor igen érdekes mellékhatásként jó analgetikus aktivitással is rendelkezik. I. Farmakológiai példa Idegek növekedésére vonatkozó összehasonlító vizsgálat A La Nouvelle Presse Medicale, 11, (16), 1238-1242 irodalmi helyen ismertetett eljárást alkalmazva összehasonlítottuk a találmány szerinti eljárással előállított vegyület (a BN 1041) és 2- (izopropil-amino)-pirimidin-ortofoszfát (IAPP) hatását patkány gerincvelősejtek és terminális elágazások növekedésére. Az in vitro kísérletet 14 napos patkányembriók gerincvelőjével végeztük, minden 35 mm-es tenyésztőedénybe 5-10® sejtet tartalmazó fél gerincvelőt helyezve. Mindkét vegyületet 10’3 és 10“9 közötti csökkenő koncentrációsorban vizsgáltuk, azzal a céllal, hogy meghatározzuk a toxicitási határt, azt a koncentrációt, mellyel maximális és minimális hatás érhető el, valamint az optimális koncentráció alkalmazásával végzett 3 napos kísérlet eredményeit. Eredményeinket az 1. táblázatban ismertetjük. 1. Táblázat IAPP BN 1041 Toxicitási határ > 10“' M > 10“1 M Az a koncentráció, melynél a növekedés a toxikus hatás ellenére megjelenik. KT* M 10 * M Legjobb hatást biztosító koncentráció 10' * M 10“’ M Említésre méltó, hogy a növekedés mind az erősebben toxikus IAPP, mind a kevésbé toxikus BN 1041 esetén azonosan 10“3 M koncéntrációnál indul meg, de a legjobb hatást biztosító koncentrációk eltérőek, IAPP esetén 10“5 M, a találmány szerint előállított vegyület esetén 10“9 M. Ezekben a koncentrációkban a referencia vegyület toxikus, míg a találmány szerint előállított vegyület minden toxikus hatástól mentes. 2. Farmakológiai példa Vázizomzat újrabeidegzése A kísérletet referencia vegyületként 2-(izopropilamino)-pirimidin-ortofoszfáttal végeztük felnőtt hím albínó patkányokon. Három, egyenként öt patkányból álló csoporton végeztünk vizsgálatot, egyik a kontroll csoport, másikat a referencia vegyülettel, harmadikat a találmány szerinti eljárással előállított vegyülettel kezeltük. Minden állat bal ülőidegében léziót hoztunk létre oly módon, hogy az idegnek ugyanazon a részén 3-4 alkalommal kb. — 180 °C-os folyékony nitrogénnel végeztünk kezelést, ezzel 2-3 mm-es zónát megfagyasztottunk. Ez az eljárás hatékonyabb, megbízhatóbb, könnyebben reprodukálható mint az ismert, az idegek mechanikus roncsolásán alapuló eljárás; fenti előnyökön kívül a gyógyulás is gyorsabb és teljesebb. A lézió létrehozását követő napon a kontroll csoport állataiba intraperitonealisan 1 ml/100 g fiziológiás sóoldatot, a második csoport állataiba 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
