189149. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új N-aril-piperazinamidok előállítására

189 149

2

pentil]-N-(2,6-diklór-fenil)-piperazin-1 -acetamidsósav-vizet (1 : 2 : 1) - o. p. : 206,2 °C - kapunk (49. vegyület).

Hasonló módon előállítunk még 3-(aminokarbonil)-4-{2-[bisz(4-fluor-fenil)-metoxi]-etil}-N(2,6-diklór-fenil)-piperazin-l-acetamidot - o. p. :

185,8 °C - is (50. vegyület).

37. Példa

7,4 rész l,r-bisz(4-fluor-fenil)-4-jód-bután, 5,5 rész N-(2-klór-6-metil-fenil)-3-(hidroxi-metil)piperazin-l-acetamid, 4 rész trietil-amin és 68 rész N,N-dimetil-formamid elegyét kb. 70 °C-on 4 órán át keverjük. A rakcióelegyet éjszakán át szobahőmérsékletre hütjük, majd bepároljuk. A maradékot

triklór-metánban felvesszük. A szerves fázist vízzel mossuk, majd szántjuk, szűrjük és bepároljuk. Az olajos maradékot szilikagélen oszlopkromatografálással tisztítjuk, eluensként triklór-metán és me- 5 tanol (95 : 5 térfogat) elegyét használjuk. A tiszta frakciókat összegyűjtjük és bepároljuk. Az olajos maradékot diizopropil-éteres triturálással kristályosítjuk. A terméket kiszűrve és megszárítva 3,21 rész (33,1%) 4-[4,4-bisz(4-fluor-fenil)-butil]-N-(2- klór-6-metil-fenil)-3-(hidroxi-metil)-piperazin-1 - acetamidot - o. p. : 149,8 °C - kapunk (51. vegyület).

Ugyanezzel az N-alkilezési eljárással, a megfelelő, ekvivalens mennyiségű kiindulási anyagokból a következő, (LIV) általános képletű vegyületeket állítjuk még elő:

10

15

Vegyület

R

X

aril

Izomer

alak

Só vagy bázis alak

o. p.: ”C

52

(4-F-C6HJ2CH-(CH2)j—

2-COOC2H3

2,6-(CH3)2-c6h3-maleinsavas

só

(1 : 1)

173,6

53

(4-F—C6H4)2(COOC2H5)C - (CH2)3 -2-CH2OH

2,6-(CH3)2-c8h3—

—

bázis

53-87,5

54

(4-F-C8H*)2CH-(CH2)3 —

3-CH2OH

2,6-(CH3)2-4-no2-c6h2-“

bázis

~

55

(4-F C„H4)2C H (CH 2)3

3-CONHCHj

2,6-(CH3)2-4-no2—c6h2-—

bázis

—

56

(4-F C6H4)2CH (CH2)j

3-CONH2

2-COOCHj—C8H4—bázis

186,0

57

(4-F C„H4)2CH (CH2)j

3-CONHCHj

2-CH3-4-no2—c8h3—-2HC1

171,5

58

(2-Cl-10tf-fenotiazin-io-ii)-co—ch2—ch2—

3-CONH2

2,6-Cl2—C8H3—

—

bázis

207,2

59

(1,2,3,6-tetrahidro-l,3-(CH3)2-2,6-dioxo-7//-purin-7-il)-ch2—ch2—

3-CONH2

2,6-(CH3)2-C6H3-H20

147,6

60

(4-F—C6 H*)2C=C H (CH2)j—

3-CONH2

2,6-Cl2 C8H3-2HC1.H20

175,3

61

(4-F—C6H4)2C=CH—CH2—

3-CONH2

2,6-(CH3)2-c8h3-—

bázis

206,8

62

c„h3—ch=ch—ch2—

3-CONHCH,

2,6-(CH3)2-c8h3-2HC1

219,0

63

C8Hs —CH = CH —CH2—

3-CONH2

2,6-(CH3)2-c8h3-E

bázis

201,5

64

(4-F—QH«)2CH—(CH2)5—

3-CONH2

2,6-Cl2 C8H3—-2HC1.H20

215,9

65

C„H5—CH = CH —CH2 —

3-CONH2

2-OCH3—C8H4—-2HC1.H20

215,0

66

(4- F—C6H4)2(COOC2H 5)C—(CH2)3—

3-CONH2

2,6-Cl2 C8H3-2HCI.H20

206,1

67

(C6Hj)2N (CH2)3

3-CONH2

2,6-Cl2—C8H3—

1/2 CHj—CH —CH3

1

OH

102,2

68

(C6Hs)2N CO (CHj)2

3-CONH2

2,6-Cl2 C6Hjbázis

163,9

uu

38. Példa

2,5 rész [(2-naftiloxi)-metil]-oxirán, 3,31 rész 3- (amino-karbonil)-N-(2,6-diklór-fenil)-piperazin-1 - acetamid, 45 rész benzol és 20 rész metanol elegyét előbb 3 órán át szobahőmérsékleten keverjük, majd 30 órán át refluxáltatjuk. A reakcióelegyet lehűtjük és szilikagélen oszlopkromatografálással tisztítjuk, eluensként triklór-metán és metanol (90 : 10 térfogat) elegyét használjuk. A tiszta frakciókat összegyűjtjük és bepároljuk. A maradékot 2-propanolban és acetonitrilben sósavas addíciós sóvá alakítjuk. Éjszakán át való kevertetés után a sót kiszűrjük és hétvégén át szárítjuk, így 1,39 rész (23%) 3- (amino-karbonil)-N-(2,6-diklór-fenil)-4-[2-hidroxi-3-(2-naftiloxi)-propil]-piperazin-1 -acetamid-sósavvizet (1 : 2 : 1) - o. p. : 155,3 °C - kapunk (69. vegyület).

Hasonló módon előállítunk még 3-(aminokarbonil)-4-[4,4-bisz(4-fluor-fenil)-2-hidroxi-butil]N-(2,6-dimetil-fenil)-piperazin-1 -acetamidot

o. p. 110,2 °C - is (70. vegyület).

55

60

19