189077. lajstromszámú szabadalom • Eljárás izolált szervek, gyógyszerhatás által kiváltott kontrakciós reakcióinak in vitro vizsgálatára és több mérőhelyes elrendezés az eljárás foganatosítására
1 189 077 2 aminek a hatására a kontrakciós erő megnövekszik. Amikor a kontrakciós erő állandósult, a t2 időpontban újabb agonista adagolás következik; ez a folyamat ismétlődik a t5 időpontig. A t6 időpontban a 15 szervedényt kiöblítjük és friss, de előmelegített fiziológiás oldattal töltjük fel, aminek hatására a kontrakciós erő a vizsgálat kezdetén mért értékkel megközelítően azonos értékre csökken; eközben a 15 szervedénybe antagonista hatóanyagot is adagolunk; az utóbbi a kontrakcióserő-csökkenés lefolyását általában nem befolyásolja észrevehetően. Amikor a kontrakciós erő a csökkenési szakasz végén állandósult, a t7, majd a ta-.-tn időpontokban újból agonista hatóanyagot adagolunk. Megjegyzendő, hogy az egymás után következő adagolások alkalmával az adagolás mértéke korántsem állandó. A 15 szervedénybe juttatott agonista oldat koncentrációja adagolásról adagolásra növekszik, a növekedés mértéke 6...7 nagyságrend is lehet. így természetesen a hatóanyag-koncentráció a 15 szervedényben lévő fiziológiás oldatban is hasonló arányban növekszik. Az antagonista hatóanyag hatására-egy-egy agonista adagolásnál azonos mennyiségű és koncentrációjú oldatot adagolva, mint az antagonista adagolást megelőző megfelelő időpontban, pl. a t7 időpontban, ill a h időpontban — a kontrakciós erő növekedése kisebb lesz, így az antagonista adagolás utáni maximális kontrakciós erő is kisebb lesz, mint azt megelőzően. Az agonista—antagonista párosításra jellemző számszerű érték éppen a két érték arányából számítható erre a célra kidolgozott képletből. Az 1. ábra szerinti elrendezés segítségével a 2. ábra alapján ismertetett kontrakciós erő-idő diagram felvételét, vagy más hasonló vizsgálatokat az alábbi eljárással hajthatunk végre. A 25 tartályt vízzel megtöltjük, a 44 vízfürdőt a vizsgálathoz előírt hőmérsékletre fölfűtjiik és a továbbiakban a vizsgálat folyamán ezen az állandó hőmérsékleten tart juk. A 49 tárolótartályból az 55 föltöltoszelepek nyitásával annyi fiziológiás oldatot bocsátunk be a 19 hőcserélőkből és az utánuk kötött 15 szervedényekből álló folyadékágakba, hogy a 19 hőcserélőket megtöltse, de a 15 szervedényekbe még ne jusson be. A végrehajtandó vizsgálati programnak megfelelően az előírt hatóanyagokból (agonista, antagonista) elkészítjük a programban előírt különböző koncentrációjú oldatokat és azokat előírt mennyiségben fölszívatjuk a szükséges számú 14 fecskendőbe, majd a 14 fecskendőket elhelyezzük a 9 kosár kerülete mentén kialakított 43 furatokban. Ezután a 14 fecskendők 48 dugattyúját lenyomjuk addig, amíg a 9 kosárban valamennyi 48 dugattyú felső vége előírt, azonos magasságba kerül. Egy-egy azonos hatóanyagot tartalmazó, azonos koncentrációjú oldatot annyi 14 fecskendőbe kell betöltenünk, hogy azok összes oldatmcnnyiscge elegendő legyen a végrehajtandó vizsgálati program valamennyi adagolásához, amelyben ugyanazt az oldatot kell adagolnunk. A 9 kosár 43 furatai számozva vannak és az egyes 14 fecskendőket úgy kell a 43 furatokban elosztanunk, hogy a vizsgálat folyamán mindig tudjuk, hogy az éppen soron következő adagoláshoz szükséges koncentrációjú oldat a szükséges mennyiségben hol található meg. Megvárjuk, amíg a 19 hőcserélőkben lévő fiziológiás oldat átveszi a 44 vízfürdő hőmérsékletét, azután mindegyik korábban már előkészített 51 izolált szerv egyik végét egy-egy 15 szervedény fenekén kialakított 34 horoghoz rögzítjük, másik végét pedig egy-egy 40 fonál segítségével egy-egy 22 erőmérő érzékelővel mechanikusan összekötjük és a fiziológiás oldatot a 19 hőcserélőkből a 15 szervedényekbe juttatjuk olyan mennyiségben, hogy az a 15 szervedényeket az előírt folyadékszintig megtöltse. A 15 szervedényekbe juttatott fiziológiás oldatot a 19 hőcserélőkben friss fiziológiás oldattal pótoljuk. Ennek egy előnyös példakénti foganatosítási módja azon alapszik, hogy egyrészt a fiziológiás folyadéktároló 49 tartálya és az egyes 15 szervedények közötti statikus nyomás- és/vagy magasságkülönbség, másrészt a 15 szervedények és a szabad kifolyás szintje közötti magasságkülönbség valamennyi 15 szervedényre vonatkozóan azonos, másrészt az áramlási utakat képező, az 1. ábrán nem ábrázolt csövezés és a 19 hőcserélők áramlási ellenállása az 55 feltöltő mágnesszelepek és az 56 leeresztő mágnesszelepek áramlási ellenállásához képest elhanyagolható. így a feltöltéskor, ill. a leeresztéskor fellépő áramlási sebesség csak a magasságkülönbségektől és a mágnesszelepek áramlási ellenállásától függ, tehát mind a feltöltés, mind a leeresztés folyamán valamennyi 15 szervedényre vonatkozóan azonos és állandó. Igv a 15 szervedények előírt szintig történő feltöltését úgy végezzük, hogy az 55 feltöltő mágnesszelepeket előre meghatározott időre kinyitjuk úgy, hogy ez az idő elegendő arra, hogy a fiziológiás oldat szintje a 15 szervedényekben az 1. ábrán fel nem tüntetett túlfoiyónyílásokat elérje, ill. kissé túlhaladja. Az 55 feltöltő mágnesszelepek elzárása után a fölösleg a 15 szervedényekből elfolyik. Miután ez megtörtént, előre meghatározott időre kinyitjuk az 56 leeresztő mágncsszelepcket és ezen idő alatt a 15 szervedényekből annyi fiziológiás oldat folyik el, hog a folyadékszint valamenynyi 15 szervedényben azonos, és az előírásnak megfelelő. Ebből az eljárásból automatikusan adódik, hogy a 19 hőcserélőkből a 15 .szervedényekbe juttatott, már fölmelegített fiziológiás oldat friss oldattal pótlódik, amelynek azután a következő töltésleeresztési műveletig, nevezetesen a 15 szervedények öblítéséig bőséges ideje van a felmelegedésre. Meg kell jegyezni, hogy a fiziológiás oldat szintjét a 15 szervedényekben egyszerűen a túlfolyónyílásokkal meghatározni nem célszerű, mert ebben az esetben a későbbiekben az ismételt hatóanyagadagolások, továbbá az izolált szervek megfelelő oxigénellátása érdekében a vizsgálat egész tartama alatt történő oxigénbuborékoltatás által kellett hullámzás következtében a 15 szervedényekből ismételt, ill. folyamatos folyadékveszteség következnék be. Most a 22 erőmérő érzékelőket kinullázzuk, azután a vizsgálati programnak megfelelően a sorrendben első 14 fecskendőt a sorrendben első 15 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4
