189179. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új 7-bróm-5-(2-halogén-fenil)-1h-2,3-dihidro-1,4-benzodiazepin származékok előállítására

1 189 179 2 atomos alkilcsoport) -, valamely (II) általános kép­lett! vegyületet Lewis-sav jelenlétében egy (IV’) ál­talános képletű alkohollal (mely képletben Rj” je­lentése a fent megadott) reagáltatunk; vagy - (la”) általános képletű vegyületek előállítása esetén (mely képletben R,”’ jelentése 2-4 szénatomos al­­kanoilcsoport és R2 jelentése a fent megadott) -, a reakciókörülmények között inert szerves oldószer­ben Lewis-sav jelenlétében valamely (IV”) általá­nos képletű kis szénatomszámú alifás karbonsavval (mely képletben Rj’” jelentése a fent megadott) reagáltatunk és kívánt esetben egy kapott (la”) általános képletű észtert egy (Ib) általános képletű vegyületté hidrolizálunk (mely képletben R2 jelen­tése a fent megadott) és kívánt esetben egy kapott (I) általános képletű vegyületet savaddíciós sójává alakítjuk vagy sójából felszabadítjuk. A találmányunk szerinti eljárás több szempont­ból is meglepő. Ismeretes ugyan, hogy aziridin­­gyürűk alifás p-halogén-alkil-aminokból kialakít­hatók. Nem volt azonban előrelátható, hogy a feni­­lóg amidineknek tekinthető (III) általános képletű vegyületek (amelyek tehát bázikus aminocsoporttal nem rendelkeznek, hanem elektronokban gazdag iminocsoportot tartalmaznak) 1,2-metiIén-híd kép­zésével a benzodiazepin-vázhoz anellált aziridino­­gyűrűt tartalmazó gyűrűrendszerből álló, stabil ve­­gyületekké alakítható. Meglepő továbbá az a tény, hogy az aziridin­­gyürű utólagos felnyitása kizárólag a kivánt hely­zetben játszódik le, és a 2-helyzetben helyettesített 7-es benzodiazepin-gyúrű alakul ki. A (III) általános képletű 2-(halogén-metil)­­vegyületeknek a (II) általános képletű vegyületek­­hez vezető gyürűzárását célszerűen a reakciókörül­mények között inert oldószerben, erős bázis jelenlé­tében, magasabb hőmérsékleten - pl. 50—150 °C-on - hajthatjuk végre. Erős bázisként pl. kis szénatom­számú alkálifém-alkoholátokat (pl. nátrium-meti­­látot, nátrium-etilátot vagy nátrium-tercier butilá­­tot) vagy alkálifém- vagy alkáliföldfém-hidrideket (pl. nátrium-hidridet, lítium-hidridet vagy kálcium­­hidridet stb.) alkalmazhatunk. Inert oldószerként pl. kis szénatomszámú alkoholok, aromás szénhid­rogének (pl. toluol vagy xilol), dimetil-formamid vagy ezek elegyei jöhetnek tekintetbe. így pl. alkáli­­fém-alkoholátok felhasználása esetében a megfele­lő alkoholokban és fém-hidridek alkalmazásakor aromás szénhidrogénekben vagy dimetil-forma­­midban, mint reakcióközegben dolgozhatunk. A (II) általános képletű vegyületek aziridin­­gyűrűjét valamely (IV’) általános képletű kis szén­atomszámú alkohollal (azaz metanollal, etanollal, n-propanollal vagy izopropanollal) vagy (IV”) ál­talános képletű savval (előnyösen ecetsavval vagy propionsavval) Lewis-sav és oldószer jelenlétében történő reagáltatással nyithatjuk fel. Kis szénatom­számú alkoholokkal történő gyűrűnyitás esetén az alkohol az oldószer szerepét is betöltheti. A reak­­cióelegyhez kívánt esetben a reakciókörülmények között inert további oldószereket is adhatunk (pl. halogénezett szénhidrogéneket, mint pl. metilén­­kloridot; aromás szénhidrogéneket, pl. toluolt vagy xilolt; vagy alifás vagy aromás étereket, pl. dietil­­étert vagy tetrahidrofuránt). A kis szénatomszámú karbonsavakkal történő gyűrűfelnyitást célszerűen egy fent említett inert oldószer jelenlétében hajthat­juk végre. Lewis-savként előnyösen bór-halogeni­­deket (pl. bór-trifluoridot) alkalmazhatunk. A re­akciót 0-30 °C-on, előnyösen szobahőmérsékleten végezhetjük el. A (II) általános képletű vegyületek és kis szén­atomszámú alifás karbonsavak reakciójakor ka­pott (la”) általános képletű észtereket önmagában ismert módon hidrolizálhatjuk. Az észterek hidrolí­zisét célszerűen alkálikus kezeléssel hajtjuk végre. A lúgos hidrolízist pl. szervetlen bázisokkal (pl. alkálifém-hidroxidökkal vagy -karbonátokkal, mint pl. nátrium-hidroxiddal, kálium-hidroxiddal vagy nátrium-karbonáttal) végezhetjük el. A reak­ciót előnyösen magasabb hőmérsékleten, különö­sen a reakcióelegy forráspontján hajthatjuk végre. Kívánt esetben vízzel elegyedő szerves oldószereket (pl. kis szénatomszámú alkoholokat, mint pl. meta­nolt vagy etanolt) adhatunk a reakcíóelegyhez. Az (I) általános képletű vegyületeket önmagában ismert módon izolálhatjuk a reakcióelegyből és tisztíthatjuk. Az (I) általános képletű vegyületeket önmagában ismert módon gyógyászatilag alkalmas savaddíciós sóikká alakíthatjuk illetve savaddíciós sóiból felszabadíthatjuk. Az (I) általános képletű vegyületek gyógyászati­lag alkalmas savaddiciós sóinak képzéséhez szer­vetlen savakat (pl. sósavat, bróm-hidrogénsavat, kénsavat vagy foszforsavat) vagy szerves savakat (pl. maleinsavat, fumársavat, ecetsavat, benzoesa­­vat, metán-szulfonsavat, ciklohexilamin-szulfonsa­­vat, tejsavat, borkősavat vagy fenil-ecetsavat stb.) alkalmazhatunk. A (III) általános képletű kiindulási anyagokat oly módon állíthatjuk elő, hogy valamely (V) álta­lános képletű vegyületet (mely képletben R2 jelen­tése a fent megadott és X’ jelentése klór- vagy brőmatom) önmagában ismert módon jód-hidro­­génnel demetilezünk és a kapott (VI) általános kép­letű vegyületet (mely képletben R2 és X jelentése a fent megadott) önmagában ismert módon brómoz­­zuk. Az (V) általános képletű vegyületeket önmagá­ban ismert módon - pl. a 2 221 558 és 2 353 187 sz. német szövetségi köztársaságbeli közrebocsátási iratokban vagy a 2 520 937 sz. német szövetségi köztársaságbeli szabadalmi leírásban ismertetett el­járásokkal - a megfelelő N1-fenil-N1-metil-N2-(2-halogén-benzoil)-2-hidroxi-l,3-diamino-propá­­nokból kiindulva egy foszfor-oxi-halogeniddel, elő­nyösen foszfor-oxi-kloriddal, történő kezeléssel, majd a képződő ciklizációs elegy izomerizálásával állíthatjuk elő. Az (V) általános képletű vegyületek demetilezé­­sét jód-hidrogén-sawal önmagában ismert módon végezhetjük el. A reakciót célszerűen tömény jód­­hidrogénsawal, adott esetben inert oldószerben (pl. egy kis szénatomszámú karbonsavban, mint pl. ecetsavban) 50-100 °C-on hajtjuk végre. A reakció során az oldalláncban levő halogén részben jódra cserélődik le és így a (VI) általános képletű vegyületek keveréke keletkezik. A kapott keveréket azonban a további reakciókhoz szétvá­lasztás nélkül fehasználhatjuk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom