189092. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés beépített belsőégésű dugattyús motorok hengerenkénti tényleges nyomatékának és/vagy teljesítményének meghatározására
1 189 092 2 Mindezt minden henger esetében külön-külön is el keli tudni végezni. Ilyen 2 készülékre mutat célszerű kiviteli alakot a 2. ábra. A 2 készülék a diesel-motor A adagolószivattyúja és az illető henger P porlasztója közé van bekapcsolva, méghozzá az A adagolószivattyú utáni nagynyomású 9 vezetékbe. A kiiktatáskor felesleges hajtóanyagot az üzemanyagtartályba juttatjuk vissza, amit 10 nyíllal jelzünk. A 2 készülék nagynyomású 11 szeleppel van ellátva, aminek működtetésével a hajtóanyag beadagolását megakadályozzuk. All szelepekhez egy-egy 12 működtetőmágnes van kapcsolva, amik a 3 villamos vezetékek útján vannak a 4 központi egységgel összekötve. A 2 készülékek működtetésekor gerjesztjük 12 működtetőmágnesünket, amelynek vasmagja a nagynyomású 11 szeleppel van összekötve. A nagynyomású rész ezzel kinyílik és a hajtóanyag nem jut a hengerhez. Az ebben a helyzetben feleslegessé váló hajtóanyagot a 10 nyíl irányában az üzemanyagtartályhoz vezetjük vissza. A nagynyomású 11 szelep nyitott állapotában tehát megszakítjuk az illető henger aktív működését, ez a henger nem termel energiát. A motor adottságai folytán azonban ez a henger össze van kötve a többi, aktívan működő hengerrel, tehát passzív módon tovább működik. Ez a passzív működés azonban fékezi a motort, energiát használ el. A találmány szerinti mérőkészülék példakénti elrendezését a 3. ábra kapcsán négyhengeres dieselmotor esetével szemléltetjük. Itt látható, hogy a 2 készülékeket az A adagolószivattyú és a P porlasztó közötti 9 vezetékbe kell iktatni, minden hen-i ger számára külön-külön. A 2 készülékek 3 villamos vezetékei a 4 központi egységgel vannak összekötve.; A 4. ábra vázlatos kapcsolási rajza a motor hid-: raulikus rendszerét szemlélteti. A rendszer 13 hidraulikaszivattyúja a motorról kap meghajtást és létrehozza a 14 nyilakkal jelzett munkavégző szer-', vek számára szükséges hidraulikanyomást. Ezt 15 hidraulikavezetéken és 16 elágazó vezetékeken át továbbítjuk a munkavégző szervekhez. A rendszeri 17 hidraulikatartállyal is el van látva. j Köztudomású, hogy a hidraulikus teljesítmény, meghatározásához az áramlás mennyiségét és nyo-: mását kell mérni. Fontos paraméter még a hidraulikaközeg hőmérséklete. Ezen paraméterek méréséhez az 5 áramlásmérőt, 6 nyomásmérőt és 7 hőmérőt a 16 elágazó vezetékekben levő mérési helyeknél a rendszerbe kapcsoljuk és a 8 villamos vezetékek útján a 4 központi egységgel kötjük össze. Az 5 áramlásmérőként turbinás áramlásmérőt, a 6 nyomásmérőként tenzometrikus vagy piezoelektromos nyomásmérőt és a 7 hőmérőként ellenállás-hőmérőt alkalmazhatunk, amelyek mind elektromos jelet szolgáltatnak, úgyhogy azokat a 4 központi egység tovább tudja feldolgozni. A találmány szerinti eljárás részleteit a berendezés egyik célszerű kiviteli alakjának működése kapcsán ismertetjük. A mérést végezzük például a motor maximális üresjárati fordulatszámánál. Az 1 jeladót, az aktív működést szüneteltető 2 készülékeket és esetleg a hidraulika vizsgálatához szükséges készülékeket, az 5 áramlásmérőt, a 6 nyomásmérőt és a 7 hőmérőt az üzemszerűen működő, beépített motorhoz csatlakoztatjuk, a 3 és 8 villamosvezetékeket pedig a kiértékelő és vezérlő 4 központi egységgel kötjük össze. A maximális üresjárati forduiatszám beállítása után először az összes henger aktív működését szüneteltetjük. Benzinmotorok esetében ez a szikra előállításához szükséges áram megszakításával történik az összes henger gyújtógyertyája esetében. Dízelmotorokkal kapcsolatban a 2. és 3. ábrán mutatott 2 készülékeket alkalmazhatjuk, amelyek esetében az összes 12 működtetőmágnest gerjesztjük és ezzel mindegyik 11 szelepet működtetjük. Az összes 11 nagynyomású szelep kinyílik tehát és egyik henger sem kap üzemanyagot. Mindkét esetben átmeneti folyamat jön létre a motorban hengerek aktív működésének szüneteltetésével, a főtengely fordulatszáma egyre csökken. A főtengelyen negatív szöggyorsulás lép fel. A főtengely fordulatszámát az 1 jeladóval mérjük, méghozzá diszkrét mérési sorozat segítségével. Az l jeladó által szolgáltatott jeleket a 4 központi egységben tároljuk és algoritmikus feldolgozás útján meghatározzuk a szöggyorsulást. A bevezetőben bemutatott elméleti összefüggések alapján továbbá ugyancsak algoritmikus úton meghatározza a 4 központi egység a motor mechanikai veszteségeinek nyomatékét. Ezután következhet a hengerenkénti vizsgálat, illetve a hengerek egy csoportjának vizsgálata. Hogy melyik hengert vagy melyik hengercsoportot és hogy milyen módon vizsgálunk, ezt szabadon határozhatjuk meg, hiszen lehetőség van arra, hogy a hengerek számára külön-külön vagy a hengerek egy csoportja esetében szüneteltessük átmenetileg az aktív működést. Ha például egy henger működését kívánjuk vizsgálni, akkor az összes többi henger aktív működését szüneteltetjük a gyújtószikra kikapcsolásával, illetve a hajtóanyag beadagolásának megszakításával. Ekkor az illető henger(ek)hez rendelt 2 készülék(ek) kivételével valamennyi 2 készüléket működtetjük. A szögsebesség meghatározása után a számítás szintén a bevezetőben bemutatott elméleti lapon történik a - célszerűen — mikroprocesszorral felépített 4 központi egység segítségével. A kiértékelő és vezérlő 4 központi egységet a mért és számított értékek kijelzésére szolgáló kijelzőn kívül kis tasztatúrával is elláthatjuk, amin vezérlést meghatározó peremfeltételeket, kiindulási adatokat vihetünk be. A névleges főtengely-fordulatszám megadásával a 4 központi egység automatikusan beállíthatja a szükséges mérési tartományt, azaz azt, hogy az aktív működés szüneteltetésére létrejövő átmeneti folyamat tartományában hol kezdődjön és hol fejeződjön be a mérés. A vizsgált motor mérés aíatti károsodásának elkerülése érdekében az aktív működést csak addig szüneteltetjük, amíg a csökkenő fordulatszámú motoron a főtengely negatív szöggyorsulásának meghatározásához szükséges adatok mérése és tárolása megtörténik. Ez a gyors elektronikus esz-5 !0 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
