189149. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új N-aril-piperazinamidok előállítására

1 189 149 2 jodid vagy kálium-jodid) jelenléte gyorsíthatja a reakciót. A hőmérséklet bizonyos mértékű emelése növeli a reakciósebességet, ezért - előnyösen - a reakciót a reakcióelegy forrpontján végezzük. Az (I) általános képletü vegyület általánosság­ban olyan módon is előállítható, hogy a (II) általá­nos képletű piperazin származékot a (III) általános képletü reagens karbonil-oxidált alakjával reagál­­tatjuk, reduktív közegben (pl. katalitikus hidrogé­­nezés körülményei között). Az (I) általános képletű vegyület előállítható a (VI) általános képletü amid és a (VII) általános képletű, megfelelően szubsztituált benzol-szárma­zék keverésével és melegítésével valamely alkalmas, a reakció szempontjából közömbös oldószerben, kívánt esetben megfelelő katalizátor, például réz­­klorid bór-trifluorid, stb. jelenlétében, a 2. reakció­­vázlat szerint. Az (I) általános képletű vegyület előállítható (VIII) általános képletü karbonsav származékot - amelyben R6 jelentése hidroxí-, rövid szénláncú alkoxi-, aril-oxi-, amino-csoport, vagy klór-, bróm­­vagy jódatom - (IX) általános képletü aminnal keverés közben reagáltatva, kívánt esetben a reak­­tánsokat együtt melegítve alkalmas oldószerben, például alkanolban (pl. metanol, etanol stb.), éter­ben (pl. 1,4-dioxán, tetrahidro-furán stb.), N,N- dimetil-formamidban 4-metil-2-pentanonban, stb. a 3. reakcióvázlat szerint. Az (I) általános képletü vegyület továbbá úgy is előállítható, hogy a (X) általános képletű diamint a (XI) általános képletü reagenssel, vagy a (XII) általános képletü diamint a (XIII) általános képletű reagenssel N-alkilezzük ugyanolyan módszerrel, ahogy azt korábban, a (II) és (III) általános képletü vegyületek reakciójánál leírtuk. A 4. reakcióvázlatban a (X) vagy (XI) és a (XII) vagy (XIII) általános képletü vegyületekben az 1,2- etándiil gyököt Rí jelentésű csoporttal helyettesít­hetjük. A (XI) és (XIII) általános képletű vegyületekben a W'jelentése megegyezik a W korábbi jelentésével. Az (I) általános képletű vegyület előállítható még a (XIV) általános képletü aminnak a (XV) általá­nos képletü aminnal, és a (XVI) általános képletü aminnak a (XVII) általános képletű aminnal való N-alkilezésével is, a (II) és (III) általános képletű vegyületek reakciójánál ismertetett módon, az 5. reakcióvázlat szerint. Az (I) általános képletű vegyületekben szereplő X csoport természetétől függően a vegyületen is­mert módon végezhetők funkcionális-csoport át­alakítások. Néhány funkcionális-csoport átalakí­tást szemléltet a 6. reakcióvázlat, ahol alk jelentése rövidszénláncú alkilcsoport. A karbonsav észterré vagy amiddá alakítható ismert módon, például a karbonsavat megfelelő alkohollal, illetve aminnal keverve és kívánt eset­ben melegítve. A karbonsav észterré alakítható úgy is, hogy megfelelő alkil-halogeniddel reagáltatjuk bázis, például nátrium-metanolát vagy hasonló je­lenlétében. Az észter és az amid karbonsavvá ala­kíthatók a kiindulási anyagoknak savas vagy lúgos, vizes közegben való keverésével és kívánt esetben melegítésével. Az észter amiddá alakítható az ész­ternek alkalmas, a reakció szempontjából közöm­bös oldószerben, megfelelő aminnal való keverésé­vel és kívánt esetben melegítésével. Az amino­­karbonil-csoport mono- vagy di-(rövid szénláncú alkilj-amino-karbonil-csoporttá, valamint a rövid szénláncú alkil-amino-karbonil-csoport di-(rövid szénláncú alkil)-amino-karbonil-csoporttá alakít­ható az adott kiindulási anyagnak megfelelő rövid szén láncú alkil-halogeniddel való keverésével és kí­vánt esetben melegítésével, ismert N-alkilező eljá­rások szerint. A karbonsav és az észter alkohollá alakítható ismert redukciós módszerekkel, például fémhidridekkel, diboránnal stb. Az alkohol kar­bonsavvá alakítható jól ismert alkohol —► sav oxi­dációs módszerekkel, például kálium-permanga­­náttal, króm-trioxiddal, ezüst-oxiddal stb. Az alko­hol éterré alakítása is ismert módon történhet, pél­dául az alkoholnak megfelelő alkil-halogeniddel, alkalmas bázis (pl. nátrium-hidrid stb.) jelenlété­ben, alkalmas, a reakció szempontjából közömbös oldószerben végzett reakciójával. Az éter alkohollá alakítható ismert éter-hasítási eljárásokkal, például az étert erős Lewis savval (pl. bór-trifluorid stb.) reagáltatva. Az R, R1? R2 és R3 szubsztituensek természetétől függően további funkcionális­csoportok átalakítására van lehetőség az (I) általá­nos képletü vegyületben. Például, ha az R3 vagy R4 csoportok legalább egyike nitro-csoport, ez a meg­felelő aminná redukálható ismert módon, például katalitikus redukcióval megfelelő katalizátor (pl. platina csontszénen stb.) jelenlétében. Az (I) általános képletű vegyület gyógyászatilag hatásos, nem toxikus savaddíciós sóvá alakítható a megfelelő savval, például szervetlen savval (pl. hidrogén-halogenid, mint a hidrogén-klorid, hidro­­gén-bromid stb. vagy kénsav, salétromsav, foszfor­sav stb.) vagy szerves savval (pl. ecetsav, propion­­sav, glikolsav, tejsav, piroszőlősav, malonsav, bo­rostyánkősav, maleinsav, fumársav, almasav, cit­romsav, benzoesav, fahéjsav, mandulasav, metán­­szulfonsav, etánszulfonsav, benzolszulfonsav, p­­toluolszulfonsav, N-ciklohexil-szulfamidsav, sza­licilsav, p-amino-szalicilsav stb.). Fordítva, a só lúggal kezelve szabad bázissá ala­kítható. Az (I) általános képletből nyilvánvaló, hogy a találmány szerinti vegyületek legalább egy aszim­metrikus szénatomot tartalmaznak, nevezetesen azt a piperazin-szénatomot, amelyhez az X szubsz­­tituens kapcsolódik. Ez a kiralitás-centrum R vagy S konfigurációjú lehet, amely R és S megjelölés megfelel az R. S. Cahn, C. Ingold és V. Prelog in Angew. Chem. Int. Ed. Engl., 5, 385, 511 (1966) irodalomban leírt szabályoknak. Következéskép­pen az (I) általános képletü vegyületek enantiomer párokként fordulhatnak elő, amelyek egymástól elválaszthatók, például úgy, hogy az enantiomerek keverékét optikailag aktiv savval addíciós sóvá ala­kítjuk, a diasztereomer sókat elválasztjuk egymás­tól (pl. szelektív kristályosítással) és lúgos kezelés­sel tiszta enantiomereket kapunk. Ha R, nem hidrogénatom, és/vagy R és CmH2m egy vagy több további kiralitáscentrummal rendel­kezik, ezek mindegyike R vagy S konfigurációjú lehet, így az (I) általános képletű vegyületnek több 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom