189066. lajstromszámú szabadalom • Berendezés vágány magassági helyzetének és keresztirányú dőlésének korrekciójára

1 189 066 2 A találmány tárgya berendezés vágány magassági helyzetének és keresztirányú dőlésének korrekció­jára, elsősorban vágány-alátömékelő, szintező- és kiigazítógépekhez, egy szintező-vezérlő berendezés­sel működtethető vágányemelő készülékkel, amely sínenként külön emelőhajtással és vágányemelő szerszámokkal rendelkezik, valamint a vágányemelő készülékhez hozzárendelt szintező-vonatkoztatási rendszerrel, amely sínenként a sín hosszirányában egy első, a még nem korrigált, és egy hátsó, a már korrigált vágányon megtámasztott tapintószerv kö­zött elhelyezkedő vonatkoztatási egyenest, valamint a vágányemelő szerszámok mögött a sínre támasz­kodó, ennek relatív magassági helyzetét a vonat­koztatási egyeneshez képest meghatározó és a sínhez hozzárendelt emelőhajtást vezérlő magasságérzéke­lőt tartalmaz, és amelyhez pl. ingával vezérelhető magasságállító készülék van hozzárendelve a vonat­koztatási egyenesek első végeinek állításához a keresztdőlés első tapintószerven fennálló tényleges és előírt értéke közötti különbségének megfelelően. Ismeretes - a 173 503 sz. magyar szabadalmi leírás szerint - egy ilyen jellegű berendezéssel el­látott vágány-alátömékelő, szintező- cs kiigazítógép, amelynél két huzal-vonatkoztatási egyenes első végei a mérő futóműként kialakított és egy elektro­mos keresztdőlésmérőt hordozó első tapintószerv­hez képest elektromos magasságállító hajtásokon át külön emelhetően és süllyeszthetően vannak el­helyezve. Ezeknek a magasságállító hajtásoknak a villamosmotorjai egy olyan áramkörhöz csatlakoz­nak, amely egy különbségképző egységet tartalmaz, amelynek első bemenetét a vágány keresztdőlésének méréssel meghatározott tényleges értéke vezérli, második bemenete pedig a vágány keresztdőlése, ill. túlemelése számára előírt érték bevitelére szol­gáló szervvel van összekötve. Az alapemelést, azaz azt az értéket, amellyel a vágányt mindenhol meg kell emelni, a vágányemelő készülék emelőhajtásai számára egy különbségképző egységen át adják meg, amelynek eiső bemenete a tömékelőszerszámok környezetében elhelyezett niagasságérzékelővel, második bemenete pedig a sín előírt magassági helyzetének bevitelére szolgáló szervvel van össze­kötve. A munkamenet kezdetén a vonatkoztatási alapként kiválasztott sínszálhoz hozzárendelt vonat­koztatási egyenes első végét a kívánt alapemelésnek megfelelő magasságra emelik, és a beviteli szervvel megadják a másik sínszál előírt tűlemelését. Az ehhez a sínszálhoz hozzárendelt vonatkoztatási egyenes első végét a tényleges és az előírt kereszt­­dőlés, ill. túlemelés közötti különbség esetén a meg­felelő villamos magasságállító hajtás segítségével a vonatkoztatási sínhez képest előírt túlemelésnek megfelelő magassági helyzetben tartják. Ez az ismert berendezés a gyakorlatban jól bevált, és a korszerű vágány-aiátömékelő, szintező- és kiigazítógépek nagy részének alapfelszereléséhez tartozik. Ennek ellenére rendkívüli körülmények között, pl. rossz minőségű kavicságynál a vágány elmozdulása kö­vetkeztében, a szabályozott vágány keresztdőlésé­ben kisebb hibák keletkezhetnek, amelyek rontják a munkavégzés pontosságát. Ismeretes továbbá - a 315 224 sz. osztrák szaba­dalmi leírás szerint — vágány magassági helyzetének és keresztdőlésének korrekciójára szolgáló optikai berendezés, amelynél a szintező-vonatkoztatási egyeneseket fénysugarak képezik, amelyek az egyes sínekhez hozzárendelt és egy keresztdőlésmérővel felszerelt kocsin villamos hajtásokkal állítható ma­gasságú adókból lépnek ki, és amelyek a vágány­emelő készülék mögött a sínekre támaszkodó árnyékolóblendéken át a hátsó tapintószerven el­helyezett, fényérzékeny vevőkre vannak irányítva. Ennél az ismert berendezésnél is a kiválasztott vo­natkoztatási sínszállal szemben elhelyezkedő fény­adót a keresztdőlésmérő segítségével állandóan a vonatkoztatási sínszállal átellenes sín előre válasz­tott előírt túlemelési értékének megfelelő magas­sági helyzetben tartják, ill. vezetik. A hátsó tapintó­szerv környezetében elhelyezett ellenőrző dőlés­­mérő lehetővé teszi a már szabályozott vágány maradék keresztdőlési hibájának megállapítását. Ez az ismert elrendezés is jól bevált a gyakorlatban, de - a mechanikusan megvalósított szintező-vonat­koztatási rendszerekhez, pl. huzal-vonatkozatási egyenesekhez képest műszakilag igényesebb és költ­ségesebb kialakítása miatt — elsősorban nagy telje­sítményű gépeknél alkalmazzák. Az 1 459 606 sz. NSZK szabadalmi leírás szerint ismeretes egy további optikai berendezés vágány magassági helyzetének ellenőrzésére. Ez a beren­dezés egy kocsin elhelyezett legalább egy rögzített adót tartalmaz egy széles, legyezőszerű sugárnyaláb kisugárzásához, amely egy vágány-alátömékelő gép első végén az emelőszerszámok környezetében a vágány mindkét sínén megtámasztott blendéken át az egyes sínekhez hozzárendelt két fényérzékeny vevőre van irányítva. Ezek a vevők a gép hátsó futóművén támaszkodó kereten motoros-orsós haj­tásokon át magassági irányban külön állíthatóan vannak elhelyezve és egy keresztgerendán át egy­mással csuklósán össze vannak kötve, amely kereszt­gerenda kapcsolóétintkezőkkel ellátott ingát tart. A két magasságállító hajtás hajtómotorjaival össze­kötött két kapcsolóérintkező úgy van elhelyezve, hogy az inga semleges középső helyzetében, amely­ben a két vevőt összekötő keresztgerenda vízszintes helyzetben van, nyitva vannak. Ezzel szemben a vágány keresztdőlésénél a magasabban levő sín­szálhoz tartozó kapcsolóérintkező zár, és a hozzá tartozó vevőt a motoros-orsós hajtás addig sül­lyeszti, amíg a keresztgerenda ismét vízszintes hely­zetbe, az inga pedig semleges középállásba kerül. Az adó és a két vevő ekkor a vágányra kereszt­­irányban vízszintes helyzetben tartott vonatkoztatási síkot alkotnak a vágányemelő szerszámok vezér­léséhez. Azért, hogy a vágány görbületi irányának változásakor a mindig az ív belső oldalán elhelyez­kedő vonatkoztatási sínszálról a másikra lehessen áttérni, a kocsin egy második, széles, legyezőszerű fénysugárnyalábot kisugárzó adó van elhelyezve, amely az első fényadóval váltakozva üzemeltethető. Ennek az ismert rendszernek azonkívül, hogy vi­szonylag drága optikai és villamos berendezései vannak, még az a hátránya, hogy a dőlés változásá­5 10 15 20 25 30 35 4C 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom