189014. lajstromszámú szabadalom • Eljárás difluor-metiltio-oxa-cefem-karbonsav-származékok előállítására

I 189 014 2 A találmány tárgya eljárás az I általános képletű új antibakteriális 7ß - (difluor - metiltio - acet­­amido) - la - metoxi - 3 - (1 - hidroxi - alkil - 5 - tetrazolil) - tiometil - 1 - detia - 1 - oxa - 3 - cefem - 4 - karbonsav - származékok előállítására. A kép­letben R1 R30- általános képletű csoporttal helyettesí­tett 2-4 szénatomos alkilcsoport, amelyben R3 hidrogénatom, 1-4 szénatomos alkilcsoport, adott esetben 1-4 szénatomos alkilcsoporttal szubsztituált benziloxi-karbonil-csoport, tri(l- 4 szénatomos alkil)-szilil-csoport, diklór­­acetil-csoport vagy tetrahidropiranil-csoport, és R2 hidrogénatom, alkálifématom, az alkilrészek­­ben 1 -4 szénatomos alkanoiloxi-alkil- vagy al­­koxi-formiloxi-alkil-csoport, adott esetben ha­logénatommal szubsztituált 1-4 szénatomos alkilcsoport, difenil-metil-, (1-4 szénatomos alkoxi)-benzil-, indanil-, ftalidil- vagy karboxi­­ftalidil-csoport. Az I általános képletben R1 jelentésében a hidro­­xi-alkil-csoport lehet például hidroxi-etil-, hidroxi­­propíl-, hidroxi-izopropil- vagy hasonló csoport. Az I általános képletű vegyületek gyógyászatilag elfogadható észterei orális vagy parenterális baktériumellenes szerek, így 1-alkanoil-oxi-alkil-, például acetoxi-metil-, propionil-oxi-etil-, pivaloil­­oxi-metil-észterek; 3-6 szénatomos alkoxi-formil­­oxi-alkil-, például l-(etoxi-karbonil-oxi)-etil-észter, ftalidil-észter, indanil-észter. Az I általános képletű vegyületek a Gram-pozitív és Gram-negatív baktériumokkal szemben hatáso­sak. Emberben, állatban, növényben vagy romlan­dó tárgyakban baktérium-növekedés gátlóként, vagy emberi vagy állati élelmiszerekben vagy takar­mányokban növekedésserkentő adalékként hasz­nálhatók. Alkalmazhatók például ember, állat vagy baromfi esetében az érzékeny Gram-pozitív baktériumok, például Bacillus cereus, Bacillus sub­­tjlis, Corynebacterium diphtheriae, Staphylococcus aureus, Streptococcus pyogenes, Streptococcus pneumoniae, vagy enterococcusok, vagy Gram­­negatív baktériumok, például Enterobacter cloa­cae, Escherichia coli, Klebsiella pneumoniae, Pro­teus mirabilis, Proteus morganii, Proteus rettgeri, Proteus vulgaris, Salmonella paratyphi, Salmonella typhi, Serratia marcescens, Shigella sonnei, vagy néhány anaerob baktérium, például Bacteroides fragilis által okozott fertőzés kezelésére vagy meg­előzésére. Az I általános képletű vegyületek más antibakte­riális hatású vegyületek szintézisénél kiindulási anyagként is használhatók. Az I általános képletű vegyületek különböző orális vagy parenterális dózisformában önmaguk­ban vagy más együttható anyagokkal együtt hasz­nálhatók. A gyógyászati készítmények 0,01 és 99 % közötti mennyiségben tartalmazzák az I általános képletű vegyületet szilárd vagy folyékony gyógyá­szati hordozóban oldva, diszpergálva vagy szusz­­pendálva. Ezek lehetnek szilárd készítmények pél­dául tabletták, porok, száraz szirupok, pasztillák, granulák, kapszulák, pilulák, szuppozitóriumok vagy hasonlók, vagy folyékony készítmények, pél­dául injekciók, kenőcsök, diszperziók, inhaláló sze­­; rek, szuszpenziók, oldatok, emulziók, szirupok, eli­­xírek vagy hasonlók. Ezek lehtnek ízesítve vagy színezve, és a tabletták, granulák és kapszulák le­hetnek bevontak. Lehetnek dózisegység formában. A hordozók mind az I általános képletű vegyület, mind a betegek szempontjából veszélytelenek, és magukba foglalják a szilárdak esetén a kötőanya­gokat, például akácmézgát, karboxi-metil-cellu­­lózt, zselatint, glükózt, polivinilpirrolidont, nátri­­um-alginátot, szorbitot, keményítőt, szirupokat, tragakantát; duzzasztó anyagokat, például bento­­nitot, kalcium-karbonátot, kalcium-foszfátot, gli­­cint, kaolint, laktózt, sót, szorbitot, keményítőt, cukrot, talkumot; hígítóanyagokat, például kalci­­amkarbonátot, kaolint, laktózt, keményítőt, sza­charózt; szétesést elősegítő anyagokat, például agart, karbonátokat, nátrium-lauril-szulfátot, ke­ményítőt; kenőanyagokat, például bórsavat, kakaóolajat, magnézium-sztearátot, paraffint, poli­­etilén-glikolt, kovasavat, nátrium-benzoátot, sztea­­rinsavat, talkumot; vagy nedvesítő szereket; az ol­datokhoz oldószereket, például vizet, puffert, földi­mogyoróolajat, szézámolajat, metil-oleátot; emul­­geálószereket, például akácmézgát, lecitint, szorbit­­monooleátot; szuszpendálószereket, például kar­­boxi-metil-cellulózt, glükózt, metil-cellulózt, szor­bitot, cukor-szirupot, zselatint, hidroxi-etil-cellu­­lózt, alumínium-sztearát gélt, hidrogénezett zsíro­kat; diszpergáló szereket; vagy oldódást elősegítő szereket, vagy mindkét készítmény esetében a kon­zerváló szereket, például medl- vagy etil-p-hidroxi­­benzoátot, szorbinsavakat; antioxidánsokat; aro­más anyagokat; analgetikumokat; ehető színező­anyagokat; stabilizáló szereket; kötődést elősegítő­­ket, például glicerin mono- vagy dialkanolátjait; vagy hasonlókat. Az I általános képletű vegyületek stabilak és hatásosak más ß-laktämmal szemben rezisztens baktériumok ellen. Jellemzőik, — például kevesebb Antabuse-szerü rekció, abszorpció eloszlás, meta­­bolizmus, kiválasztás, stb. — jobbak, mint más ß-laktäm6. Általában helyi alkalmazásra a fizioló­giás észterek és szabad savak dózisa 10 pg és 1 mg, orális adagolásra 1 és 2 g között van, és a könnyü­­fémsók vagy fiziológiás észterek dózisa intravénás vagy intramuszkuláris adagolás esetén 0,2 és 5 g közötti naponta, a baktériumos fertőzés kezelésére vagy megelőzésére. A dózis és a tartomány a bakté­riumtól és a betegség súlyosságától függően változ­hat. Az I általános képletű vegyületeket például a következőképpen állíthatjuk elő: 1) Amidálás Az I általános képletű vegyületeket előállíthatjuk egy II általános képletű amin vagy reakcióképes származékának és egy III általános képletű fluoro­­zott metiltio-ecetsaynak vagy reakcióképes szárma­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom