189077. lajstromszámú szabadalom • Eljárás izolált szervek, gyógyszerhatás által kiváltott kontrakciós reakcióinak in vitro vizsgálatára és több mérőhelyes elrendezés az eljárás foganatosítására

1 189 077 2 szervedény fölé állítjuk és a 14 fecskendőből a programban előírt mennyiségű oldatot a 15 szerv­edénybe juttatjuk. A 14 fecskendőnek a 15 szerv­edény fölé állítását előnyösen úgy végezzük, hogy a 9 kosarat az 1 szervomotorral megfelelően elfor­dítjuk. Az előírt mennyiségű oldat bejuttatását pedig előnyösen úgy végezzük, hogy a legfelső határ­­helyzetében lévő 10 nyomókart a 2 második szervo­motorral elfordítjuk úgy, hogy annak vége a kijelölt 15 szervedény, ill. a föléje már beállított 14 fecs­kendő fölé kerüljön, azután a 10 nyomókart a 3 harmadik szervomotorral addig mozgatjuk lefelé, amíg az a 14 fecskendő 48 dugattyúját lefelé nyomva a 14 fecskendőből az előírt mennyiségű oldatot a 15 szervedénybe nyomja. Ezután a 10 nyomókart a 3 harmadik szervomotorral ismét legfelső határ­­helyzetébe állítjuk, a 48 dugattyú pedig lenyomott helyzetében marad. Ezt az eljárást az teszi lehetővé, hogy a kalibrált adagoló 14 fecskendők egymás között igen nagy pontossággal azonos belső át­­mérőjűek, tehát a 48 dugattyú útja egyúttal mértéke a folyadékmennyiségnek is. Ezt az eljárást megismételjük sorrendben vala­mennyi 15 szervedénnyel, legfeljebb annyi eltérés­sel, hogy ha ehhez az említett első 14 fecskendőbe előkészített oldat nem lenne elegendő, akkor ennek kifogyása után egy azonos koncentrációjú oldattal megtöltött további 14 fecskendőből juttatjuk be az előírt mennyiséget a soron következő 15 szerv­edénybe. Az elsőhatóanyagoldat-bejuttatástól kezdve fo­lyamatosan ellenőrizzük és regisztráljuk minden egyes 22 erőmérő kimenő jelét, tehát minden egyes 51 izolált szerv kontrakciós reakcióját. A kontrak­­ciós reakcióban a hatóanyag-adagolás után bekövet­kező tranziens lezajlása után és/vagy a programban előírt szünetidő letelte után a programban előírt mennyiségű és koncentrációjú hatóanyagot jutta­tunk az első 15 szervedénybe, majd utána sorrend­ben valamennyibe abból, il!, azokból a 14 fecsken­dődből, amely(ek)ben az előkészítve rendelke­zésre áll. Az eljárás az előzőhöz teljesen hasonló. Ezt a műveletsort ismételjük addig, amíg a program­ban előírt számú hatóanyag-adagolás megtörténik, vagy amíg az egymás után következő hatóanyag­­adagolások hatására egyre csökkenő kontrakciós reakciók olyan kicsivé válnak, hogy a vizsgálat szempontjából már nincs jelentőségük. Ekkor hajt­juk végre a 15 szervedények kiöblítését. A kiöblítést kétféle módon végezhetjük. Az első kiöblítési eljárás abban áll, hogy az 55 feltöltő mágnesszelepeket meghatározott időre ki­nyitjuk; a beáramló friss fiziológiás oldat a ható­anyag-koncentráció szempontjából a 15 szerv­edényekben lévő oldatokat felhígítja, a fölösleges a fúlfolyónyílásokon át elfolyik. Ezt követően bizo­nyos ideig várunk, amíg a hatóanyag a felhígított oldatban az 51 izolált szervekből részben kioldódik. Utána ismét meghatározott időre kinyitjuk az 55 feltöltő mágnesszelepeket. Ezt a műveletsort annyi­szor ismételjük, ahány ismétlést a vizsgálat tervezője a megfelelő mértékű öblítés céljából szükségesnek látott, tehát amennyi a programban elő van írva. Ezután az 56 leeresztő mágnesszelepek nyitásával a már ismert módon beállítjuk a 15 szervedények­­ber az előírt folyadékszintet. A második kiöblítési eljárás abban áll, hogy az 56 leeresztő mágnesszelepek nyitásával a 15 szerv­­edényeket teljesen kiürítjük, majd az 56 leeresztő mágnesszelepeket elzárjuk, az 55 feltöltő mágnes­­szeíepeket pedig megfelelő időtartamra kinyitjuk a feltöltésnél már ismertetett módon. Ez a leeresz­tés és újra feltöltés az 51 izolált szervek kiáztatása céljából szükség szerint egyszer vagy többször ismé­telhető, természetesen a megfelelő áztatási szünetek beiktatásával. Az utolsó feltöltés után az 56 le­eresztő mágnesszelepck nyitásával a már ismert módon beállítjuk a 15 szervedényekben az előírt folyadékszintet. Az öblítés befejezése után általában antagonista oldatot adagolunk, ami teljesen azonos módon hajtható végre, mint az agonista adagolás, majd újból agonista adagolások következnek a már ismertetett módon mindaddig, amíg a programban előírt számú adagolás megtörtént, vagy amíg a kontrakciós reakciók olyan kicsivé válnak, hogy a vizsgálat szem­pontjából nincs jelentőségük. Ekkor a vizsgálatot befejezzük és a berendezésből a különböző anya­gokat (fiziológiás oldatokat, hatóanyagoldatokat, 51 izolált szerveket) eltávolítjuk. Természetesen olyan programok is végrehajtha­tók, amelyeken belül a 15 szervedények kiöblítése nem egy, hanem több alkalommal történik. Lehető­ség van olyan vizsgálatokra is, amelyek folyamán különböző időpontokban, ill. vizsgálati lépéseknél nemcsak eltérő koncentrációjú, hanem eltérő ható­an :agot tartalmazó oldatokat adagolunk. Végezhe­tünk továbbá olyan vizsgálatokat is, amelyekben az egyes 15 szervedényekbe a hatóanyagoldatokat eltérő program szerint és/vagy eltérő mennyiségben és/vagy eltérő koncentrációban adagoljuk és/vagy eltérő hatóanyagokat adagolunk. Az 1. ábra szerinti, az előzőekben ismertetett elrendezéssel az ugyancsak ismertetett vizsgálatok végrehajtása csak részben igényel a kezelő részéről téryleges manuális beavatkozást. Nyilvánvalóan manuálisan kel végrehajtani a folyadékok (44 víz­fül dő, fiziológiás oldat, különböző koncentrációjú ha^óanyagoldatok) előkészítését és betöltését, a 14 fecskendők elhelyezését és a 48 dugattyúk beállí­tását, az 51 izolált szervek előkészítését és el­helyezését a 15 szervedényekben, a 22 erőmérő érzékelők nullázását, a hőmérséklet előírt értékének beállítását. Az eljárás ezt követő részének fogana­tosítása azonban automatizálható, és ezt az auto­matizálást célszerű is végrehajtani, mert az eljárás­nak ez a második része a leginkább idő- és munka­igényes. Ezért találmányunk keretében kidolgoz­tunk egy előnyös elrendezést is a találmányunk szerinti eljárás foganatosítására, amelynek tömb­­vázlata a 3. ábrán látható. Eszerint az 1, 2 és 3 első, második és harmadik szervomotor bemeneté 64 motorvezérlő egység kimenetéivel, az 55 és 56 fel­­töltő és leeresztő mágnesszelepek bemenete 65 mágnesszelep-vezérlő egység kimeneteivel van ösz­­szekötve. A 22 erőmérő érzékelők kimenetei 63 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom